Milyen elvek szerint élsz? :]

Úgy élem mindennapjaimat hogy azt ne bánjam meg még ha az az utolsó is lenne.

Sportolok , tanulok hogy jó állásom legyen majd.

Persze azért én is szeretek bulizni:D , néha-néha berugni egy kicsit :$.

Figyelek az emberekre, persze nem vagyok az a gyorsan megnyílok ember , de egy idő után tudok rájuk is mosolyogni.

Normális zenéket hallhatok . Fankadelitől például nagyon sokat lehet tanulni stb:)

16/f

A legfontosabb, hogy mindig csak előre nézek. Nem keresek más bűnbakot, ha én hibáztam, és nem kesergek, ha gond van, hanem megpróbálom megoldani. Realistának tartom magam, bár nem tudom, ezt jelenti-e, ha azt mondom, hogy a lehetőségeimhez, és korlátaimhoz mérten próbálom mindig mindenből a legjobbat kihozni.

A másik embert nem ítélem anélkül, hogy ismerném, mert engem is elítéltek ok nélkül, és tudom, milyen rossz érzés. Nem látok a másikban se jót, se rosszat, csak egy tiszta lapot, amin rajtunk múlik, hogy mi fog állni később. Mindenkinek adok egy esélyt, hogy megismerjen, és megismerjem, aztán vagy lesz belőle valami, vagy nem (de legalább ebben az esetben sem haraggal válunk el).

Pesszimistán látom a dolgokat, az élet értelmetlen, úgyis mind meghalunk, úgyis minden elpusztul idővel, nem marad utánunk semmi, nem létezik az a világ, amiről beszélünk, sem igazság, vagy objektivitás, csak káosz, az ügyek, amiért az emberek élnek: hazugságok. Végtelen realizmusra törekszem és kultúrtörténeti szörnyűségek foglalkoztatnak, filozófia, egyáltalán a tanulás és az új infok általi másféle tudatállapot.

De néha nem érdekel ez az egész és elfoglalom magam valami emberi dologgal: zongorázás, házimunka, stb.

Én optimista vagyok..Igyekszem mindig meglátni mindenben a jót.Általában azt mondogatom magamban ha úgy érzem,hogy összecsaptak a fejem felett a hullámok,hogy "ennél rosszabb már úgysem lehet" Ez mindig bejön.

Nagyon sokszor volt már úgy,hogy azt hittem nincs már semmilehetőségem,mégis történik valami ami könnyített a dolgokon,vagy éppen kihúzott a kakiból.Ilyenkor mindig azt mondom a páromnak.Hogy "ma megint megdolgozott a munkájáért az őrangyalom."

Én egy kicsit álmodozó vagyok,de ez nem baj..A baj az,hogy túlságosan naiv,és túlságosan megbízom mindenkiben..Sokszor volt hogy segítettem önzetlenül,mégis becsaptak,kihasználtak..De ezen sem rágódom sokáig..Ilyenkor mindig azt mondom,hogy " nem baj,egyszer úgyis megkapod a büntetésed az élettől"

Számomra a vidámság,a boldogság sokkal többet ér.Ezért is élek úgy,hogy sodródom az árral.Nem tervezgetek,nem építek évekre,csak történjenek a dolgok ahogy kell.Így jó sok kalandban van részem.

Hogy ilyen hozzáállással hol tartok?

Van egy felnőtt fiam,akire büszke vagyok.Bár sosem vágytam külföldön élni,mégis kint élek már jó ideje(pedig még a nyelvet sem vagyok képes megtanulni..)Bejártam fél Európát,eljutottam olyan tájakra,ahová álmodni sem mertem.

Szerelmes vagyok,boldog vagyok..Úgy érzem még bőven van miért élnem,hiszen annyi mindent nem láttam,annyi helyen nem voltam még,és sok mindent nem csináltam még..

JA! és még tetkóm sincs,pedig ezt sem akarom kihagyni :)

39/N

Hú ez nagyon jó kérdés!Kíváncsi leszek a válaszokra.

Én alapjáraton pesszimista vagyok,mert jobb utólag pozitívan csalódni.Nem bízom az emberekben,csak ha valamivel kiérdemelték.

Ami nagyon tetszene,az az az elv,hogy "Élj úgy,mintha mintha ez lenne az utolsó napod",de néha nem így sikerül,mert sokszor pl. a szabadidőmet elfecsérlem..mint most is:D

Szeretek sportolni,mert "Épp testben épp lélek"

Fontos számomra a külsőm.

Segítőkész és türelmes vagyok,de ha valakit megutálok(eddig csak egy ilyen személy volt)mert pl. keresztbetett nekem agy a szeretteimnek,akkor az nem menekül,a számla rendezve lesz kegyetlenül.Persze ehez nagyon sok rossz dolgot kell tennie.

Kitűzök mindíg egy célt magam elé.Ez elérhető és mindent meg is teszek ,hogy valóra válljon.

Nem szeretnék gazdag lenni.Elég egy kis lakás,a 2 kutyám és a párom társasága.

Egy igaz barát azért jól jönne,de sokat csalódtam az emberekben.

Úgy gondolom minden rajtam áll vagy bukik.

Ha feladom és nem érdekel semmi,akkor az életem is hasonló lesz.

Én teszek a boldogságomért,eddig sikerrel.

Szeretnék minél tovább egészséges maradni, illetve testileg ép, szóval kerülöm az olyan helyzeteket, ahol maradandó sérülést lehet szerezni. Igyekszem mindig feldolgozatlan élelmiszert enni, tehát kerülöm a "szemét" kajákat. Nem iszom, és nem dohányzom.

Ezt sokan hajlamosak úgy elképzelni, hogy ha néhanapján megkívánok egy sört, vagy egy szelet tortát, akkor görcsölök azon, hogy egészségtelen dolgot csinálok, de ez egyáltalán nincs így. Én ezeket soha sem kívánom meg, és nem is tudnám élvezni. Az ilyenek, mint én, azt élvezik, hogy egészségesek maradnak, és ez elég, nekem legalábbis.

Abszolút optimista,szerintem ennek is köszönhetem ,hogy könnyen veszem az akadályokat.

Nem vagyok szívbajos,nagyrészt ahogy esik,úgy puffan.. persze ez nem feltétlenül pozitiv!

Saját elvek szerint. Sosem neveltek rendesen, mindent megengednek kiskorom óta, de nem élek vele. Tudom, hogy nekem mi a jó, és mi nem az. Mondhatni hogy realista vagyok, de sokszor már optimista. Nem szeretek pesszimistáskodni, mert azzal semmire nem jutok. Előítéleteim persze vannak, mint mindenkinek, de nem ítélek el egy embert sem, amíg nem ismerem. Nagyon nehezen bízok meg emberekben, szinte csak saját magamban, meg egy barátnőmben, aki még soha nem vert át. Ennek ellenére eléggé nyíltnak tűnök. (:

17/L