Mi a helyzet az alábbi weboldallal?

míg az Őrtorony Társualat vezetői rá nem döbbentek, hogy a II. világháború sem torkollik bele Armageddonba. Ezáltal a Jelenések 17. fejezetének egy újabb értelmezésére volt szükség.

Ez a Béke - Fennmaradhat? (Peace - Can It Last?) című füzetben is megjelent, amely a Társulat elnöke, Nathan H. Knorr 1942-ben megtartott, azonos című beszédén alapult. A Hágai Nemzetközi Békekonferenciát ez alkalmommal azonban már teljesen kizárták/kihagyták a szereplők listájából. A „vadállat” elsőként a Népszövetség volt. A „mélységbe” került 1939-ben, a II. világháború kitörésekor. Azonban nem maradt ott. A Jelenések könyve 17:8 idézva Knorr Elnök megjövendölte: „A világi nemzetek társulása/szövetsége újra megvalósul, feltámad/felemelkedik majd.” 16

Mint mindannyian tudjuk ez a jóslat beteljesedett. De ezt nem volt nehéz előre jelezni abban az időben. Amint arra maga Knorr is rámutatott ugyanebben a füzetben (a 21. oldalán), a béke szervezetének a háború utáni újraindításának tervei már jó úton haladtak; a Tengelyhatalmak, Japán és Magyarország már megállapodtak az „új Népszövetségről” 1940. november 20-án. Valójában az ENSZ már számos hónappal Knorr 1942. január 1-jén, Washington D.C.-ben közölt jövendölése előtt megalakult, huszonhat nemzet írta alá közös nyilatkozatát azon a napon. 17

Emellett Knorr jóslata nem volt sem új, sem egyedülálló. Más prófétikus magyarázók is megjövendölték ugyan ezt a dolgot - két évvel korábban! Dwight Wilson például a jólismert Biblia-magyarázó, Harry Rimmer egyik jövendölésére hivatkozik: „Harry Rimmer 1940-ben előre jelezte egy új Népszövetség létrejöttét a háború erdményeként - továbbá egy egyetemes diktátor felemelkedését. Az ENSZ megérkezett, de a diktátor még sehol.” 18

Így az Őrtorony Társulat egyáltalán nem állíthatja, hogy elsőbbsége van ebben vagy más a Népszövetséghez és az ENSZ-hez kapcsolódó jövendölésekben és prófétikus alkalmazásaiban. Ugyanezen nézetek a millenarista fundamentalisták között általánosan elfogadottak voltak abban az időben, akik a szóban forgó békeszervezetek jövőjéről szóló jövendöléseket már évekkel azelőtt vallották, mielőtt az Őrtorony Társulat felkapta volna azokat. A fundamentalista keresztények általánosságban nem változtatták meg a békeszervezet iránti hozzáállásukat a II. világháborút követően. Továbbra is úgy hivatkoztak rá, mint a Jelenések könyvének 17. fejezetében szereplő „vadállatra” - ahogyan az Őrtorony Társulat is akkoriban - és a hátán lovagló „szajhát” a korrupt kereszténységnek tekintették. 19 Louis Gasper szociológus kifejti:

A fundamentalisták szó szerint úgy vélték, hogy „a bíborba és skarlátba öltözött nő” a Jelenések 17. fejezetében egy korrupt, de színes világegyház létrehozását árnyékolja elő, amelybe a katolikusok és protestánsok is beletartoznak majd. 20

Az Őrtorony Társulatnak egyrészt az ENSZ-hez, de „a szervezett, romlott kereszténységhez” való hozzáállásáról is látható tehát, hogy az általánosan elfogadott nézet volt a fundamentalista keresztények között. Még akkor is amikor megszolottá vált is az ENSZ elleni rosszalló állásfoglalások elfogadása, az Őrtorony Társulat szorosan követi a fundamentalista mozgalom módszereit:

Bár a fundamentalisták általánosan ellenezték az ENSZ-t és hevesen kritizálták azt, nem tettek semmilyen szervezett kísérletet arra, hogy nyomást gyakoroljanak a Kongresszusra, hogy az visszavonja az Egyesült Államok tagságát. Az ellenzésüket általában nyilatkozatok és állásfoglalások formájában fejezték ki, amelyeket gyakori időközönként alkalmaztak, hogy jelezzék az ENSZ-szel szembeni általános rosszallásukat. 21

ÖSSZEGZÉS

A fenti vizsgálat bemutatta, hogy az Őrtorony Társulat nézetei a nemzetközi békeszervezetről sokkal „hagyományosabbak”, mint azt a legtöbb Jehova Tanúja hiszi. Ezeket a nézeteket többé-kevésbé gyakorlatilag az összes fundamentalista keresztény vallja. A Társulat által, ezeknek a békeszervezeteknek a jövőjéről bemutatott „jóslatokról” a következő igaz: Egyszerűen átvették ezeket a fundamentalistáktól. Ha ezen jóslatok némelyikéről úgy tűnik, hogy beteljesült, az tehát semmit sem bizonyít a társulat prófétáló képességéről; csupán azt bizonyítja, hogy képesek plagizálni. Ehhez semmilyen isteni inspiráció nem szükséges. Ha ezek a jóslatok isteni eredetűek, az Őrtorony Társulat vezetőinek arra a következtetésre kellene jutniuk, hogy Isten ezeket a fundamentalista keresztényeknek adta és nem az Őrtorony szervezetnek.

Egy kérdés maradt megválaszolatlanul: Vajon a Jelenések 17. fejezetében szerepjő látomás a „fenevadról” valóban alkalmazható a Népszövetségre és az ENSZ-re napjainkban? Még ha első pillantásra ez a magyarázat valószínűnek is tűnik, a szerző úgy véli, hogy súlyos problémákkal küzd. Reméli, hogy egy későbbi cikkjében kifejtheti ezt a témát is.

Carl Olof Jonsson

--------------------------------------------------------------------------------

Lábjegyzetek:

1 Egy tisztességes, kiegyensúlyozott és tudományos vitát ezekről a be nem jött jövendölésekről és ezek jelentőségéről az Őrtorony-mozgalom tantétel-beli és szervezeti fejlődésére vonatkozóan Dr. Joseph F. Zygmunt „Prófétai kudarc és kiliasztikus identitás: Jehova Tanúi esete” („Prophetic Failure and Chiliastic Identity: The Case of Jehovah's Witnesses”) című cikkében találhatunk, amely az American Journal of Sociology szaklapban jelent meg, 75. kötet, 1969. július 926. oldal - 1970 május 948. oldal

2 Wilson, p. 37ff. The Watch Tower Nov. 1, 1914, pp. 327, 328.

3 Wilson, p 38.

4 The Watchtower, August I, 1971, p. 469.

5 Quoted by Ernest R. Sandeen in The Roots of Fundamentalism, London 1970, p,

235.

6 Sandeen p. 235.

7 Wilson, p. 56.

8 C.F. Hogg and W.E. Vine, Touching the Coming of the Lord, London 1919, p. 95.

9 Hogg and Vine, p. 96.

10 Hogg and Vine, pp. 118,120.

11 Wilson p. 81

12 See the booklet Peace - Can It Last? published by the Watchtower Society in 1942, p. 21.

13 See for example Studies in the Scriptures. Vol. Vll, first published in 1911, pp. 259, 263. The work went through several editions in the subsequent years.

14 Light, Vol. 2, 1930, p. 86.

15 Ibid, p. 94.

16 Peace - Can It Last? 1942. p. 21. Az Őrtorony Társulat nyíltan úgy hivatkozott erre a jóslatra, mint ami egyértelmű bizonyítéka a szervezet prófétai képességének. Az Őrtorony 1960 444. oldalának 19. bekezdésében azt állította, hogy ők jövendölték ezt, Jehova szellemének a vezetésével. Vesd össze még: "Your Will Be Done On Earth, " 1958, p. 282; ''Babylon The Great has Fallen!" God's Kingdom Rules! 1963, p. 585; The Watchtower, Nov. 15, 1963, p. 696; The Watchtower, Feb. 15, 1967, p. 122 and the 1975 Yearbook of Jehovah's Witnesses, p. 203.

17 The American Annual for 1 944, p. 701, quoted in The Watchtower, Dec. I, 197 1, p. 723.

18 Wilson, p. 157. Rimmer jövendölése The Coming We and The Rise of Russia című könyvének 83. oldalán olvasható. Grand Rapids kiadó, 1940. Az, hogy Harry Rimme írásai nem ismeretlenek a Társulat számára jól látható abból a tényből, hogy gyakran idézik őt más témájú Őrtorony kiadványokban is. Lásd például a Basis for Belief a New World című füzetet, amelyet 1953-ban adtak ki, és ahol végig Rimmer munkáiból idéznek a 23, 27, 37 és 44 oldalakon.

19 1963 óta a Társulat a “szajhát” a hamis vallással azonosítja. Lásd a "Babylon the Great” című kiadványt, 1963-as kiadás

20 Louis Gasper, 7hc Fundamentalist Movement 1930-lg55, Grand Rapids: Baker Book House. 1981 reprint of the 1963 edition), pp. 49, 50

21 Gasper, p. 52.

Az Új Világ fordítás

Őrtorony Társulat

BEVEZETŐ

Jehova Tanúi 1950 óta angolul és sok más nyelven is kiadják a saját bibliafordításukat (New World Translation, NWT). Ennek az Új Világ fordításnak (ÚVF) az újszövetségi része ("Keresztény Görög Iratok") 2000 júliusában jelent meg magyarul. A fordítás sajátosságainak a megértéséhez ismerni kell a szervezet alapvető tanítását:

1. Az első századok keresztényei még nem hittek a Szentháromságban: számukra csak az Atya volt Isten, a Fiút teremtménynek, a Szentlelket isteni erőnek tartották, mint ma Jehova Tanúi.

2. Isten személynevének a héber betűi eredetileg benne voltak az Újszövetség görög szövegében is. Az isteni nevet a 2-3. századi keresztények szándékosan kiirtották a görög szövegből, és az Úr (görögül küriosz) szóval helyettesítették. Mivel az így létrejött szövegben Jehova és Jézus egyaránt "Úr", Isten és a messiás összetéveszthető lett. Így alakult ki a szentháromságtan: bibliahamisítás révén, ezen kívül pogány vallások és filozófiák hatására, illetve pogány római császárok utasítására.

3. Az Újszövetséget tehát ki kellett javítani, és az Úr szót 237 helyen a Jehovával kellett pótolni. Ezen kívül más részleteknek az állítólag teológiai előítéleten alapuló félrefordítását is korrigálni kellett, mert azokból megtévesztően úgy tűnik, hogy Jézus Isten, hogy láthatóan visszatér a földre, hogy a Szentlélek személy, hogy minden hívőnek azonos reménysége van, hogy az emberi lélek tudatos formában túléli a halált stb.

1. AZ ÚJ VILÁG FORDÍTÁS ÉS MÁS FORDÍTÁSOK

Az Új Világ fordítás a következő céllal jelent meg:

Jehova Tanúi - Isten Királyságának hirdetői (608-609. oldal) Jehova Tanúi egy olyan fordítást akartak, amely magában foglalja a legújabb tudományos kutatások eredményeit; olyat, amelyet nem színeztek ki a kereszténység hitvallásai és hagyományai; egy szószerinti fordítást, amely hűségesen jeleníti meg azt, ami az eredeti írásokban áll, így pedig alapul szolgálhat az isteni igazság ismeretében való további növekedésre; egy olyan fordítást, amely világos és érthető a modernkori olvasók számára.

Az ÚVF-t kiadó Őrtorony Társulat a magyarázó körülírást nyújtó fordítások (az ún. parafrázisok) helyett inkább a saját pontosnak ítélt fordítását ajánlja:

Az Őrtorony, 1980/6 (27-28. oldal) A Keresztény Görög Iratok 1950-es első kiadásának az előszava ezt mondja: "A Szentiratok parafrázisát nem ajánljuk. Végig az volt a törekvésünk, hogy amennyire csak lehetséges szó szerinti fordítást adjunk, ahol a modern angol kifejezésmód megengedi, és ahol a szó szerinti fordítás nem rejti el a gondolatot valami esetlenséggel. Így tudjuk a legjobban teljesíteni azok vágyát, akik aggályoskodnak, hogy az eredetinek pontos megállapítását kapják, amennyire csak lehetséges, szóról-szóra. Tekintettel az ilyen becsületességre, a Biblia tanulmányozója teljes bizalommal fordulhat ehhez a fordításhoz és mérlegelheti az eredeti ihletett iratok gondolatait.

A Társulatnak megvan a maga véleménye a többi bibliafordításról:

Az isteni név, amely mindörökké fennmarad (5. oldal) A legtöbb bibliafordító tiszteli a Bibliát, és őszintén szeretné a legérthetőbben visszaadni a tartalmát a most élőknek. De a fordítók nem állnak Isten ihletése alatt. Legtöbben már bizonyos vallási kérdésről kialakítottak magukban egy szilárd meggyőződést, és ezek a személyes elképzelések, vagy az, hogy ő mit részesít előnyben, befolyásolhatják őket a bibliai szöveg visszaadásában. Sőt tévedhetnek, és hibát is követhetnek el valaminek a megítélésében.

