Judit könyve miért nem szerepel a mai Bibliában?

Egy igazi keresztény Isten beszédéhez ragaszkodik. A Rómaiakhoz írt(!) levélben az áll, hogy Isten a zsidókra bízta az Ő beszédét. Ez nem véletlen.

Róma 3, 1-4:

1

Mi tekintetben különb hát a zsidó? vagy micsoda haszna van a körülmetélkedésnek?

2

Minden tekintetben sok. Mindenek előtt, hogy az Isten reájok bízta az ő beszédeit.

3

De hát hogy ha némelyek nem hittek? Vajon azoknak hitetlensége nem teszi-é hiábavalóvá az Istennek hűségét?

4

Távol legyen.

#41

Közben utána néztem a protestáns oldalon is a kanonizáció témának, ahol több érvet is találtam a deuterokanonikus könyvek ellen. Szó esett olyanról is, amivel én érveltem, és azt kell mondanom, hogy az LXX-el kapcsolatban tévedtem. Az alexandriai zsidók nem fogadták el a deuterokanonikus könyveket, és az LXX kézirataiban a deuterokanonikus könyvek nem mutatnak egyezést.

Mindenesetre én jogosnak találom a deuterokanonikus könyvek szentírásként való olvasását a Katolikus Egyházban. Mert bár a protestáns forrás egyik érve szerint Athanasius is a deuterokanonikus könyvek ellen volt, hogy szerinte azok nem tartoznak a kánonba, mégis, több 4. századi zsinati kánonlistán szerepelnek. Ebben az időszakban zárták le véglegesen a kánont Keleten az 5. században), tehát ez a deuterokanonikus könyvek melletti érv - mármimt szerintem.

Persze a protestánsoknak nem az, hiszen úgy néz ki, nekik a héber kánon a mérték, amibe a zsidók nem vették be ezeket a könyveket.

Azt is megjegyzem még, hogy a protestáns oldal azzal érvel, hogy az Újszövetség nem nem idézi a deuterokanonikus könyveket, erre viszont egy érdekes reakció, amit mástól tudok, hogy az Újszövetségben vannak parallel gondolatok azokkal a deuterokanonikus könyvekkel.

A protestáns forrás szerint az egyházatyák nagyrészr, és és egyes pápák elutasítasították azokat a könyveket - ez talán egy olyan dolog, aminek érdemes lenne alaposabban is utána nézni annak, akit érdekel a téma.

Szerintem ezt a témát felesleges tovább húzni. Köszi a vitát.

"A Rómaiakhoz írt(!) levélben az áll, hogy Isten a zsidókra bízta az Ő beszédét."

Erre még reagalnék:

Amikor Pál lediktálta ezt a levelet, csak a zsidó Biblia létezett. A 2. században azonban az Egyház úgy döntött, hogy készít egy keresztény Bibliát. Ehhez természetesen felhasználták a zsidó Bibliát, majd további könyvekkel egészítették ki - az Újszövetség már kiegészítés. Meglátásom szerint tehát a történelmi kereszténységnek az Egyház által létrehozott Bibliát kell mértéknek tartani. Hogy ebbe a deuterokanonikus könyvek mennyire jogosultak belekerülni.... Arról már beszéltünk eleget.

Ami a zsidó Bibliát illeti:

Nem tudom, mennyire vagy tisztában vele, de egyesek szerint a Bölcsesség könyve fontos Messiási próféciát közöl.

Lásd itt:

[link]

Ha igaza van a cikkírónak, akkor nem csodálom, hogy a zsidók miért nem vették be a kánonba.

Ez a topik egybéként Judit könyvéről szól, de a könyv ellen nem is hoztak fel semmi olyat, ami alapján ki kellene zárni a kánonból.

Na mindegy. Erről ennyit.

"Az alexandriai zsidók nem fogadták el a deuterokanonikus könyveket, és az LXX kézirataiban a deuterokanonikus könyvek nem mutatnak egyezést."

Szerintem sem fogadták el, csak belerakták a fordításba.

Én akkor döbbentem meg, amikor a Judit könyve első mondatát elolvastam:

"Nebukadnezár uralkodásának 12. évében történt, aki az asszírok fölött uralkodott Ninivében, a nagy városban."

Itt Nabukodonozor Asszíria királyaként szerepel!

A Biblia kanonizált könyveiben Nabukodonozor Babilónia királyaként szerepel.

wikipedia:

"

II. Nabú-kudurri-uszur (uralkodott Kr. e. 605. szeptember 7. – Kr. e. 562) az Újbabiloni Birodalom második, legismertebb királya volt; a Biblia ószövetségi könyveiben Nebukadneccár, Nabukodonozor néven szerepel

"

#45

Tudod én a problémát nem Judit könyvével kapcsolatban látom, hanem a te bibliai felfogásodban. Úgy látszik, hogy a Bibliát történelemkönyvként kezeled, és elvárod, hogy a bibliai adatok mindenben feleljenek meg a valóságnak. A Biblia azonban nem történelemkönyv, hanem teológiai szemszögből kinyilatkoztatás - vagy csak egy ókori vallási irat (ateista szemszög).

Judit könyve sem történelem akar lenni. Talán egy zsidó tanítómester írta, aki vallási tanítást akart adni a híveknek. Judit a történetben szimbolikus alak, így a könyv műfaja megengedi a történelmi adatok szabad felhaszálását. Ha szerinted ez érv Juditnak a kánonból való kizárása ellen, akkor mutatok neked valamit:

Dániel könyve azt írja, hogy Babilont a méd Dáriusz foglalta el. A történelem azonban ilyen uralkodót nem ismer, annak ellenére, hogy a konzervatív nézeteket vallók megpróbálják azonosítani bizonyos történelmi személlyel/személyekkel. Egy másik megoldás, hogy a szerző I. (Nagy) Dáriuszra gondolt. Csakhogy ő perzsa volt, nem méd, és Kürosz után uralkodott. Azt is mondja a könyv (6. fejezet) hogy a méd Dárius a birodalmában bevezette a JHVH tiszteletet. Valótlannak tartom, hogy egy leigázott nép istenét az aktuális hatalom globális tiszteletre emelje, ugyanúgy valószínűtlen Nabukodonozor JHVH térése is. Sem az i.e. 6. századi agyagtáblák, sem a későbbi görög történetírók nem tudnak erről. Ezek kitalált történetek, Dániel és Judit könyvét egyébként majdnem egy időben írták.

Egy római katolikus számára azonban mindkét könyv szent, és sugalmazott, nem történelemkönyvként olvassák. Szemben a protestánsok fundamentalizmussal, ami megveti Judit könyvét, Daniel könyvét pedig történelemkönyvként és jóskönyként olvassák...