Egy hívő szerint lehet élet a Föld bolygón kívül is?

"Már csak az a nagy kérdés ,mi köze van a földön kívüli baktériumoknak ,ha egyáltalán vannak,a mi halandó földi életünkhöz?"

Mondjuk csak annyi, hogy segíthetnek megérteni, honnan származunk, vagy segíthetnek a minket megbetegítő baktériumok elleni harcban, vagy segíthetnek új technológiák kifejlesztésében, és talán még sok másban is.

"Mert ugyebár a mi életünknek az lenne a célja,hogy ne haljunk meg a bűneinkben.Ismerjük meg Jézus Krisztust,higgyünk benne. "

A te életednek lehet ez a célja, más életének más. Ne általánosítsunk ilyen jellegű témákat a teljes emberiségre, a keresztény vallás csak egy részét fedi le az emberiségnek. Sokmillió ember van, akinek fogalma sincs arról hogy ki Krisztus, és soha életében nem is fogja megtudni. Nekik eleve nem ez a céljuk.

"Ha netán marslakók vagy úfók lennének is valahol,a halál problémáját nem oldják meg. "

Biztos vagy te ebben? :)

[link]

"Ez kedves kérdező,részedről egy baromi nagy butaságra utal."

Tudod, van élet és világ a Biblián kívül is ;)

Ez a földön kívüli élet kutatás ám vicces. Mert ha találunk életet, akkor rohan a tudomány "nah tessék, hülyeség a biblia". Csak van ezzel egy kis gond. Nem sokat kell ám a bibliából olvasni, tényleg csak ki kell nyitni. Ott van az a mondat: "Legyen világosság".

Isten világot teremtette először, aztán az, hogy ezt nem részletezi a biblia csak a Föld teremtését már más kérdés.

Miért ne lehetne más bolygón élet? Nagyon is lehetséges.

Aztán a másik vicces oldala ennek, hogy az idegen értelmes lényekkel való találkozás két élű fegyver. Mi van ha idejönnek és rábólintanak, "igen a bibliai Isten valóban létezik, minket is ő teremtett".

De nem kell eut ilyen direkten. Elég ha megkérdezzük őket: Véletlenül fejlődtetek ki, vagy teremtettek titeket is? Tételezzük fel, hogy erre a kérdésre nem azzal reagálnak, hogy elmennek, mert még tudatlanok vagyunk, hanem azt válaszolja, hogy "tertettek".

Nah, akkor mi lesz? Mert most a "tudomány" pallos éllovasai szentül meg vannak győződve, hogy bizony ha van idegen élet a földön kívül, akkor az cáfolata a hitnek, és ha még értelmes is, akkor is csak őket igazolhatja vissza. Hogy ezt mire alapozzás nem igen értem...

"Ott van az a mondat: "Legyen világosság".

Isten világot teremtette először, aztán az, hogy ezt nem részletezi a biblia csak a Föld teremtését már más kérdés. "

Ha Isten a földönkívülieket is megteremtette, akkor nyilván számukra is átadta a Bibliát, mint hiteles világteremtési történetet. Tehát csak meg kell kérdezni a földönkívülieket, hogy nekik is van-e Bibliájuk, és abban ugyanazok vannak-e leírva teremtéstörténetként, mint az emberek Bibliájában. Ha igen, akkor egyértelműen Isten teremtette a világot, benne a Földet és az idegen létformák bolygóját is.

Ám ha nekik véletlenül nem lenne Bibliájuk, vagy nem ugyanaz lenne benne leírva teremtéstörténetként...

Ezt rosszul látod. Nem kell ugyan olyan bibliával rendelkezniük mint nekünk, sőt, nem is rendelkezhetnek olyannal, hiszen nyilván nekik más lesz a saját életükre, világukra vonatkozó feladatkör, mind egyénileg mind kozmikusan. Tehát ilyet elvárni, hogy teljes egyezés legyen, teljesen felesleges.

Ugyanakkor az a tény, hogy esetleg egy technológiailag fejlettebb érttelmes életforma hisz egy teremtőben, vagy legalább is elismeri, akkor azzal pont azt igazolja amit a tudomány nem szeretne. Mégpedig, hogy a vallásoknak van létjogosultságuk.

Semmi értelme, amit itt körbenyalogatsz. Egyszerűen csak kötekedsz. Semmiféle értelme nincsen érvednek, így erre válaszolni sem lehet, mert értelmetlen. Szerintem te magad sem tudod, hogy mit akarsz, csak gyorsan egymás után dobáltál szavakat a kötekedés jegyében.

Ha nem akarod érteni azt amit leírok, akkor mond meg, hogy nem érted, nem szégyen, elmondom egyszerűbben. De ezt az okoskodást nem igazán tudom hova tenni.

Egy hívő ember nem azért hívő, hogy bakteriális, mikrobiológiával kapcsolatos tudományos elméleti kérdésekről állást foglaljon, hanem hogy gyakorlati módon a hitelveinek megfelelően éljen és higgyen a túlvilágban. Ennyi.