A teljes Írás Istentől ihletett és hasznos (324. oldal) Jehova Tanúi elismerik, hogy hálával tartoznak annak a számos bibliafordítónak, amelyet felhasználtak az Isten Szava igazságának tanulmányozásában. Ámde mindezeknek a fordításoknak, még a legújabbaknak is, voltak hiányosságai. Voltak bennük következetlenségek, nem megfelelően fordított kifejezések, amelyeket megfertőztek bizonyos hagyományok vagy világi filozófiák, ezért nem lehettek teljesen összhangban azzal a szent igazsággal, amit Jehova a Szavában feljegyeztetett. (...) A Társulat minden szektás törekvéstől mentesen igyekszik előmozdítani a bibliai ismeret növekedését az egész földön.

Jehova Tanúi - Isten Királyságának hirdetői (608. oldal) Valóban szükség volt új fordításra? Akkor már 190 nyelven adták ki a teljes Bibliát, és legalább egyes részeit további 928 nyelvre és nyelvjárásra fordították le. Jehova Tanúi különböző időszakokban a legtöbb ilyen fordítást igénybe vették. Ám tény, hogy ezek közül a legtöbbet a kereszténység vallásos szektáihoz tartozó lelkészek és misszionáriusok készítették, fordításaikat pedig különböző mértékben vallásrendszerük múltbeli örökségeiként pogány filozófiák és Írás-ellenes hagyományok befolyásolták, valamint a történetkritika részrehajlása.

Az ÚVF készítői mindenesetre ismeretlenek kívántak maradni:

Érveljünk az Írásokból (374-375. oldal) A fordítók nem a maguk dicsőségére törekedtek, hanem a Szentírás isteni Szerzőjének szándékoztak tiszteletet szerezni. (...) Mivel a fordítók ismeretlenek kívánnak maradni, képzettségükről semmi továbbit nem tudunk mondani. A fordítást a minősége alapján kell megítélni.

2. AZ ELŐSZÓ ÍGÉRETEI

Szószerinti pontosság

Előszó Az Új világ fordítás igyekszik a lehető legszószerintibben fordítani a görög szöveget, és ez a magyar nyelvű fordítás is igyekszik ugyanezt a szószerintiséget nyújtani.

A betoldások jelzése

Előszó Ahol a szövegkörnyezettel összeegyeztethető szavakat toldottunk be, hogy világosság és érthetővé tegyük a fordítást, ott az ilyen betoldott szavakat szögletes zárójelbe tettük ([ ]). A zárójelbe ([ ]) tett szavakat azért ékeltük be, hogy teljessé tegyük a magyar szöveg értelmét.

3. A FORDÍTÁS SAJÁTOSSÁGAI

Néhány alapvető fontosságú témát választottunk ki, hogy az ÚVF-ból vett példákon keresztül bemutathassuk a Társulat "fordítói technikáját". Az összehasonlításhoz az eredeti görög szöveget és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa által 1990-ben kiadott fordítást használtuk. Az ettől eltérő fordításokat és az ÚVF betoldásait piros betűvel emeltük ki. Szükség szerint a fordítás vagy betoldás hátterében álló Őrtorony-teológiára is utalunk.

Jehova

A Keresztény Görög Iratok Új világ fordítása (tehát az újszövetségi rész) 237 helyen tartalmazza a "Jehova" szót. Ez a más fordításokban található "Úr" (görög: küriosz) vagy "Isten" (görög: theosz) helyett áll. A 237-ből csak 82 esetben van szó olyan ószövetségi idézetről, amely eleve tartalmazta az isteni nevet. További 155 esetben viszont bármilyen indoklás nélkül a "Jehova" szót találjuk a szövegben: Erzsébet, Mária, Jézus, az apostolok, a keresztény gyülekezetek vagy az angyalok egyaránt használják. Például az apostolok imája a Csel 1:24-ben így kezdődik: "Te, ó, Jehova, aki mindenkinek a szívét ismered...", sőt Péter ezt mondja a Csel 3:19-20-ban: "hogy felüdülés időszakai jöjjenek Jehova személyétől" (és nem "az Úrtól"). Jézus is a főpapi imájában arra kéri az Atyát, hogy "őrködj felettük a neved miatt" (Jn 17:11, pedig eredetileg arról van szó, hogy őrizd meg őket "a te nevedért", ti. azért, aki te vagy).

Jézus Krisztus

Mivel a Társulat tagadja, hogy Isten Fia a Fiú Isten, az ÚVF félrefordításában nem Isten volt az Ige, hanem "a Szó isten volt" (Jn 1:1); a kis "i" hivatott megkülönböztetni az Istentől, Jehovától (az eredeti szövegben csak nagy betűvel írtak!). Jézus az ÚVF-ban nem Isten egyszülött (azaz egyetlen) Fia, hanem "egyetlennemzett Fia" (Jn 3:16). Jézus nem az élet fejedelme, hanem "Főközvetítője" (Csel 3:15), és nem az Atyától származik, hanem csak "a képviselője" (Jn 7:29). Az ÚVF betoldása révén Isten nem a saját vérén váltotta meg egyházát, hanem "saját Fiának a vérén" (Csel 20:28, vö. Jel 1:8, 17-18, 2:8). Mivel a Társulat szerint Jézus csak az első teremtmény, akin keresztül Jehova minden mást teremtett, a Kol 1:16-17-ben négyszer is betoldja a "más" szót: "általa teremtetett minden más az egekben és a földön" (vö. Jn 1:3). A Társulat betoldásai és félrefordítása a Fil 2-ben található Krisztus-himnusz eredeti értelmét az ellenkezőjére torzította: "noha Isten formájában létezett, nem foglalkozott az elbitorlás gondolatával, tudniillik azzal, hogy Istennel egyenlő legyen. Nem, hanem megüresítette magát, rabszolgai formát öltött, és emberekhez lett hasonlóvá." A 9. versben a Társulat Krisztus dicsőségét is csökkenteni igyekszik: bár "fel is magasztalta őt az Isten mindenek fölé" (az eredetiben túlzó felsőfok), az ÚVF szerint Isten csak "magasabb állásba emelte".

Szentlélek

A Társulat tagadja, hogy a Szentlélek személy. Ennek megfelelően az ÚVF-ban a Szentlélek végig "szent szellem", kis sz-szel (az "Ördög" viszont nagy Ö-vel kezdődik, mert csak személy beszélhet, kísérthet, hazudhat, ölhet stb., lásd Lk 4:1-2). Az ÚVF-ban ugyanakkor nem a Lélek mondta meg, hogy mi lesz az utolsó napokban, hanem "az ihletett kijelentés" (1Tim 4:1); így valóban nehéz arra gondolni, hogy a Lélek (aki ugyancsak beszél stb.), szintén személy. Ugyanígy a Társulat szerint Krisztus csak arkangyal, tehát az angyalok, a "szolgáló lelkek" közé tartozik, akik egyszerre csak egy helyen tudnak lenni. Mivel azonban az 1Pt 1:11 eredeti szövege szerint a próféták azt kutatták, hogy melyik vagy milyen időről tett kijelentést a Krisztus bennük levő Lelke, a birtokos szerkezetet (Krisztus Lelke) felbontotta: "egyre csak azt vizsgálták, hogy mely sajátos időszakra, illetve miféle időszakra mutat a bennük levő szellem Krisztusra nézve". Így próbálta elkerülni a Társulat azt a kérdést, hogy hogyan lehetne Mihálynak, egy szolgáló léleknek / szellemnek saját lelke / szelleme? Mivel a Társulat szerint a "szent szellem" legfeljebb Isten megszemélyesítése, nem a harmadik isteni személy, az ÚVF-ban a Lelket jelölő szó (görögül pneuma) nagy Sz-szel van írva, ha a Társulat szerint Jehovára utal, és kis sz-szel, ha csak Jehova megszemélyesítése: "Jehova pedig a Szellem, és ahol Jehova szelleme van, ott a szabadság van. Mi pedig, miközben leplezetlen arccal visszatükrözzük Jehova dicsőségét, mindnyájan átváltozunk (...) pontosan úgy, ahogy Jehova, a Szellem véghezviszi ezt" (2Kor 3:17-18). Mivel a Társulat tagadja, hogy a Szentlélek minden Krisztushívőben benne lakik, Júdás levelének bűnökkel teli szakadárjaival sem az volt a baj, hogy nincs bennük Lélek, hanem az, hogy "nincsen szellemiségük" (Júd 19).

A megmentés

Az ÚVF-ból fordításból hiányzik a kegyelem szó, mindenhol körülírva találjuk, mint "ki nem érdemelt kedvesség"-et (Ef 2:8). Életünk Bírájától azonban nem holmi kedves simogatásra, hanem felmentő ítéletre van szükségünk. Az ÚVF-en felnövő új Tanú-nemzedéknek már szava sem lesz az Istenhez való megfelelő viszonulásra. A Társulat szerint a megmentéshez nem elég Jézusban hinni, ezért az ÚVF szerint "aki hívja Jehova nevét, megmentésben részesül" (Róm 10:13). Pál nem is egyszerűen a hívők Jézusba vetett hitéről hallott, hanem a Társulat betoldásaként "a Krisztus Jézussal kapcsolatos" hitükről (Kol 1:4). Emögött az áll, hogy Mihály arkangyal csak Jehova "eszköze" volt, aki neki annak idején engesztelést szerzett a bűnökért, így a Tanú nem annyira neki, mint Jehovának hálás. A Társulat értelmezése szerint a hívő nem hisz (hitre jut és bízik) Istenben, hanem "hitet gyakorol benne" (Jn 3:16), ez jól szolgálja a társulati rendszert, amely szerint egy Tanúnak valójában csak addig van esélye arra, hogy "megmentésben részesüljön", amíg aktívan engedelmeskedik a szervezetnek.

Ismeret, elmebeli magatartás

A Társulat teokratikus oktató programjához híven az ÚVF-ban az örök élethez nem az kel, hogy valaki megismerje az Istent, hanem az, hogy "hogy ismeretet fogadjanak magukba rólad" (Jn 17:3). A Társulat racionalista megközelítésének megfelelően az érett gondolkodás inkább "elmebeli magatartás": "ha pedig elmebelileg bármilyen vonatkozásban másra vagytok hajlamosak, az Isten majd kinyilatkoztatja nektek a fent említett magatartást" (Fil 3:15). Az apáknak sem az Úr tanítása szerinti fegyelemmel és intéssel, hanem "Jehova fegyelmezésében és elmebeli szabályozásában" kell nevelni a gyermekeiket (Ef 6:4). A hívők számára nem Jézus önfeláldozó, megalázkodó indulata (motivációja) a példa, "azt az elmebeli magatartást" kell magukban megőrizniük, amely benne is megvolt (Fil 2:5). Mindennek a hátterében az áll, hogy az "újraszületés" a Társulat szerint csak a 144000 felkent kiváltsága, a többi Tanú nem születhet újjá, bennük nem lakhat a Szentlélek. Így a "szellem gyümölcse" (Gal 5:22-25) gyakorlatilag az emberi szellem erőfeszítésének az eredménye: a Tanú engedelmeskedjen a bibliai parancsoknak és a szervezet felügyeletének, hogy "kiiskolázott lelkiismeret" és "kiegyensúlyozott szemlélet" alakuljon ki benne.

Az emlékünnep

A Társulat szerint Jézusnak csak 144 000 felkent tanítványa van, csak velük kötötte meg az új szövetséget, hogy vele uralkodjanak majd a mennyből. A nyilvános "emlékünnepen" csak ők törhetik meg a kenyeret és ihatják a bort, a Tanúk milliói csak megfigyelők. Ezt tükrözi az ÚVF is, amelyben Jézus az utolsó vacsorán nem a tanítványaira hagyja a királyságot, hanem így szól a Tizenkettőhöz: "szövetséget kötök veletek (...) egy királyságra" (Lk 22:29). Ugyanígy, bár Pál az 1Kor 11-ben eredetileg arra figyelmeztetett, hogy a hívők méltó módon vegyenek részt az úrvacsorán, ti. megkülönböztetve a többi ételtől, megvárva egymást stb. (lásd 1Kor 11:21-22,34), az ÚVF-ban Pál sorai átalakulnak: "aki méltatlanul eszi a kenyeret vagy issza az Úr poharát [a nem felkent Tanúk nem méltók az emlékünnepre], vétkes lesz az Úr testét és vérét illetően" és "aki eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik önmaga ellen, ha nem látja tisztán a testet" [ti. Krisztus Testét, amelybe csak a 144 000 felkent tartozik]; ezért betegek és halnak meg sokan, "de ha tisztán látnánk, hogy mik vagyunk mi magunk, nem esnénk ítélet alá" [vagy "felkent" valaki, vagy csak "a más juhokhoz" tartozik] (1Kor 11:27-31). Végül, mivel a Társulat szerint az "emlékünnepet" csak egy évben egyszer lehet megtartani (a páska-ünnep idején), az ÚVF szerint az első keresztények nem a kenyér megtörésében vettek kitartóan részt, azaz folyamatosan és gyakran, a közösségi összejövetel többi elemével (tanítás, ima) együtt, hanem "az étkezéseknek (...) szentelték magukat" (Csel 2:42). Az úrvacsora nem is az Úr (Krisztus), hanem "Jehova asztala" (1Kor 10:21 vö. 11:27).

