Judit könyve miért nem szerepel a mai Bibliában?

"A homoszexualitás számomra nem szitokszó, hanem bűn. Engem ez nem érint hála Istennek, de a római felekezetet annál inkább."

Én ezt nem így látom. Katolikus családban nőttem fel, jártam is templomba, figyelem a híreket stb. Az igaz, hogy kiderülnek bizonyos dolgok, viszont amennyire látom, a Hit Gyülekezetét - meg úgy általában a karizmazikusokat - sokkal jobban zavarják a melegek. Ez bizony azt mutatja, hogy többen vonzódhatnak a saját nemükhöz, és mivel gyűlölik magukat, ezért a melegeket szidják.

Egy heteroszexuális ember nem akadt volna ki annyira a plakáton, hiszen semmi olyan nem volt rajta. Ezt feltehetőleg olyan emberek tehetik, akik gyűlölik a homoszexuálist, mivel maguk is érintettek. Te meg - pontosabban - bűnnek tartod a homoszexuálist, és szitokszóként használtad. Egyértelmű ez a fogalmazásod kontextusából, talán magad sem vetted észre.

"Ezsdrás és Nehémiás - ha léteztek egyáltalán"-véled.

Nincs független történelmi forrás a létezésükre, tehát jogosan vélem. Hérodotosz kortársai voltak, ha jól kalkulálok, de nem írt róluk egy szót sem.

"Ezsdrás és Nehémiás az Istentől ihletett Biblia két könyvének szerzői, Isten számára elválasztott próféták voltak."

Akkor lehet, hogy becsuktad a szemed, de fent rámutattam, hogy ez nem így van. A modern bibliakutatás alapján Ezdeás és Nehemiás max a Tóra szerzői lehettek.

"(A senkiházi jelző pedig relatív, nekem például te vagy egy balek senkiházi, de ez nem tartozik szorosan a topik témájához.)"

Feltehetőleg mindenki az neked, aki hasonlóan kritizálja a szektás vallásodat. De ez nem zavar.

Egyébként neked nem szabadna engem sem senkiházinak, sem baleknak nevezni, mivel parancsba van adva az ellenség szeretete. Bár gondolom a Bibliából majd ki fogod válogatni azokat az szakaszokat, amik igazolják keresztényietlen viselkedésedet.

Hát mit mondjak, elég szar keresztény vagy.

"Luther végül a héber kánont fogadta el, nem a hippói zsinat véleményét az Ószövetségről. Az XXL-ben valóban benne van a Judit könyve, de a Szanhedrin határozata szerint nem került bele a héber kánonba. (az XXL nem azonos a héber kánonnal)."

A téma szemszögéből értelmetlen, hogy Luther és a Szanhedrin mit fogadott el.

A vita súlypontja ott van, hogy a katolikusok vagy a protestánsok ragaszkodnak-e ahhoz a kánonhoz, amit a kereszténység eredetileg használt.

Mert ez alapján dől el az, hogy Luther vett-e el a keresztény Bibliából, vagy a katolikusok adtak hozzá.

Tisztában vagyok azzal, hogy az LXX nem azonos a héber kánonnal, te viszont úgy látszik azzal nem vagy tisztában - vagy nem akarsz vele tisztában lenni - hogy az LXX-t egy sugalmazott fordításnak tartották, és az volt a kereszténység Bibliája.

A kánont a 4-5. században lezárták, onnantól fogva késznek tekintette mindenki. Az, hogy Luther 1000 évvel később felnyitotta kánont, és az általa alapított protestáns vallásnak készített egy Bibliát, már az ő dolga. Vallástörténelmi szemszögből tehát én úgy látom, hogy valószínűleg ő vett el a Bibliából.

Megjegyzem, hogy a reformáció elején Luther szinte könyörgött az akkori Pápának egy levélben, hogy semmit sem kíván szólni a személye ellen. Azután kiabált az Egyházra mindent, miután nem tudtak megegyezni.

"LXX-et akartam írni, ami nem azonos a héber kánonnal, hanem Alexandriában készült görög fordítása könyveknek az ie III. százaból, még a héber kanonizálás előtti időből, ezért vannak benne a Biblián kívüli könyvek is."

Mint említettem az LXX maga is egy kánon volt, az alexandrai zsidók kánonja, sőt egy sugalmazott kánon a hagyomány szerint, és az ókori kereszténység Bibliaja.

(és nem az i. e. 3. században készült, hanem akkor kezdték el fordítani).

Az LXX tekintélyét a palesztinai zsidók csökkentették, mivel ha jól emlékszem, nacionalista okok miatt az elgörögösödött zsidókat nem tartották magukkal egyenrangúnak, illetve a kereszténységgel való konfliktus miatt.

Az LXX egyébként régebbi héber szövegekből készült, egy külön szöveghagyomány. A héber szövegek ugyanis még az 1. században is változásnak voltak kitéve.

@ "A héber kánont Ezsdrás és Nehémiás vezetésével a Szanhedrin állapította meg."

Ezt honnan veszed? Hol van ez leírva a Bibliában?