Pl. Jóska elmegy egy halófélben levő hajléktalan mellett, és a hajléktalan 1 óra múlva meghal. Jóska szerint nem lehetséges az élet a Földön kívül.

Pista odamegy a halófélben lévő hajléktalanhoz, ad neki élelmet, segít neki. Pista eddig még sosem gondolkozott azon, lehet-e élet egy másik bolygón, vagy akár lehetségesnek tartja.

Szóval teljesen mindegy.

Másrészt a "hívő" fogalmát ennél pontosabban kell tisztázni. Milyen hívő? Keresztény? Buddhista? stb.

Egyébként tudtommal nincs a Bibliában a teremtésnél, hogy az alacsony szervezettségű élőlényeket is Isten ideteremtette a Földre, vagyis a növényekkel, állatokkal kezdődik minden élet, amiről ott szó van.

Baktériumok és vírusok egyébként magasabb szevezettségű élőlényeken "élősködésből" tartják fenn magukat (tudtommal, de lehet, h nem minden esetben), így ha nincs magasabb rendű élet, az alacsonyabb sem tud megmaradni, szaporodni, előbb-utóbb elhalna.

A 48-as voltam. az jutott még eszembe, hogy más lehet a tudomány és a Biblia definíciója az életről. Mi volt az élet definíciója akkor, amikor a Bibliát írták? Ismerték akkor a vírusokat, baktériumokat?

Elképzelhető, hogy Isten nem tekinti élőlényeknek a vírusokat, baktériumokat. Nem tudom. De ha jól tudom, a tudományban is határeset, hogy a vírus élőlény-e vagy nem. És a szerves anyag önmagában még nem élőlény.

Úgy emlékszem, a Teremtés könyvében (Mózes) arról van szó, hogy Isten alkotta a növényeket és az állatokat. tehát, szerintem, bibliai értelemben élőlénynek a növény és az állat (no meg az ember) számít. Ettől még persze Isten alkotja a vírust és a baktériumot is, csak az nincs külön kiemelve, mint az élet kezdete.

Nos, én hívő vagyok, talán kiderült már. Én nem tartom teljesen kizártnak, hogy vírusok, baktériumok legyenek valahol még a világegyetemben. De ha nem lennének, azon sem lepődnék meg. Nem a hívőségem miatt, de teljesen elképzelhetőnek tartom azt is, hogy a Földön kívül sehol máshol nincs élet, sem ebben a galaxisban, sem másikban.

Egyrészt nincs konkrét elképzelése a tudománynak az élet kialakulásáról. Mivel nincs mivel összehasonlítani a Föld élővilágát, ezért eleve nem sokat tudunk róla, de még a földi élet kialakulásáról sincsenek teljesen pontos elképzelések. Mi kellett hozzá pontosan? Mi nem? Szerintem nem tudni... Fény nyilván kell, valami normális hőmérséklet, normális légkör, meg még ezer dolog.

Nemrég fedezték fel a Tau Ceti csillag bolygóit, és az egyik pont a lakhatási zónába esik, tehát lehetne rajta élet akár. Rengeteg fajta csillag van, ez pont a mi Napunkéhoz eléggé hasonló, de a csillagok jelentős részének nincs is bolygója (na, erről megint nem tudom, mennyi információnk van, én pl. nem tudok róla, hogy a Tau Cetin és kedvenc Naprendszerünkön kívül más naprendszert felfedeztek volna, de attól még lehet), a csillagok fennmaradó része eleve olyan, hogy élet nem képzelhető el a közelükben. Máshol a kozmikus sugárzás nagy, és millió egy tényező van, ami jelentősen lecsökkentheti a lakhatóság szempontjából szóba jöhető bolygók számát. Ha pl. a Földet megnézzük, nagyon sok "véletlen" tényező együttes közjátéka, hogy megmaradunk itt. Tengelyferdeség, bolygó nagysága, keringési és forgási ideje, stb. Ha ezekben kisebb-nagyobb eltérés lenne, akár csak az egyikben, már talán nem lehetne olyan élet, amilyen van. Ja, és ott a Hold is, aminek gravitációs ereje megintcsak nem elhanyagolható a Földre vagy akár a földi életre vagy annak kialakulására nézve.

A Naprendszerünkben lévő bolygók kb. felének nincs is szilárd magja, így nem sok élet lehet rajtuk ezért sem. Így más naprendszerek bolygóinak is elképzelhető, hogy a fele ezért is kiesik, bár a lakhatási zónán belül nem valószínű gázbolygó...

Biztos készült már valami hétköznapi halandók számára is érthető dokumentumfilm arról, hogy lehet-e a Földön kívül élet és mik a feltételei és ezek mennyire lehetnek adottak, szívesen megnézném.

Összességében végülis egy igazi hívőt nem rendítene meg az sem, ha akár növényeket, akár állatokat találnának másik bolygón, mert a hit nem ezen alapul. A Zsidókhoz írt levél 11. részében van benne, hogy mi a hit. A hit nem azon alapul, hogy a tudomány mit tud bebizonyítani, mit nem, hanem más dolgokon.