Keresztség

A Társulat keresztségről alkotott felfogása is megjelenik az ÚVF-ban. Keresztelő János nem azt hirdette a zsidóknak, hogy keresztelkedjenek meg a bűnök bocsánatára (Mk 1:4), hanem az ÚVF körülíró betoldásai révén "megjelent (...) prédikálva a keresztséget, mint a mi a bűnök megbocsátásához vezető megbánás jelképe." Ugyancsak az ÚVF betoldásai révén már nem is a hívőkről mondja Pál, hogy aki meghalt, a bűnnek halt meg, és aki él, az Istennek él, hanem Jézusról, aki "azt a halált, amelyet halt, a bűnre nézve halta (...), az életet pedig, amelyet élt, az Istenre nézve éli" (Róm 6:10). Nem véletlen, hogy a keresztelés ilyen "bibliai" háttérrel (vagy inkább anélkül) a 'hírnökké avatás' jelképévé torzult, és hogy egyetlen keresztény egyház sem fogadja el.

Az államhatalom

A Társulat szerint az állam nem Isten akaratából létezik, csak megengedi a létüket az armageddoni csatáig, amikor minden Jehova-ellenes hatalom megsemmisül. Ezért szerinte ami hatalom van, az nem egyszerűen Istentől van, mert Istentől rendeltetett (Róm 13:1), hanem amint az ÚVF betoldásai sugallják: "a létező hatalmak Isten által állnak fenn a maguk viszonylagos állásában."

Az utolsó idők

A világ a Társulat szótárában elsősorban "a dolgok jelenlegi gonosz rendszer". Mivel a Társulat tagadja, hogy Jézus láthatóan visszajön, de azt állítja, hogy 1914 óta (és csakis azóta) láthatatlanul jelen van, az apostolok az ÚVF-ban nem Jézus visszajövetelének és a világ végének a jeleire kérdeztek rá, hanem arra, hogy "mi lesz a jele jelenlétednek és a dolgok rendszere befejezésének?" (Mt 24:3).

A végső dolgok

A Társulat tagadja, hogy az emberi lélek tudatos formában túléli a halált. Ennek megfelelően az ÚVF-ban az ember nem egyszerűen meghal (az elaludt = elhunyt, a csak szépítő körülírás), hanem "halálalvásba merül" (1Kor 15:18). Az emberek sorsát illetően sem azt döntötte el Isten, hogy egyszer meghaljanak, s utána megítéltessenek (nincs második lehetőség), hanem hogy "egyszer s mindenkorra meghaljanak", azaz testükkel együtt lélekként is megsemmisüljenek. Mivel a Társulat szerint a halott a feltámadásig egyszerűen nem létezik, Jézus a jó latornak nem azt ígéri, hogy még aznap vele lesz a paradicsomban, hanem ezt mondja: "Bizony mondom ma: velem leszel a Paradicsomban" (Lk 23:43); a "mondom" után levő vesszőt a Társulat áttette a "ma" után, és kettősponttá alakította át.

Néhány további furcsaság

A Társulat fordításának modernkedése helyenként több mint értelemzavaró. Bár a "hozsánna!" (héber: hósiah ná) eredeti jelentése "segíts hát!" volt, Jézus idejére már régen a dicsőítés kifejezése volt. A Jeruzsálembe bevonuló Jézust azonban így köszöntötte a sokaság (az ÚVF-ban): "Mentsd meg, kérünk, Dávid fiát! Áldott, aki Jehova nevében jön! Mentsd meg, kérünk, fenn a magasságokban!" A héber köszöntés (sálóm!) kb. azt jelenti, hogy "Békességet kívánok neked!", görög fordítása (khaire!) pedig kb. annyit, hogy "Azt kívánom: örömöd legyen!" Gábriel angyal azonban így üdvözli Máriát: "Jó napot, te kegyelembe fogadott asszony, Jehova veled van" (Lk 1:28; Mária ekkor még csak jegyes volt). Az ÚVF-ban Júdás is így köszönti Jézust elárultatása estéjén: "Jó napot, Rabbi!"

ÖSSZEFOGLALÁS

Ha eltekintünk az Őrtorony sajátos, kívülállók számára furcsa szókincsétől, az ÚVF-ban nemcsak kérdéses vagy elfogadhatatlan részleteket, hanem jó, nyelvtanilag pontos és érthető köznyelvi megfogalmazásokat is találunk. Senki sem állítja, hogy az egész fordítás használhatatlan. Az ÚVF ugyanakkor egyértelműen az Őrtorony-teológiát tükrözi. Itt és most mégis inkább az a kérdés, hogy a Társulat betartotta-e az olvasóknak tett ígéreteit?

Kérdések

•Az Őrtorony Társulat többek között azért is kritizálja a katolikus egyházat, hogy sokáig nem az eredeti nyelvekből, hanem a Vulgata régi latin fordítást fordították a nemzeti nyelvekre. De nem ugyanezt teszi az Őrtorony, amikor nem a héber és görög szöveget, hanem a NWT angol szövegét fordítja más nyelvekre?

•A Társulat az Előszóban megígéri, hogy pontos, szószerinti fordítást ad az olvasó kezébe, és hogy ha valamit betold, azt zárójelbe teszi. A NWT 1950-es első angol kiadásában a betoldások nem voltak zárójelbe téve. Emiatt sok kritika érte a Társulatot, így az 1984-es revideált kiadásban már minden betoldást zárójelbe tett. A magyar kiadásban azonban egy-két kivétellel minden betoldás zárójel nélkül, folyamatos szövegként jelenik meg. Kérdés, hogy a Bibliában és főleg annak eredeti nyelveiben járatlan olvasó hogyan fogja megkülönböztetni az ihletett bibliai szöveget a Társulat (ihletett?) betoldásaitól?

Érveljünk az Írásokból?

Az Őrtorony Társulat külön kiadványban (Érveljünk az Írásokból) készíti fel a Tanúkat arra, hogy szinte minden felmerülő kérdésre válaszolni tudjanak. Az ÚVF-ról szóló cikkben többek között ezt találjuk:

Érveljünk az Írásokból, 376-377. oldal Ha valaki azt mondaná: "Maguknak külön Bibliájuk van." Azt válaszolhatod: "Milyen bibliafordítása van önnek?" Talán... (sorolj fel néhányat a te nyelveden ismertek közül)? Ön is látja, sokféle bibliafordítás van. Esetleg tedd még hozzá: "Szívesen használok olyan fordítást, ami önnek tetszik. De talán érdekelné az is, miért használom legszívesebben az Új Világ fordítást. Mivel az modern, érthető nyelvezetű, és a fordítók szigorúan ragaszkodnak a Biblia eredeti nyelveihez." Más lehetőség: (...) "A mi Társulatunk arra buzdít, hogy használjunk különböző fordításokat (...) Mi nagyon is becsüljük a fordítók munkáját, akik a saját nyelvünkön is hozzáférhetővé teszik a Bibliát."

Nem szándékos megtévesztés, hogy a Tanúknak olyan benyomást kell kelteniük, mintha más fordítást is komolyan vehetnének a szervezetükén kívül?

Az isteni név, amely mindörökké fennmarad (5. oldal) A Biblia fordítása érthetően súlyos felelősséggel jár. Ha valaki szándékosan változtat vagy kihagy valamit a Bibliából, ezzel meghamisítja Isten ihletett Szavát.

Vissza az elejére

(c) Copyright Apológia

Az ÚVF Függeléke az isteni névről

Őrtorony Társulat

BEVEZETŐ

Az Őrtorony Társulat által kiadott Újszövetségnek, a "Keresztény Görög Iratok Új világ fordításának" (ÚVF) az a legalapvetőbb sajátossága, hogy más bibliafordításoktól eltérően 237-szer megtaláljuk benne a "Jehova" szót:

New World Translation, with References, 1984 (p. 6) E fordítás legfőbb vonása az isteni név helyreállítása az azt megillető helyre, az angol szövegben. Ez meg is történik, mégpedig az angolban általában elfogadott "Jehova" formát alkalmazva a Héber Iratokban 6973 esetben, a Keresztény Görög Iratokban pedig 237 alkalommal.

A Társulat az ÚVF e sajátosságát a Függelék első két részében érvek sorával igyekszik indokolni

1. Az isteni név átkerül a Görög Iratokba - tizenkét, bizonyítékul szolgáló töredék

2. Az isteni név visszaállítása a Keresztény Görög Iratokban - "Jehova" - héb. JHVH vagy YHWH

A továbbiakban a Társulat érveit fogjuk sorra venni, mindig először a Társulatot idézve, és felhívva a figyelmet néhány tényre, illetve lehetséges ellenérvre. Az aláhúzással való kiemelés tőlünk származik. Reméljük, hogy a tárgyilagos hangvétel segíteni fogja az Olvasót az együttgondolkodásban, akár Tanú, akár nem.

1. ÉRV: ISTEN A NEVÉNEK SZERZETT NÉPET

Függelék 1 (408. oldal) Az egyik figyelemre méltó tény, mely nemcsak az eredeti görög szöveg jelenleg létező kézirataira érvényes, hanem sok régi és modern fordításra is, az, hogy hiányzik belőlük az isteni név (...) Mivel a Keresztény Görög Iratok ihletett kiegészítése volt a szent Héber Iratoknak, következetlenségnek tűnik, hogy a görög szövegből ilyen hirtelen eltűnjön az isteni név, főleg azért, mert Jakab ezt mondta az apostoloknak és az idősebb tanítványoknak Jeruzsálemben az i.sz. első század közepe táján: "Simeon részletezte, hogyan fordította először az Isten a figyelmét a nemzetekre, hogy népet szerezzen közülük a nevének" (Cselekedetek 15:14) Majd ennek a bizonyítására Jakab először Ámosz (Ámos) 9:11,12-ből idézett, ahol szerepel az isteni név. Ha a keresztények Isten nevének szerzett nép lesznek, akkor miért kellene a nevet - melyet a tetragramma jelöl - eltávolítani a Keresztény Görög Iratokból?

A Társulat is tényként ismeri el, hogy nem létezik olyan görög kézirat, amely tartalmazná a JHVH héber betűket. Nem feltétlenül következetlenség, hogy az új ihletett iratok nem tartalmazták az isteni nevet. Az új üzenet már nemcsak a zsidóknak szólt, hanem a minden népnek, ezért szükségszerűen a kor közvetítőnyelvén, koiné görögül kellett íródnia. A nem zsidó népek eleve nem tudtak volna mit kezdeni a JHVH héber betűkkel. Jeromos szerint léteztek olyan Szeptuaginta változatok, amelyek a héber betűk grafikai utánzatával próbálkoztak, de ezeket félreértették (a szó görögül kiolvasva úgy hangzott: "pipi"). Arra pedig nincs történelmi adat, hogy az isteni név görög fonetikus (a hangzást követő) visszaadásával próbálkoztak volna. Ha Tehát a Nevet a Keresztény Görög Iratok, az Újszövetség ihletett írói nem használták, akkor azt okkal tették.

A Jakab által idézett ószövetségi részlet (és az egész "isteni név" témakör) megértéséhez tudni kell, hogy a bibliai héberben nem volt olyan elvont szó, hogy "személy(iség)", ezért a "név" szolgált ennek a fogalomnak a körülírására. Az, hogy Isten "népet szerez a nevének" azt jelenti: népet szerez önmagának. Ugyanígy az, hogy nincs "más név az ég alatt" (Csel 4:12), azt jelenti: nincs senki más az ég alatt, aki által üdvözülhetnénk. Nem véletlen, hogy a Csel 1:15-öt sem szokták szó szerint fordítani: "vala pedig ott együtt mintegy százhúsz főnyi sokaság [az eredetiben: név]", tehát százhúsz személy.

A Társulat kérdése: "miért kellene a Nevét eltávolítani a Keresztény Görög Iratokból?" megtévesztő módon tényként állítja be előttünk azt az elméletet, miszerint (1) a Név benne volt a görög szövegben, (2) de később küriosz-ra és theosz-ra cserélték.

2. ÉRV: EGYES SZEPTUAGINTA-TÖREDÉKEKBEN OTT VANNAK A HÉBER BETŰK

Függelék 1 (408. oldal) Sokáig úgy gondolták, hogy a jelenleg létező kéziratainkban az volt az alapja az isteni név elhagyásának, hogy ez a név a görög Septuagintából (LXX), a héber Iratok első fordításából is hiányzik. (...) Ezt az elméletet teljesen megcáfolta a LXX egyik papírusztekercsének a felfedezése, mely Mózes ötödik könyvének a második felét tartalmazza. Ezen töredékek közül egyikben sincs példa arra, hogy a Kü'ri·osz vagy a The·osz' szó szerepelne az isteni név helyett, ellenkezőleg: minden esetben a tetragrammát írták kvadratikus (négyzetes) héber írásjegyekkel. [A Függelék a 410-411. oldalon közli a töredékek fotóját.]