Az viszont tény, hogy az Ószövetségi kánon három lépcsőben ment végbe: Törvény, Próféták és az Írások. Az persze könnyen lehetséges, sőt valószínű, hogy Ezdrás és Nehemiás korában történt kanonizáció, csak nem a harmadik lépcsőé.

A harmadik lépcső még Jézus korában sem volt szigorúan lezárva. Ez is tény különben nem lettek volna különböző kánonok. Mindenesetre létezett egy Jeruzsálemi kánon és egy Alexandriai kánon, amelyet a Septuaginta görög fordítás tartalmazott. Jézus maga is legtöbbször csak a Törvény és a Próféták említésével hivatkozik az Ószövetségre. Ha lett volna egy szigorúan lezárt egységes és közismert kánon, pláne Ezdrás és Nehemiás óta, akkor senki sem vitatkozott volna a kánonról.

@ "LXX-et akartam írni, ami nem azonos a héber kánonnal, hanem Alexandriában készült görög fordítása könyveknek az ie III. százaból, még a héber kanonizálás előtti időből, ezért vannak benne a Biblián kívüli könyvek is."

Mi ez a hülyeség? Ezdrás-Nehemiás a perzsa korszakban élt, a Septuaginta pedig a később a görög korban íródott.

@ "Mivel Isten átka beteljesült a többségében homoszexuális és bálványimádó római kléruson, az ő átkozódásukkal nem kell foglalkozni."

Az ószövetségi hosszú kánont is ugyanazok a püspökök állapították meg, mint az újszövetségit. Az viszont igaz hogy a hosszú kánon többlet könyvein sokkal több vita volt, mint a többi könyvön.

A kánon meghatározása a Szanhedrin joga volt, az alexandriai zsidók kiadtak egy görög fordítású könyvgyűjteményt Biblián kívüli könyvekkel is, de ez nem volt hivatalos kánon, mert ahhoz - ismétlem - csak a Szanhedrinnek volt joga.

Luther és a protestáns keresztények ehhez a máig érvényes (és jeruzsálemi Templom és Szanhedrin híján megváltoztathatatlan!) kánonhoz tértek vissza.

25%-os te elolvasod egyáltalán amiket írok, vagy anélkül tolod a szöveget?

"Az Ószövetségről beszélünk. A héber kánon Krisztus előtt lezajlott. Abban a próféták és a Szanhedrin (Ezsdrás mint pap, Nehémiás mint bíró) nem fogadták el a Judit és más könyveket."

Először is nem, nem zajlott le. Krisztus korában "Törvény és Próféták" néven emlegették a Bibliát, ami arra utal, hogy a zsidók az első két csoportot zárták le. Az harmadik csoport még nyitva volt.

Azt is világosan elmondtam, hogy Ezdrásnak és Nehemiásnak max a Tóra kanonizálásához van köze. Nem dönthettek például a Prédikátor vagy Dániel könyve kanonizálásáról, mivel ezeket a könyveket az i.e. 3-2. században írták. Judit könyvéről sem tudtak véleményt nyilvánítani, mivel azt az i.e. 2-1 században írták.

Másrészt nem veszed figyelembe, hogy két kánon volt. Te a palesztinai zsidó kánont erőlteted, a keresztények azonban az alexandiait használták.

"A kánon meghatározása a Szanhedrin joga volt, az alexandriai zsidók kiadtak egy görög fordítású könyvgyűjteményt Biblián kívüli könyvekkel is, de ez nem volt hivatalos kánon, mert ahhoz - ismétlem - csak a Szanhedrinnek volt joga."

Az LXX a hagyomány szerint Istentől ihletett fordítás volt, a benne szereplő könyveket pedig világos, hogy válogatták (=kanonizálták). Ha nem így lett volna, akkor úgy nézett volna ki, mint a kumráni közösség könyvtára, amely pl. Énok könyvét is tartalmazta. A keresztények Szentírásként használták az alexandiai kánont. Ha tagadod az LXX szerepét a korai Egyházban, akkor magát a keresztény hagyományt is tagadod. Az Egyházban nem a héber Bibliából olvastak, hanem a görögből. Dánielt mondjuk Theodotion fordításából olvasták, de ez egy kivétel. A héber Biblia elterjedésében talán Szent Jeromosnak lehetett nagy szerepe.

Megjegyzem még azt is, hogy az általad erőltetett palesztinai kánon valójában farizeus Biblia, és azért lett az végül az Ószövetség, mert az az irányzat maradt fent Jeruzsálem pusztulása után. Ha a szadduceusok maradtak volna fent, ma a Tórából állna a héber kánon csak

"Luther és a protestáns keresztények ehhez a máig érvényes (és jeruzsálemi Templom és Szanhedrin híján megváltoztathatatlan!) kánonhoz tértek vissza"

A kereszténységben viszont nem Luther a mérték, hanem a korai Egyház példája. Az atyák használták a deuterokanonikus könyveket is, amik számos kánonlistán szerepelnek. Mellesleg, nem biztos, hogy minden protestáns egyetértett Lutherrel. Talán Károli Gáspár sem, hiszen az ő fordítása nem 66 könyvből áll.

Egy igazi keresztény a keresztény hagyományhoz ragaszkodik, nem a palesztinai zsidók véleményéhez.