A LXX eleve a diaszpórában élő, a hébert már csak liturgikus nyelvként ismerő és használó zsidóknak készült. Ők maguk, amikor a JHVH szóhoz értek a görög szövegben, minden bizonnyal küriosz-t vagy theosz-t mondtak. A LXX a Héber Iratok (az Ószövetség) ógörög fordítása, és a Keresztény Görög Iratok (az Újszövetség) nem tartoznak bele. Az, hogy a LXX egyes verziói tartalmazták a Nevet, semmit sem bizonyít a Keresztény Görög Iratokról!

Valóban nagyszerű, hogy a Szeptuaginta néhány fennmaradt példánya tartalmazza Isten Nevét, és ha az Újszövetség írói az Ószövetségből vett idézetekben is ezt tették volna, senkinek sem lenne ez ellen kifogása. Mégsem tették, és erre okuk volt. A Társulat viszont 155 esetben oda is Isten nevét írja be a Keresztény Görög Iratokba, ahol nem is idéz a Héber Iratokból!

3. ÉRV: JÉZUS ÉS A TANÍTVÁNYAI IS EZEKET A LXX-VERZIÓKAT HASZNÁLHATTÁK

Függelék 1 (409. oldal) Vajon Jézus Krisztusnak és azon tanítványainak, akik a Keresztény Görög Iratokat írták, rendelkezésükre álltak a görög Septuaginta másolatai, melyekben az isteni név a tetragramma alakjában jelent meg? Igen! A tetragramma évszázadokkal Krisztus és apostolai után is megmaradt a LXX másolataiban.

A Társulat megint a saját feltételezését állítja be tényként. Senki sem tudhatja, hogy ki mit, illetve mi mindent használt az 1. században. Ami Jézust illeti, ő tudott héberül, és Palesztina zsinagógáiban minden bizonnyal a héber tekercsekből olvasott fel, nem a LXX-ából.

Az apostolok a nyelvészeti kutatások szerint döntő többségben a Héber Iratok héber eredetijéből ídéztek, ritkán a LXX ógörög verzióiból, és valószínűleg nem egyszer fejből is idéztek. A The Greek New Testament (United Bible Sociates, New York, 4. kiadás, 1993) görög Újszövetség függeléke az összes ószövetségi idézetet (quotations) és utalást (allusions) felsorolja, külön LXX-szel jelölve a Szeptuagintából vett idézést, illetve utalást. Amint összeszámoltam, 309 idézetből csak 62 származik a LXX-ból, a kb. 1200 utalás közül pedig csak 41. A héber szövegből és annak görög fordításából vett idézetek és utalások aránya tizenöt egy az egyhez!

Kétségtelenül az 1. század után is fennmaradtak a LXX olyan másolatai, amelyek tartalmazták a Nevet. Maga a Társulat említi a 2. századi (júdaizmusra áttért) Aquila LXX-kiadását, és a 4-5. századi Jeromos (Hieronimusz) közlését, aki még látott ilyen példányokat. Kérdés azonban, hogy a LXX-val ellentétben miért nincs egyetlen töredék, vagy legalább utalás arra, hogy a Keresztény Görög Iratokba is beírták a Tetragrammatont? Miért nincs történelmi adat arról, hogy valaha valaki látott volna ilyesmit?

4. ÉRV: JÉZUS AZ ISTENI NEVET HASZNÁLTA, ÉS TANÍTVÁNYAIVAL MEGISMERTETTE

Függelék 1 (412. oldal) Vajon Jézus követte korának hagyományos zsidó szokását, és 'Adho·nai'-t olvasott az ilyen helyeken, nehogy meggyalázza ezt a nevet, és megsértse a harmadik parancsot? (2 Mózes 20:7) Vonakodott-e kiejteni az isteni nevet, amikor a názáreti zsinagógában felállt, elvette Ézsaiás könyvét, és felolvasta Ézsaiás könyvének azokat a verseit (61:1,2), melyekben a tetragramma áll? Nem, ha követte azt a szokását, hogy figyelmen hagyja a zsidó írástudók Írás-ellenes hagyományait. A Máté 7:29 elmondja nekünk, hogy "úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudóik." Jézus a hűséges apostolai füle hallatára így imádkozott Jehova Istenhez: "Nyilvánvalóvá tettem a nevedet azoknak az embereknek, akiket nekem adtál a világból ... megismertettem velük a nevedet, és meg is fogom ismertetni" (János 17:6,26).

Ha Jézus kiejtette volna a zsinagógában a Nevet (Ézs 61:1 harmadik szava), azonnal rászóltak volna a zsidók, akik a Társulat szerint "babonás" félelemből sosem ejtették ki a Nevet. Ehelyett végighallgatták, és csak azon háborodtak fel, hogy Jézus azt állította: éppen ott előttük, őbenne teljesedett be a felolvasott írásszöveg.

Jézus nem azért tanított másként, mint az írástudók, mert ő szabadon kimondta a nevet, hanem mert a Hegyi Beszéd közben úgy tanított, "mint akinek felhatalmazása [exúszía] van". Bár a rabbik csak az Írásra, vagy egyes híres rabbira hivatkozhattak, Jézus a saját tekintélyével tanított: "Hallottátok, hogy megmondatott... Én viszont azt mondom..." (vö. Jn 6:45). Egy ilyen prédikáció végén hangzott el a Mt 7:28-29.

Jézus tanítványai ismerték Isten nevét: tudták, hogy kell írni és kiejteni, hiszen a nép évről évre hallhatta az áldozatokat bemutató főpap szájából. Jézusnak nem abban az értelemben ismertette meg tanítványaival Isten nevét, hogy el kellett árulnia egy hangsort, és arról sincs bibliai adat, hogy a név szabad használatára buzdította volna őket. Valakinek a "nevét megismertetni" annyit jelent, mint valakit személyesen vagy valakinek a személyét bemutatni. Jézus tehát Isten lényét, személyiségét ismertette meg eltávolodott népével (vö. Jn 1:18).

5. ÉRV MÁTÉ ELŐSZÖR HÉBERÜL ÍRTA EVANGÉLIUMÁT, ÉS HASZNÁLTA AZ ISTENI NEVET

Függelék 1 (412. oldal) Ez a kérdés áll most előttünk: vajon Jézus tanítványai használták az isteni nevet ihletett írásaikban? Vagyis: megjelent Isten neve a Keresztény Görög Iratok eredeti írásaiban? Alapos okunk van rá, hogy igennel válaszoljunk! Máté evangéliumi beszámolója először héberül íródott, nem pedig görögül; erre utalt Jeromos (i.sz. negyedik-ötödik század), aki ezt mondta: "Máté, akit egyúttal Lévinek is neveznek, a vámosból lett apostol, aki először héber nyelven állította össze Krisztus evangéliumát Júdeában, azok számára, akik a körülmetéltek közül lettek hívőkké; ezt valaki utána görög nyelvre is átültette, de [hogy ki] ez nem egészen biztos..." (...) Máté több mint százszor idézett az ihletett Héber Iratokból. Így ahol ezekben az idézetekben benne volt az isteni név, ott kötelességének érezhette hűségesen belefoglalni a tetragrammát a héber nyelvű evangéliumi beszámolójába.

A Társulat A teljes Írás Istentől ihletett és hasznos című kiadványának 176. oldalán is azt állítja, hogy "Bizonyítékaink vannak arra, hogy Máté az evangéliumát eredetileg az akkor széles körben népszerű héber nyelven írta, és később fordította görögre." A Társulat állításával ellentétben a héber nem volt népszerű vagy elterjedt: csak zsidók használták Palesztinában és a diaszpórában. Ugyanez a könyv jegyzi meg a 316. oldalon, hogy "Az a görög nyelv, amin a Septuaginta íródott, a kioné volt, amit az i.e. III. és II. században beszéltek Alexandriában (Egyiptomban). Jézus és az apostolok napjaiban a koiné volt a Római Birodalom nemzetközi nyelve. A Biblia maga tanúskodik erről a tényről. (...) azon a nyelven, amelyet Jeruzsálem utcáin éppen olyan gyakran beszéltek, mint Rómában, Alexandriában vagy magában Athénban".

A Társulat "bizonyítéka" Jeromos lenne, de először is az ÚVF Függelék Jeromos-idézete eltér A teljes Írás... 176. oldalán (6. bek.) levő idézettől: "[Máté] először héber nyelven és héber betűkkel írta meg" evangéliumát. Másodszor Jeromos a görög nyelvre való átültetésről írta, hogy "de ez nem egészen biztos", a [hogy ki] csak a Társulat betoldása. Harmadszor tudnod kell, hogy Jeromos eredetileg latinul írt, ezt a latin szöveget és német fordítását tartalmazza A teljes Írás... lábjegyzetében található szövegkiadás, amelynek német fordítását fordították angolra, és végül az angol fordítást fordítottak magyarra. Valószínűleg ez a háromszoros áttét okozta az információ megváltozását. Létezik azonban az eredetiből közvetlenül magyarra fordított kiadás is, amelyben ezt olvassuk:

"Máté, akit egyúttal Lévinek is neveznek, a vámosból lett apostol, aki először héber nyelven állította össze Krisztus evangéliumát Judeában azok számára, akik a körülmetéltek közül lettek hívőkké; ezt valaki utána görög nyelvre is átültette, de ez nem egészen biztos. A héber nyelvű írását viszont mindmáig őrzi a tudásában kimagasló Pamphilosz által alapított caesareai könyvtár." Ókeresztény Írók 3. kötet, Apostoli atyák, (29. oldal) A kiváló férfiakról

Jeromos csak azt írta, hogy héber nyelven, az "és héber betűkkel" tehát mindenképpen a Társulat betoldása. Jeromos egyébként valaki mást idézett, beszámolója - csakúgy mint Origenészé vagy Euszébioszé - eredetileg Papiasz (iu. 80-155), illetve Iréneusz (iu. 130-202) közlésein alapul. Papiasz ezt írta:

"Máté a héber gondolkodásmódnak megfelelően írta le a mondásokat, magyarázattal is ellátta ezeket, amennyire csak tudta, mindegyiket." Ókeresztény Írók 4. kötet, Euszébiosz egyháztörténete, III, 39:16

Papiasz tehát eredetileg Jézus mondásainak (ta logia) a gyűjteményéről (szünetaxó) beszélt, amelyeket nem "héber nyelven" hanem héberes nyelvezettel (hebraidi dialektó), azaz stílussal és gondolkodásmód szerint írt meg, és mindegyik mondást magyarázattal látta el (hérméneüszen). Ugyanezt látjuk Iréneusznál:

"Máté tehát a zsidók közt, és az ő gondolkodásmódjuknak megfelelően tette közzé az írott evangéliumot." Ókeresztény Írók 4. kötet, Euszébiosz egyháztörténete, V, 8:2

Iréneusz sem említ héber szöveget és betűket, csak az evangélium célcsoportjáról ír: a zsidóknak készült. Ha létezett volna egy arám Mt, és Isten olyan fontosnak tartotta volna, mint a Társulat, vajon nem gondoskodott volna arról, hogy a "Keresztény Görög Iratok" gyűjteménye egy arámul írt szöveggel kezdődjön? Az, hogy Máté a görög szövegbe beírta volna, illetve hogy be kellett volna írnia a Tetragrammatont, csak újabb bizonyítatlan feltevés. Végül megjegyzendő, hogy a nyelvészek egyöntetű véleménye szerint a Mt nem fordítás, hanem eleve görögül írták, sőt nagy része az előbb keletkezett Mk görög szövegét követi!

6. ÉRV: A GÖRÖG IRATOK ÖSSZES SZERZŐJE IDÉZTE A HÉBER IRATOKAT

Függelék 1 (412. oldal) A Keresztény Görög Iratok összes többi írója is idézett a Héber Iratokból vagy a LXX-ból olyan verseket, amelyekben megjelenik az isteni név.

Senki sem vitatja, hogy a Keresztény Görög Iratok ihletett írói idézték a Héber Iratokat, és azt sem, hogy viszonylag ritkán a LXX-ából idéztek. Ugyanakkor nincs semmi nyoma annak, hogy idézés közben átvitték a Tetragrammatont a Keresztény Görög Iratok szövegébe. A Társulat viszont sehol sem ad magyarázatot arra, hogy milyen alapon cserélte ki 155 esetben az "Úr" és az "Isten" szót "Jehovára", amikor a szöveg nem a Héber Iratokból vett idézet.

7. ÉRV: HOWARD PROFESSZOR ELMÉLETE TÖRTÉNELMI TÉNY

Függelék 1 (412. oldal) George Howard (Georgia Egyetem, USA) ezt írta a Journal of Biblical Literature-ben arról, hogyan használták a tetragrammát a Keresztény Görög Iratokban: (...) "A következő oldalakon egy arra vonatkozó elméletet vázolunk fel, hogy eredetileg az isteni nevet, a JHVH-t (és talán annak rövidítéseit) írták ott, ahol az Úsz-ben idéztek az Ósz[övetség]ből, vagy utaltak rá, és hogy az idők folyamán ezt a nevet főleg a pótlólagos ks-szal [a Kü'ri·osz {'Úr'} szó rövidítésével] helyettesítették. Véleményünk szerint a tetragram[má]nak ez az eltávolítása zavart keltett a korai, nem zsidó keresztények elméjében arra vonatkozóan, hogy milyen kapcsolat van az »Úr Isten« és az »Úr Krisztus« között - ez magában az Úsz szövegének kézirati hagyományában is tükröződik. " (96. évf., 1977; 63. o.). A fentiekkel mi is egyetértünk, azzal a különbséggel, hogy ezt a véleményt nem "elméletnek" tekintjük, hanem a bibliai kéziratok továbbadására vonatkozó történelmi tények bemutatásának.

A Társulat a sajátjához hasonlóan Howard professzor elméletét is tényként kezeli ("történelmi tény"), illetve megtévesztő módon kijelentésként állítja be ("használták a tertragrammát"). Howard elmélete egyébként szakmai körökben megmaradt annak, ami volt: hipotézisnek, bizonyítatlan feltételezésnek.

8. ÉRV: A TALMUD ZSIDÓ-KERESZTÉNY ERETNEKIRATOK MEGSEMMISÍTÉSÉT EMLÍTI, AMELYEK TARTALMAZTÁK AZ ISTENI NEVET

Függelék 2 (413. oldal) Amikor a korai keresztények a Septuagintából idéztek, egyáltalán nem valószínű, hogy eltávolították ezt a nevet az idézetből. George Howard professzor a Biblical Archeology Reviewban (1978. március) megjelent egyik cikkében határozott érveket hozott fel emellett a következtetés mellett. Említést tesz például "egy híres rabbinikus szakaszról (Talmud 13:5)", mely "az eretnek szövegrészek (nagyon valószínű, hogy a zsidó keresztények könyvei is ezek közé tartoztak) megsemmisítésének a problémáját fejtegeti." Mi volt a probléma? "Az eretnek szövegrészekben benne van az isteni név, és általános megsemmisítésükbe az isteni név megsemmisítése is beletartozna." Howard professzor ezt fűzte még hozzá: "A tetragramma eltávolítása valószínűleg más teológiai légkört teremtett, mint amilyen az első század újszövetségi időszakában uralkodott. A zsidók Istene, akit mindig gondosan megkülönböztettek az összes többitől azzal, hogy használták a héber nevét, a tetragramma elhagyásával veszített valamennyit a megkülönböztetettségéből."

Howard a talmudi szakaszal kapcsolatban is csak feltételezte, és nem állította, hogy zsidókeresztény iratokról van szó. Howardnak ez az elmélete is megmaradt annak, ami volt: hipotézisnek. Howard ráadásul a Talmud-idézet címét legalábbis pontatlanul adta meg: "Talmud Shabbat 13,5" egyszerűen nem létezik. Ezra Bick izraeli Talmud-tudós szerint (2001-02-16 e-mail) a szöveg legvalószínűbb helye a Shabbat 116a, amely az Őrtorony november 1-i száma szerint (30-31. oldal) így hangzik:

"Az üres helyeket [gilyohnim] és a Minim Könyveit nem menthetjük ki a tűzből. Jose rabbi ezt mondta: Hétköznap ki kell vágni belőlük az Isteni Neveket, amelyeket tartalmaznak, ezeket el kell rejteni, és a maradékot el kell égetni. Tarfon rabbi ezt mondta: Temessem el a fiamat, ha nem égetem el azokat az Isteni Neveikkel együtt, ha a kezembe kerülnek" (Dr. H. Freedman fordításában)

A Társulat szerint a miním (eretnek) szó keresztényekre utal, de valójában három lehetőség között találgathatunk. A miním vagy eretnek zsidókra utal (Bick véleménye), vagy keresztényekre (a Társulat szerint) vagy olyan zsidózó keresztényekre, akiket a keresztény ősegyház is eretnekeknek tartott (pl. az ebioniták).

Végül megjegyzendő, hogy a Társulat elhallgatta Howard legutolsó cikkbeli mondatát:

...Hogy mennyit veszített [ti. a Tetragrammaton a megkülönböztethetőségéből], az csak egy első századi Újszövetség felfedezésével válna ismertté, amelyben még megjelenik a héber YHWH név.

Egyelőre azonban egyetlen töredék sem került elő, nemhogy egy egész Újszövetség!

ÖSSZEFOGLALÁS

Amint az eddigiekből kiderült, a Társulat egész indoklása egymásra épülő bizonyítatlan feltevések halmaza:

•a Keresztény Görög Iratok ihletett írói a Héber Iratok idézésekor átvitték a Tetragrammatont a görög szövegbe;

•az idézeteken kívül is legalább 155 esetben eredetileg a Tetragrammaton állt a szövegben;

•Máté először héberül írta meg az evangéliumát;

•Máté a héber evangéliumába átvette a Tetragrammatont, amikor a Héber Iratokból idézett;

•a Talmud eretneknek minősített zsidó-keresztény iratokról szól;

•a Talmud szerint a zsidók ilyen keresztény iratokat is megsemmisítettek;

•a 2-3. századi pogány származású keresztények gyűlölték az isteni nevet;

•a 2-3. századi keresztények a legalább 237 esetben küriosz-ra és theosz-ra cserélték ki a Tetragrammatont;

•ennek a névirtásnak ugyan nem maradt semmilyen történelmi nyoma, de történelmi tény;

•a Keresztény Görög Iratok eredeti szövege így nem maradt fenn sértetlenül;

•a keresztények az utólagos szöveghamisítás miatt keverik össze Jézust Jehovával.

Mindez több kérdést is felvet. Minek van nagyobb tekintélye a Társulat számára: a történelmileg igazolt tényeknek vagy tizenegy bizonyítatlan feltevésnek? Miért nem képes a Társulat szembesülni a tényekkel: valóságos tárgyi bizonyítékai miatt vagy a teológiai elfogultsága miatt? Nem megtévesztő dolog tényként bemutatni és kezelni ennyi feltételezést? Nem megtévesztő "Görög Iratoknak" nevezni egy olyan magyar fordítást, amely fontos pontokon egyáltalán nem tükrözi az eredeti görög szöveg tartalmát?

Az Őrtorony Társulat - szilárdan állt?

Könyveink és írásaink alapos vizsgálata egyértelműen megmutatja majd, hogy azokat a magasztos eszméket, melyeket a nemzeti kormány célként tűzött ki maga elé, és amelyeket hirdet, a mi kiadványaink is kifejtik, helyeslik és különösen kihangsúlyozzák.

Részlet az Őrtotony Társulat által Adolf Hitler Birodalmi Kancellárnak is megküldött Nyilatkozat a tényekről c. kiadványukból

"Jehova Tanúi bátrak a náci veszedelem dacára"

Ezzel a címmel jelent meg cikk az Ébredjetek! 1998. július 08-i számának10-14. oldalán. Ebben - immár sokadszor - a Komoly Bibliakutatók (JT korábbi neve) Hitler uralma alatti üldöztetéséről és kitartásáról emlékeznek meg. Bár Jehova Tanúi nem dicsőítenek embereket, de nem feledik vértanúikat sem - és ezzel semmi baj nincs. Ámde ez az írás nagyon különlegesre sikerült... A 10. oldalon hosszas bevezető után kiderül megírásának oka:

Néhány bíráló azonban - beleértve Jehova Tanúi bizonyos korábbi társait is - azt a vádat hozza fel, hogy a Tanúk megpróbáltak kompromisszumot kötni a Hitler-rezsimmel annak kezdeti időszakában. Azt állítják, hogy a Watch Tower Society képviselői, ugyan eredménytelenül, de megpróbálták behízelegni magukat az új kormányzat kegyeibe, valamint hogy -legalábbis egy ideig- támogatták a nácik rasszista ideológiáját, amely végül is hat millió zsidó kiirtásához vezetett.

Ezek a súlyos megállapítások teljes mértékben valótlanok. A kérdéses események most következő őszinte vizsgálata hozzáférhető dokumentáción és történelmi összefüggéseken alapul.

Valóban ezidőtájt kerültek a nagyobb nyilvánosság - köztük Jehova Tanúi - elé olyan információk szélesebb körben (pl. az interneten), miszerint:

• az 1933. június 25-i berlini kongresszust horogkeresztes zászlókkal feldíszített épületben tartották, a kezdő ének pedig a "Sion dicsőséges reménysége" c. 64-es számú dal volt, melynek dallama - Joseph Haydn zenéje - az akkori német himnusszal volt azonos,

• az elfogadott Nyilatkozat a tényekről c. nyilatkozat antiszemita valamint a nemzetiszocilaista eszméket helyeslő (fentebb idézett ) kijelentéseket tartalmaz.

A fentiekre a cikk próbál válaszolni. Hogy ez sikerült-e, az olvasóra bízom. (A cikket szerzőjogi okokból nem másol(hat)om ide, az érdeklődők szerintem könnyen beszerezhetik.) A döntést megkönnyítendő viszont a cikk végén található megjegyzésben közölt problémát - miszerint terjedelmi okokból a Nyilatkozatot nem tudják közölni - ezúton megoldanám. Alábbiakban közzé teszem a Nyilatkozatot és más kapcsolódó Watchtower írásokat, hogy mindenki maga ítélhesse meg védekezésüket és a Társulatnak testvéreikkel (későbbi áldozatokkal) és emlékükkel kapcsolatos magatartását -mindezt valóban a dokumentumok alapján.

•Joseph F."Judge" Rutherford (a Watch Tower Society elnöke) levele Hitler Birodalmi Kancellárhoz

•Nyilatkozat a tényekről

•Az 1934 -es évkönyv Németországról

A szkennelt eredetik az interneten több helyen megtalálhatóak. Ajánlom a Google keresőjében a hitler, watchtower; rutherford hitler szavakra való rákeresést. Nagy mennyiségú dokumentum és írás található a watchtower.observer.org honlapján angol nyelven.

Az Őrtorony Társulat levele Hitlerhez

Készült James Penton angol fordítása alapján.

A [link] található a Társulat által is hitelesített német szöveg és annak hitelesített angol fordítása, mely nem egyezik szó szerint Penton fordításával, de ezt nem értem rá összehasonlítani.

Jobb lenne, ha egy németül tudó a német eredetivel vetné egybe...

ŐR TORONY BIBLIA ÉS TRAKTÁTUS TÁRSULAT

A BIBLIA KUTATÓK TÁRSASÁGA KIADÓJA

FŐHIVATAL:

117. ADAMS STREET,

BROOKLYN NEW YORK,

U.S.A.

NÉMET FIÓK:

ŐRTORONY ÚT 1-19.

MAGDEBURG

PF. MAGDEBURG 4042

TELEFON: MAGDEBURG 405 56, 405 57, 405 58

RÁDIÓ- ÉS DRÓTTÁVÍRÓ: WATCHTOWER MAGDEBURG

Nagyra Becsült Kancellár Úr!

1933. június 25-én kb. 5000 küldött részvételével a Német Biblia Kutatók (Jehova Tanúi) kongresszusa - képviselve több millió németet, akik barátaink és ennek a mozgalomnak sok éve követői - a berlini Wilmersdorf Sportcsarnokban volt megtartva. Az összejövetel célja a mód és lehetőség megtalálása volt, hogy tudassuk Önnel, Kancellár Úr és a Német Birodalom többi magas kormányzati tisztviselőjével, minként az állam vezetőivel is a következőket:

Az ország egyes részein egyfajta eljárás folyik komoly keresztény nők és férfiak egy szervezete ellen, amely alapjaiban pozitív keresztény. Az eredetük miatt ez az eljárás úgy tekinthető, hogy az nem kevesebb, mint egyik keresztény csoport üldözése a másik keresztény csoport iránt, mivel a vádak, melyek kiváltották ezt [az eljárást] a papságtól erednek, főleg a katolikustól, igaztalanok. Teljesen meg vagyunk győződve az ezzel az üggyel foglalkozó kormányhivatalnokok és tisztviselők általi teljes objektivitásról, mindamellett érzékeljük, hogy egyfelől az irodalmunk mennyisége, másfelől a fontos ügyek kezelőinek nagy munkaleterheltsége miatt irodalmunk tartalmának és a mozgalmunk céljának megítélése széles körben pontatlan, különösen azon nézetekkel összhangban - melyek az előítéletet eredményezik - amiket a mi vallási ellenfeleink hoznak fel ellenünk.

Ezért a témát megvitattuk a kongresszuson és az Őr Torony Biblia és Traktátus Társulat csatolt Deklarációja került lefektetésre a célból, hogy eljuttassuk önnek, Kancellár Úr és a Német Birodalom kormányzata magasabb minisztériumainak, mint annak a ténynek dokumentumát, hogy a Német Biblia Kutatók egyetlen szándéka, munkájuk egyetlen célja, hogy visszavezessék az emberiséget Istenhez, tanúskodjanak és megbecsülést adjanak Jehova, a Mindenható nevének, a mi Urunk és Megváltónk Jézus Krisztus Atyjának itt a Földön. Bizakodunk annak tudatában, hogy ön Kancellár Úr, nem fog megzavarni egy ilyen tevékenységet.

A Német Biblia Kutatók általánosan ismertek, mint a Mindenható igaz tisztelőinek menedéke és a gondos bibliai kutatásnak buzgó felügyelői. Helyi rendőri vezetők mindig meg kell erősítsék, hogy a Biblia Kutatók egyértelműen az ország azon elemei közé számolandók akik szeretik és támogatják a rendet. Egyetlen küldetésük, hogy Istent szerető emberi szíveket toborozzanak.

Az Őr Torony Biblia és Traktátus Társulat a Biblia Kutatók szervezeti missziós központja (Németországban a főhivatal Magdeburgban van). Az Őr Torony Társulat brooklyni hivatalnokai ma is és a múltban is határozottan barátságosak Németországgal. Ezért a Társulat elnöke és az Igazgatóság hét tagja az Egyesült Államokban nyolcvan év börtönre lettek elítélve, mert az elnök visszautasította, hogy a két folyóiratunkat felhasználják az Egyesült Államok Németország elleni háborús propagandájára. Ez a két folyóirat - "Az Őr Torony" és a "Biblia Kutató" (A Biblia Kutatók havi lapja) - voltak kizárólag azok a lapok az Egyesült Államokban, melyek visszautasították a Németország elleni háborús propaganda kiadását, és emiatt tiltottak és elnyomottak volt az Egyesült Államokban a háború alatt.

Hasonló okból, a Társulat vezetősége nem csak visszautasította, hogy részt vegyen a Németország elleni horror-propagandában, de az ellen foglalt állást. Ez kiemelt a csatolt deklarációban, mely utal arra a tényre, hogy azok a körök melyek vezették a horror-propagandát az Egyesült Államokban (a kereskedő zsidók és a katolikusok), a legbuzgóbb üldözői is a Társulatunk munkájának és vezetőinek. Ezek és más kijelentések a deklarációnkban arra szolgálnak, hogy elvessék a rágalmazó állítást, hogy a Biblia Kutatókat a zsidók támogatják. Az ötezer küldött ezen reprezentatív kongresszuson nagy megelégedéssel értesült Magdeburg kormányzó elnökének kijelentéséről, hogy a Biblia Kutatók és a kommunisták vagy marxisták közti kapcsolat vádja, amit vallási ellenfeleink állítanak, nem tartható fenn (és teljes egészében rágalom). Egy lényeges sajtóbeszámoló a Magdeburg Daily Newsban 104. 1933. május 5-i számában elmondja:

Kormányzati bejelentés a Biblia Kutatók Háza elfoglalását illetően - A kormányzati sajtóközpont jelenti

"A Komoly Biblia Kutatók Társasága által birtokolt [ház]nak megszállása véget ért, mivel nem találtak törvénybe ütköző anyagot ami az állítólagos kommunista tevékenységgel függne össze."

Továbbá a Magdeburg Daily News 102. száma 1933. május 3. kijelenti:

A Biblia Kutatók Társaságának hivatalából kaptuk a hírt, hogy a rendőrség által kezdeményezett akció az Őr Torony Társulat és a Biblia Kutatók Társasága ellen teljesen véget ért. Minden anyagot visszaadtak, mivel a gondos vizsgálat megmutatta, hogy ezek a társaságok nem bűnösek sem politikailag sem bűnügyileg, továbbá megállapították, hogy mindkét társulat teljesen apolitikus és szigorúan vallásos [természetű]. Kérdésünkre a kormányzat megerősítette beszámolónk pontosságát.

Az ötezer küldött reprezentatív kongresszusa kiemelte, hogy ezen körülményeket követően méltóságon alulinak találnánk védeni magunkat a jövőben a vacak vádak ellen a marxista vagy kommunista tevékenységet illetően. A küldöttek visszautasították vallási ellenségeinknek vádjait, melyen tisztán láthatók a vallási versengés jelei. Ők [a vallási ellenségek] inkább szeretik megfojtani a figyelmeztetés igaz hirdetőjét rágalmazással, mint Isten Igéjét használni.

Továbbá kijelentette a Kongresszus ötezer küldötte - ahogy a deklarációban is kifejeződik - hogy a Biblia Kutatók hasonlóan magas etikai célokért és ideákért harcolnak, mint [amiket] a Német Birodalom Nemzeti Kormánya kijelentett az Isten és ember viszonyát illetően: vagyis a teremtmény hűsége a Teremtő felé!

A kongresszuson kijelentették, hogy nincsenek ellentétes nézetek a német Biblia Kutatók és a Német Birodalom Nemzeti Kormánya közti kapcsolatban, hanem ellenkezőleg, tekintettel a Biblia Kutatók tisztán vallásos és apolitikus céljaira, elmondható, hogy tökéletes harmóniában vannak a Német Birodalom Nemzeti Kormányának hasonló céljaival.

Irodalmunk állítólagos nyers nyelvezete miatt sok könyvünk be lett tiltva. A kongresszus ötezer küldötte rámutatott ezzel kapcsolatban, hogy könyveink tartalma, amely tárgyilagosan hivatkozik csupán az Angol - Amerikai Világhatalomban lévő körülményekre és arra, hogy ez - pontosabban Anglia- felelős a Népszövetségért és a Németországra rakott igazságtalan egyességért és terhekért. A fent említettek szellemében mondott dolgok -vajon a gazdasági, politikai, vagy Római Katolikus (túlzottan klerikális) értelemben?- a német állam és emberek elnyomói ellen vannak, nem a Németek ellen irányulnak, akik küzdenek ezekkel a terhekkel. Így ezek a tilalmak [a Biblia Kutatók irodalmára] teljesen érthetetlenek.

Azokon a különböző német területeken, ahol üldözik a Biblia Kutatók vallási szolgálatát, betiltják az ima-összejöveteleket, stb. azok [a Biblia Kutatók] akik hetekig vártak a helyzet megoldására, mely elfojtotta vallási életüket, kifejezték a következőket: Folytatjuk az alkalmazkodást a szabályokhoz, melyeket ellenünk hoztak, mert biztosak vagyunk abban, hogy Ön, Kancellár Úr, vagy a kormányzat, megszünteti ezt - ami által több száz keresztény férfi és nő lesz a mártírság áldozatává, emlékeztetve az eredeti keresztényekre - ha a dolgok igazi állását megismeri.

Végül, ez az ötezer küldöttes kongresszus kijelentette, hogy a Biblia Kutató - Őr Torony szervezet kiáll a rend fenntartásáért és az állam biztonságáért mikén a fent említettekért, a Nemzeti Kormány vallási vonatkozású magas eszméiért. A célból, hogy mindezt tudassuk Önnel, Kancellár Úr, mint a Német nép Vezetőjével és a Német Birodalom más magas kormányzati tisztviselőivel a röviden fentebb kifejezett érzéseinket részletesen kifejtettük a mellékelt Deklarációban.

A csatolt Deklaráció nyilvánosan fel lett olvasva az ötezer fős küldöttség titkársága által, a Biblia Kutató Kongresszus egyhangúlag tudomásul vette és elfogadta azzal az utasítással, hogy ennek és a kongresszusi jelentésnek egy másolatát juttassák el a Birodalmi Kancellárnak és más magas rangú birodalmi tisztségviselőknek.

Ezt azzal a tiszteletteljes kéréssel tették, hogy a Deklarációban kifejezett kérést teljesítse a legjobb módon: konkrétan, hogy adjon megbízást közülünk valóknak a lehetőségre, hogy felelősséggel kifejtsük a tényeket Önnek, Kancellár Úr vagy a Belügyminiszternek személyesen. Ellenkező esetben elfogadjuk, hogy férfiak bizottsága legyen ön által kijelölve, Kancellár Úr, akik vallásilag nem előítéletesek velünk, - hogy olyan férfiak, akik gyakorlatilag nem érdekeltek a vallási ügyekben, de megvizsgálnák ügyünket előítélet nélkül és tekintettel azokra az alapelvekre, melyeket maga a Birodalmi Kancellár mondott ki. Ezeken az alapelveken a Nemzeti Szocialista Német Munkáspárt Állásfoglalásának 24. szakaszában kijelentetteket értjük:

"Követeljük minden vallás megvallásának szabadságát az államban, amíg az nem veszélyezteti annak létét vagy ellentétes a német faj etikai és morális nézeteivel. A Párt, mint olyan, a pozitív kereszténység nézőpontját jeleníti meg, anélkül hogy összekapcsolná magát egy speciális hitvallással. Szemben áll a zsidó - materialista szellemmel bel- és külföldön és meggyőződése, hogy népünk végső visszaszerzése csak belülről kifelé történhet..."

Határozottan meg vagyunk győződve, hogy Németország Nemzeti Kormánya nem fog okot találni, hogy gátolja szolgálatunkat vagy missziós tevékenységünket, ha ítéletét, először: vallási előítélet nélkül, másodszor: a szakasz fentebb idézett pontjai alapján hozza meg.

Várva a fentiek kedvező elbírálását, legnagyobb tiszteletünket kifejezve, nagyra becsült Kancellár Úr, maradunk tisztelettel:

Őr Torony Biblia és Traktátus Társulat,

Magdeburg

Nyilatkozat a tényekről - Berlin 1933

Forrás: Jehova Tanúi Évkönyve, 1934, 131-140. o.

Német emberek ezen csoportja - akik békések és törvénytisztelő polgárok, sok más embert képviselve Németország minden részéből, akik mindannyian szorgalmasan dolgoznak ezen föld népének boldogulása érdekében - összegyűlt A.D. 1933. június 25-én Berlinben, hogy örömmel fejezzük ki teljes odaszánásunkat Jehovának, a Mindenható Istennek és Jézus Krisztus alatti királyságának, aki vérét ontotta az emberi faj érdekében. Kijelentettük, hogy a szent Írások - melyek a Bibliában vannak és Jehova Isten Igéjét alkotják - adattak az embereknek az igazságban való útmutatásként, hogy Isten Igéje az igazság és hogy nagy fontossága van az embernek Istennel való kapcsolata megismerésében. Kérjük, hogy Isten Szavának irányadó mértéke szerint legyünk megítélve.

Krisztus Jézus Jehova Isten legnagyobb Tanúja az igazságról, és miként hithű és odaszánt követői vagyunk az Ő kegyelméből, tanúskodunk az igazságról. Ennek a Nyilatkozatnak célja az, hogy hű és igaz tanúságot tegyünk a kormányzók és a nép előtt Jehova Isten nevéről és céljáról és a vele való kapcsolatunkról.

Igazságtalanul meg lettünk vádolva a kormányzat vezető hatalmasai és ezen nemzet népe előtt; és annak érdekében, hogy Jehova Isten neve magasztalva legyen a nép között, hogy jótékony céljait jobban megértsék és hogy helyzetünk tisztázva legyen a kormányzat előtt, tiszteletteljesen kérjük a nemzet kormányzatát és a népet, hogy méltányosan és nem részrehajlóan vizsgálják meg a tények itt előtárt kijelentését.

A Szentírás nyíltan kijelenti, hogy Jehova Isten fő ellenfele és legnagyobb ellensége Sátán az Ördög akinek Kígyó és Sárkány is a neve még. Meg van írva a Szentírásban, hogy Sátán, aki régóta láthatatlan irányítója ennek a világnak, félrevezeti és megvakítja az igazság iránt azért, hogy annak fénye és Jehova Istené meg Jézus Krisztusé ne ragyogjon az emberek elméjében. (2 Korinthus 4:3) Gyakran csalással, ravaszsággal és félrevezetéssel rábír Sátán becsületes személyeket, hogy egymás ellen harcoljanak, annak érdekében, hogy elfordíthassa őket Istentől és elpusztítsa őket. Mindezek felett az embereknek ismerniük kell Jehova Istent és az Ő kegyelmes gondoskodását általános jólétük érdekében.

Zsidók

A 'papság' kifejezés használatával irodalmunkban a képzett vallási tanítók, papok és Jezsuiták osztályára utalunk, akik helytelen politikai eszközöket használnak hogy megvalósítsák végzetüket és egyesítik erőiket még olyanokkal is, akik tagadják Istent és az Úr Jézus Krisztust. Ez ugyanaz az osztály, akikre Jézus mint üldözőire utalt. Nem bírálunk egyetlen becsületes vallási tanítót sem.

Amikor Jézus a zsidókhoz ment, hogy elmondja nekik az igazságot, a zsidó papság, vagyis a farizeusok és a papok, erőszakosan szembeszálltak vele és üldözték őt és elérték, hogy meg legyen vádolva mindenféle bűntettel és vétekkel. Ők elutasították, hogy meghallgassák az igazságot, és hozzájuk szólva Jézus ezt mondta "Miért nem értitek az én beszédemet? Mert nem hallgatjátok az én szómat. Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja. Mivelhogy pedig én igazságot szólok, nem hisztek nékem." (János 8:43-45). Habár a farizeusok és a papok állították, hogy ők Jehova Isten képviselői, Jézus azt mondta nekik, hogy valójában Sátán az Ördög képviselői.

Nem harcolunk senkivel sem, vagy a vallási tanítókkal, de fel kell hívnunk a figyelmet arra a tényre, hogy akik állítólag Isten és Krisztus Jézus képviselői valójában ugyanazok, mint akik üldöznek és hamisan mutatnak be a kormányzat és a nemzet előtt. Mint Krisztus Jézus követői számítunk az ilyen szembenállásra, és szóvá tesszük azt itt a magyarázatban, mért vagyunk hamisan bemutatva a nemzet vezetői előtt. Hű követőinek Jézus azt mondta " Emlékezzetek meg ama beszédekről, a melyeket én mondtam néktek: Nem nagyobb a szolga az ő uránál. Ha engem üldöztek [a hamis vallási tanítók], titeket is üldöznek majd; ha az én beszédemet megtartották, a tiéteket is megtartják majd." (János 15:20) Továbbá Jézus elmondta, hogy az embereknek ugyanaz az osztálya fogja az igaz követőit hamisan vádolni az uralkodó hatalmak előtt, mondván "Ti pedig vigyázzatok magatokra: mert törvényszékeknek [rendőri erőknek] adnak át titeket [a hamis vallási tanítók], és gyülekezetekben vernek meg titeket, és helytartók és királyok elé állítanak én érettem, bizonyságul ő nékik. " (Márk 13:9) Ez megmagyarázza, miért engedi meg Jehova Isten, hogy hű tanúit hamisan mutassák be és üldözzék, vagyis hogy ugyanazzal a rossz szellemmel azonosítják magukat, mint Isten ellenségei és saját maguk ellen tesznek tanúságot. Ugyanez a materialista szellem mely Jézus Krisztus üldözését okozta ma is létezik és üldözi az Ő hithű követőit.

Hamisan meg lettünk vádolva ellenségeink által, hogy pénzügyi támogatást fogadunk el munkánkhoz a zsidóktól. Semmi sem áll távolabb az igazságtól. Mindezidáig soha a legcsekélyebb összeggel nem támogatták munkánkat a zsidók. Mi Krisztus Jézus hithű követői vagyunk és hiszünk benne, mint a világ Megváltójában, miközben a zsidók teljesen elvetik Krisztus Jézust és határozottan tagadják, hogy Ő a világ Megváltója akit Isten küldött az emberek érdekében. Ez magában elegendő bizonyíték kell legyen hogy nem fogadunk el támogatást a zsidóktól és ezáltal az ellenünk felhozott vádak rosszindulatúan hamisak és csak Sátántól, a mi nagy ellenségünktől eredhetnek.

A legnagyobb és legelnyomóbb birodalom a földön az Angol-Amerika birodalom. Értve ez alatt a Brit Birodalmat és az Amerikai Egyesült Államokat. Ez a Brit-Amerikai birodalom kereskedő zsidóié, hogy felépítsék és kivitelezzék a Nagy Bizniszt a többi nemzet kizsákmányolása és elnyomása által. Ez a tény különösen vonatkozik London és New York városaira, a Nagy Biznisz erődítményeire. Ez a tény annyira megnyilvánul Amerikában, hogy egy közmondás is van New York városával kapcsolatban: "A zsidók birtokolják, az Ír katolikusok irányítják és az Amerikaiak fizetik a számlát". Mi nem harcolunk a fent említett személyek egyike ellen sem, de mint Jehova tanúi és az Írásokban előtárt irányításának alárendeltek kényszerülünk rá, hogy felhívjuk a figyelmet az igazságra illetőleg azért is, hogy az embereknek rávilágítsunk Istenre és az Ő céljaira.

Irodalmunk

Azt mondták, hogy könyveink más irodalmaink az emberek között terjedve veszélyt jelentenek a békére és a nemzet biztonságára. Meg vagyunk győződve arról, hogy az ilyen következtetések annak a ténynek köszönhetők, hogy könyveink és más irodalmaink nem lettek gondosan megvizsgálva a vezetők által és ezáltal nem helyesen lettek értelmezve. Tiszteletteljesen felhívjuk a figyelmet arra a tényre, hogy ezek a könyvek és más irodalmak eredetileg Amerikában lettek megírva és ezáltal az ott használt nyelvi nyíltsággal, és amikor németre lettek fordítva ezek némelyike durvának tűnhet. Elismerjük, hogy az igazságokat el lehetett volna mondani kevésbé nyersen és kellemesebb kifejezésekkel, és mégis, ezeknek a könyveknek a nyelvezete szorosan követi a Biblia nyelvezetét.

Emlékezetben kellene tartani, hogy az Angol Birodalomban és Amerikában a köznép szenved és most még inkább szenved a Nagy Biznisz és a lelkiismeretlen politikusok igazságtalan uralma miatt, mely igazságtalan uralom a politikai religionistáké és általuk támogatott; ezért könyveink vagy irodalmaink írói erőfeszítést tesznek a nyílt nyelvezetre hogy eljusson a néphez a megfelelő gondolat és megértés. A használt nyelvezet nem olyan erős vagy kifejező mint amit Jézus Krisztus használt az elnyomók és a hamis tanítók leleplezésére az Ő idejében.

Németország jelenlegi kormányzata félreérthetetlenül kijelentette szembenállását a Nagy Biznisz elnyomóival és a szembenállást a helytelen vallás befolyással a nemzetek ügyeiben. Ez pontosan a mi álláspontunk; továbbá kijelentjük irodalmunkban az okot a létező elnyomó Nagy Bizniszre és a helytelen politikai befolyásra, mivel a Szent Írások nyíltan kijelentik hogy ezek az ellenséges erők a Gonosztól erednek, és hogy a teljes megszabadulást ettől Isten Krisztus alatti uralma jelenti. Ezáltal lehetetlen, hogy irodalmunk vagy munkánk bármilyen értelemben veszélyt vagy fenyegetést jelentene a békére vagy az állam biztonságára.

Szervezetünk nem politikai semmilyen értelemben sem. Mi csak kitartunk Jehova Isten Szavának tanításában az emberek közt, és hogy ez akadálytalan legyen. Mi nem ellenezzük vagy próbáljuk akadályozni, hogy bárki azt tanítson vagy higgyen amit szeretne, de kérjük, hogy hogy szabadon hihessük és taníthassuk amiről meggyőződtünk, hogy a biblia tanítja; és hadd döntsék el az emberek, melyikben szeretnének hinni.

Megismerni Jehova Istent és az Ő nagyszerű gondoskodását az emberiség számára a leginkább életfontosságú minden személynek, mert Isten kijelentette a Szavában, hogy ahol nincs látása vagy megértése az ő Szavának, az emberek elpusztulnak (Példabeszédek 29:18). Mi odaszántuk életünket és anyagi forrásainkat arra a munkára, hogy lehetővé tegyük az embereknek a látását vagy megértését Isten Szavának, és ezáltal lehetetlen, hogy irodalmunk vagy munkánk fenyegetné a békét vagy a nemzet biztonságát.

Ahelyett, hogy ellene lennénk a Német kormányzat által támogatott alapelveknek, mi nyíltan kiállunk az ilyen alapelvekért, és kimutatjuk, hogy Jehova fogja elhozni Jézus Krisztus által a teljes megvalósítását ezeknek az alapelveknek és fog minden embernek békét és jólétet adni és legnagyobb vágyát minden becsületes szívnek.

A mi Szervezetünk nem keres tagokat vagy pénzt, de a társasága vagy szervezett testülete vagyunk a keresztény embereknek, elfoglalva kizárólag Isten Szavának az embereknek tanítása jótékony munkájával, mint a nekik való lehető legnagyobb adománnyal. Szervezetünk eredetileg az Amerikai Egyesült Államokban lett bejegyezve Őr Torony Biblia és Traktátus Társulat néven 1884-ben, és 1914-ben Nagy Britannia törvényei szerint Nemzetközi Bibliatanulmányozó Társaság (International Bible Students Assosiation) néven. Ezek kizárólag testületi nevei szervezetünknek, hogy törvényesen vigyük előre munkánkat. A Szentírási név, melyen ismertek vagyunk: Jehova Tanúi. Teljesen a jóindulatú munkával foglalkozunk. Szervezetünk célja segíteni az embereket a Biblia megértésében, mely feltárja az egyetlen lehetséges utat a teljes felszabadulásra és áldásra az emberiségnek. Szervezetünk kiterjesztette ezt a munkát az egész földre. Az oktatás, kultúra és az emberek építése Isten királyságának képviseletén át kell jöjjön, ahogy mi tanítjuk, miként a Biblia feltárja. Az emberek megmentése Jehova Istennek és az ő igazságos útjainak megismerése és az annak való engedelmeskedés által van.

Az emberek nagy nyomorban vannak és segítségre van szükség, hogy megértsék az okát ezeknek a boldogtalan körülményeknek, és hogy mi jelenti a szabadulást, A Szentírás, ha megértjük, tisztázza ezt. Ahelyett, hogy pénzt gyűjtenénk az emberektől és azt nagy épületek emelésére és emberek luxusára fordítanánk, mi Isten királyságának örömhírét nyomtatjuk ki és juttatjuk el az emberek otthonaiba, hogy a lehető legzavartalanabbul elérhessék Isten velük kapcsolatos céljainak megismerését.

Könyveink és irodalmunk gondos vizsgálata feltárja azt a tényt, hogy a jelenlegi nemzeti kormány által tartott és támogatott nagyon magas eszméket előtérbe helyezik, helyeslik és erősen hangsúlyozzák kiadványaink és megmutatják, hogy Jehova Isten látni fogja, hogy ezek a magas eszmék a megfelelő időben meg lesznek valósítva minden személynek, akik szeretik az igazságosságot és alárendelik magukat a Mindenhatónak. Ahelyett, tehát, hogy irodalmunk és munkánk veszélyeztetnék a jelen kormányzat alapelveit mi a legerősebb támogatói vagyunk ezeknek a magas eszméknek. Ezért Sátán, aki minden igazságosságot szerető ember ellensége, próbálja hamisan bemutatni munkánkat és megakadályozni minket, hogy végezzük azt ebben az államban.

Szervezetünk sok éve megfeszített önzetlen és kitartó erőfeszítéseket tesz az emberekkel való jó cselekvésre. Amerikai testvéreink nagy segítséget jelentenek a Németországi munkában, és szabadon adakoznak pénzükből, amikor Németország végszükségben van. Most mivel úgy tűnik, hogy Németország hamarosan megszabadul az elnyomástól és a nép felemeltetik, Sátán a nagy ellenség törekszik elpusztítani ezt a jótékony munkát ebben az országban.

A Népszövetség

Könyveink és irodalmaink nyelvezete a Népszövetséggel kapcsolatban tekinthető mint munkánk betiltásának és könyveink terjesztésének oka. Hadd emlékeztessük a kormányzatot és Németország népét, hogy a Népszövetség szerződése fektette két vállra a Német népet nagy igazságtalansággal és elviselhetetlen terhekkel. Ez a Népszövetségi szerződés nem volt támogatva Németország barátai által. Amerikában a sajtó beszámolt arról, hogy 140.000 egyházi személy állt egy időben a mozgalom mellé, mely arra irányult hogy az amerikai nép támogassa a Népszövetséget. Az amerikai Egyházak Szövetsége kiadott egy manifesztumot, mely kijelentette, hogy " a Népszövetség Isten Királyságának politikai kifejeződése a földön", amely ezáltal Isten Krisztus alatti királyságának pótléka annak helyén és szerepében. Ez Amerikában volt, ahol szervezetünk látható vezetősége elnöke által félreérthetetlenül kijelentette, hogy a Népszövetség nem Jehova Isten intézménye, mivel elnyomó és igazságtalan. Ez volt az a körülmény, mely akkoriban létezett, ami miatt az erős nyelvezet van könyveinkben a Népszövetséggel kapcsolatban, és hogy felhívják a figyelmet a tényre, hogy a Népszövetség szerződése soha nem hozhat szabadulást és áldást a népre, mivel az ilyen szabadság és áldás az Isten Szavában lefektetett alapelvekhez való szoros ragaszkodás által van, és azon a módon ahogy Jehova megmutatta azt.

Az elmúlt fél évszázadban szigorúan keresztény szervezetünk kiterjesztette ezt a munkát a föld különböző részeire. Ezek a könyvek több mint 50 nyelven lettek kiadva, és több mint 140 millió példányban kerültek az emberek kezébe. Több mint harminc éve terjesztjük könyveinket és irodalmunkat Németországban, és milliószámra vannak a Német nép kezében és olvasva az emberek által, akiknek mindegyike tanúsíthatja azt a tényt, hogy ezek a könyvek szigorúan a Biblián alapulnak, nagy segítséget jelentenek nekik és építik őket, reményt adva az áldásokra melyeket Jehova Isten rég megígért. Az évek sorából, mikor könyveinket terjesztettük és a széles köréből könyveink és irodalmaink elterjedtségének, senki sem idézhet olyat, ahol munkánk vagy irodalmunk veszélyeztette kormányzatunkat vagy bármilyen értelemben kockáztatta nemzetünk békéjét és biztonságát.

Szervezetünk erőfeszítései kizárólag arra irányulnak, hogy tanúságot tegyünk Jehova Isten nevéről és Szaváról; teljesen összeegyeztethetetlen ezzel, hogy politikai befolyásra törekedjünk e világ kormányzataiban vagy bármi olyat tegyünk, ami veszélyezteti a nemzet békéjét és biztonságát. Nem vágyunk mást tenni, Jehova Isten szavának hirdetésére szóló isteni megbízatásunkat teljesíteni.

Amerikában, Kanadában és a Brit Birodalom más részein a politikai papság, papok és Jezsuiták állhatatosan üldözték és üldözik ma is szervezetünket igazságos ok vagy igazolás nélkül, és minden okunk megvan azt hinni, hogy ez a nagy ellenség, Sátán befolyása által befolyásolt arra, hogy hamisan mutassák be munkánkat Németországban. Emlékeztetünk rá, hogy az elmúlt években a politikai papság több szomorúságot hozott Németország népére mint emberek bármely más csoportja. Nem szeretnénk a papsággal harcolni, de megkérjük a nemzet kormányzó hatalmait, ne ilyen emberek általi hamis bemutatásból ítéljenek meg minket, hanem ítéljenek meg Isten Szava az azzal összhangban végzett munkánk alapján. Jehova Isten senkit nem üldöz, hanem megengedi mindenkinek, hogy maga válassza meg útját, felelősen az ismeretének megfelelő cselekedeteiért. Jehova Isten határozottan kijelentette haragját azok ellen, akik üldözik azokat, akik Őt próbálják szolgálni; és ez azt bizonyítja, hogy akik minket üldöznek, nem Istent képviselik, hanem Isten és az emberek ellensége által vannak ösztönözve erre. (Zsoltárok 72:9)

Nagy Igazságok

A Szent Íratok, tekintve napjaink eseményeinek fényében, melyek isteni próféciát teljesítenek be, kijelentik hogy: Elérkezett az idő, amikor Jehova Ismertté teszi a nevét a teljes teremtés előtt, és igazolja neve tisztaságát a rágalmazás alól, melyet Sátán tett az ő szent neve ellen. (Zsoltárok 83:18 [19- Károli]). Amikor Jézus Krisztus, az Igazoló felment a mennybe, Jehova megparancsolta neki, hogy várjon, amíg legyőzi ellenségeit. A várakozásnak ezen időszaka most végéhez közeledik és Isten elküldi szeretett Fiát, hogy legyőzze ellenségeit és igazságosságban uralkodjon. (Zsoltárok 110:14, Zsidókhoz 10:12,13). A világ, és Sátán zavartalan uralma véget ért, és ez bizonyíthatóan 1914-ben kezdődött, és attól mostanáig tart az az időszak, amikor a Királyság örömhírét kell hirdetni az embereknek (Máté 24:3,14). Sátán kivettetett a mennyből és levettetett a földre, erőfeszítéseket tesz hogy megvakítsa az embereket az igazságra és elpusztítsa őket, és ezek az okai az emberiség mostani szenvedésének. Jézus prófétai szavait alkalmazhatjuk: "Annakokáért örüljetek egek és a kik lakoztok azokban. Jaj a föld és a tenger lakosainak; mert leszállott az ördög ti hozzátok, nagy haraggal teljes, úgymint a ki tudja, hogy kevés ideje van." (Jelenések 12:12)

Németország népe nagy nyomorúságot szenved el 1914 óta és mások általi ellenük való nagy igazságtalanság áldozatai. A nacionalisták minden igazságtalansággal szembenállónak vallják magukat és kijelentették, hogy "Kapcsolatunk Istennel közeli és szent". Mivel szervezetünk teljesen helyesli ezeket az igazságos alapelveket és kizárólagosan elfoglalt az emberek Isten Igéjéről való felvilágosításának munkájában, Sátán megkísérli a kormányzatot munkánk ellen fordítani és munkánkat elpusztítani, mert mi kiemeljük Isten ismeretének és szolgálatának fontosságát. Ahelyett, hogy szervezetünk veszélyeztetné a kormányzat békéjét és biztonságát, ez az egyik szervezet, ami kiáll ennek a földnek békéjéért és biztonságáért.

Szeretnénk emlékeztetni mindenkit, hogy a nagy válság a világban azért van, mert a rosszból a jóba való átmenet időszaka elérkezett és a világ reménye Istennek Krisztus alatti királyságára, melyért való folyamatos imádkozásra Jézus tanította követőt " Jöjjön el a Te királyságod. Legyen meg a te akaratod miként a mennyben úgy a földön is."

Jehova Isten hatalma a legfőbb és nincs hatalom, amely ellenállhatna neki. Az idő, hogy gyakorolja hatalmát az emberiség érdekében és az ő nagy nevének igazolására, elérkezett. Ezzel kapcsolatban tiszteletteljesen felhívjuk mind a kormányzat, mind a nép figyelmét Jehova Isten intésére, mely a jelenlegi órára szól, mondván: "Csókoljátok a Fiút, hogy meg ne haragudjék és el ne veszszetek az úton, mert hamar felgerjed az ő haragja. Boldogok mindazok, a kik ő benne bíznak!" (Zsoltárok 2:6, 10-12)

A jelenlegi kormányzat deklarálta ragaszkodását az előbb említett magas eszmékhez, és meggyőződésünk, hogy a vezetők nem szeretnék szándékosan akadályozni a Jehova nevéről és királyságáról való előrehaladó tanúskodás munkáját, melyet most folytatunk. Ha munkánk csupán embereké, magától össze fog omlani. Ha Jehova Istené és az ő parancsolatainak alárendelve végezzük, az ellenállás Istennek való ellenállást jelent. (Apostolok 5:39)

Ezért folyamodunk a kormányzat és a nemzet legnagyobb igazságérzetéért és tiszteletteljesen kérjük, hogy a munkánk és irodalmunk betiltására vonatkozó rendeletet érvénytelenítsék, és tegyék lehetővé számunkra a tisztességes meghallgatást mielőtt megítélnek minket. Tiszteletteljesen kérjük, hogy a kormányzat jelöljön ki egy bizottságot pártatlan emberekből, hogy konferenciát tartsanak szervezetünk bizottságával és hogy tisztességesen, részlehajlás nélkül vizsgálják meg irodalmunkat és munkánkat a célból, hogy a félreértést tisztázzák és mi akadálytalanul engedelmeskedhessünk Jehova Isten parancsának mely most ránk vonatkozik "Menjetek át, menjetek át a kapukon, készítsétek a népnek útát, töltsétek, töltsétek az ösvényt, hányjátok el a köveket, emeljetek zászlót a népek fölé. " (Ésaiás 62:10)

Germánia népe istenfélő nép és nem kellene elnyomnia a lehetőséget, hogy tanuljon Jehova Istenről és az ő kegyelmes gondoskodásáról az örök béke, jólét, szabadság és örök élet elhozására a földön mindazoknak, akik alárendelik neki magukat. Legyen együtt mindenki, aki szereti Isten munkáját hogy megbecsülje és igazolja az Ő nevét. Mindenki, aki ezzel ellentétesen tesz, felelős Isten előtt, de mindazonáltal mi Jehovát fogjuk szolgálni mindörökké.

ELTÖKÉLTÜK, hogy ennek a Nyilatkozatnak példányait tiszteletteljesen eljuttatjuk a kormányzat magas beosztású tisztségviselőinek és a nép körében is széles körben terjesztjük, hogy Jehova nevének ismerete növekedjék.

Miért olyan lassú Isten földi szervezete?

2012 minden bizonnyal egy nagyon eseménydús év volt az Őrtorony Társulat számára. Nem csupán felfedték a “Hű és értelmes rabszolga” magyarázatának egy teljesen új értelmezését az októberi Éves közgyűlésen - hanem az utóbbi fél évet azzal töltötték, hogy megbirkózzanak a Candace Conti-ítélet következményeivel. Emellett a jw.org weboldaluk megújult és egy új 47 éves vezető testületi tagot is bemutattak a világnak. A Társulat határozottan ellát engem olyan dolgokkal, amikről írhatok, az biztos!

Amint visszatekintek erre az eseménydús évre és a meglepő fejleményekre, amelyek hatással voltak a szervezetre, önkéntelenül is másként tekintek a Társulatra, mint ahogyan mindössze húsz hónappal ezelőtt tekintettem. Tudod, én úgy nőttem fel, hogy azt gondoltam, az Őrtorony Társulat egy rendkívül jól szervezett, olajozottan működő gépezet, amely bármilyen helyzetre azonnal tudna reagálni. Most azonban valóban meglepődtem azon, hogy a Társulat milyen lassúnak és esetlennek bizonyult a fejleményekre adott reagálásaiban vagy a fontos információk kiosztásában a világméretű testvériségnek. Ez láthatóan nincs összhangban azzal, ahogyan az irodalmukban leírtak szerint Jehova szervezetének működnie kellene.

Villámgyors szervezet?

A Társulat Ezékiel látomását Jehova égi szekeréről Isten mennyei szervezetére alkalmazza. Az Ezékiel könyvének első fejezetében az ókori próféta úgy írja le az égi szekeret, mint ami villámgyorsan mozog. (Ezékiel 1:14) A közelmúltban az Őrtorony egyik cikke kifejtette, hogy a harciszekérszerű szervezet mögött mozgató rugóként Jehova szent szelleme áll, és arra biztatott bennünket, hogy tartsunk vele lépést azáltal, hogy “engedelmesek és hűségesek” maradunk a Hű Rabszolgához.

“Jehova arra használja fel a szellemét, hogy az akaratának megfelelően irányítsa a szervezetét. Ezékiel látomásában Jehova szervezetének égi részét egy égi szekér jelképezi, amely megállíthatatlanul halad előre, hogy véghezvigye Jehova szándékát. Mi határozza meg, hogy merre menjen a szekér? A szent szellem (Ez 1:20, 21). Ne feledjük el, hogy Jehova szervezetének két része van: egy égi és egy földi. Ha az égi részt a szent szellem irányítja, nyilván ugyanez igaz a földi részre is. Ha engedelmeskedünk az útmutatásnak, amelyet Isten szervezetének földi részétől kapunk, és lojálisan követjük azt, azzal kimutatjuk, hogy lépést tartunk Jehova égi szekerével, és együttműködünk a szent szellemével (Héb 13:17).” (Az Őrtorony, 2010. 4/15. 9-10. oldal)

Lehet, hogy amikor elolvasod a fentieket, úgy gondolod, nem volna igazságos elvárni Jehova földi szervezetétől, hogy nagy sebességgel mozogjon, csupán azért, mert Isten égi szervezete úgy mozog. Bizonyos, hogy ez olyan lenne, mintha azt mondanánk a teknősnek, hogy érje utol a nyulat! Figyeld meg azonban meg a következő a gondolatokat egy 1991-es Őrtorony-cikkből...

“Kétségtelen, hogy Isten látható szervezete lépést tart az ő égi diadalszekérszerű szervezetével. Miként Ezékielnek, úgy kell Jehova szolgáinak is napjainkban engedelmességet tanúsítva eleget tenni prófétai küldetésüknek még akkor is, ha közönyösséget, gúnyt, sőt ellenállást nyilvánítanak ki velük szemben. Ha lépést tartunk ezen égi szervezettel, az sok áldást eredményez számunkra már most, és örökké tartó életet Isten gyorsan közeledő új világában.”

(Az Őrtorony, 1991. január 15., 26. o.)

Tehát azt akarják velünk elhitetni, hogy Isten látható (vagy földi) szervezete “lépést tart” Isten mennyei, harciszekér-jellegű szervezetével. Ha ez igaz, akkor Jehova égi szekere, vagy szervezete, nem egészen olyan gyors, mint ahogy Ezékiel szavai látszólag érzékeltetik. Példaképpen figyeljünk meg három eseményt ebből az évből (2012), melyek mindegyike a Társulat rendkívüli fásultságát és lassúságát tükrözi.

Lassan reagáltak a Candace Conti ítélettel kapcsolatban

Teljes joggal állíthatjuk, hogy a Candace Conti ügy ítélete a legtöbb kárt okozó jogi vereség a Társulat történetében, függetlenül attól, hogy a Társulatnak sikerül-e megnyernie a jelenlegi fellebbviteli pert. Napvilágra került egy sor esemény, melyekből kiderült, hogy az Őrtorony megengedte, hogy egy kilencéves kislányt molesztáljon egy férfi a saját gyülekezetéből, akiről a vének már előzőleg is tudták, hogy gyermekmolesztáló.