Ki Jézus? Isten fia? Maga Isten? Jézus és Isten ugyanaz az entitás, vagy két különböző? Mit vallanak erről a kereszténység különböző ágai? Ha ez a kereszténység egy központi kérdése, miért nincs egyetértés?

"...Az első ilyen maga a fia, akit azért nevezhetünk annak mert közvetlen Jehova hozta létre..."

-Van olyan teremtménye Istennek, amit nem közvetlen hozott létre?

"Jézus rendelkezik Istentől kapott hatalommal képességekkel, ezért isteni "természettel" bír, de nem lesz egyenlő a teremtőjével."

-Mi a véleményed János 10:30-ról? És János 10:33-ról?

"...az élete példa értékű, és utánzásra méltó..."

-Teljes félelemmel és alázattal megkérdezném, hogy ha már (a ti tanításotok szerint) nincs emberek tömegei között jelen a Szent Szellem, hanem csak az akkori tanítványok között volt, akkor hogyan tudnánk Jézust "utánozni"?

A bibliában le van írva az élete és ott ha elolvasod és elmélkedsz rajta, akkor megtudod, mit miért tett mi voltneki a fontosabb, hogyan élte a minden napjait, mire hogyan reagált, stb

S ha ezt elolvastad akkor kezd el utánozni, de előtte keresd fel az általa kinevezett Hű és bölcs szolga osztálytól kapott tananyagot és kezdj el tanítvánnyá válni, mert tanítványnak lenni azt jelenti, hogy az illető tanul folyamatosan....és alkalmazza az életében amit tanul.

Mint mindig, most is csak kiragadott részekre teszed a hangsúlyt ami ha úgy lenne értelmezhető ahogy Te gondolod, akkor a többi verssel nem lenne összhangban

De

Amikor Jézus ezt mondta: „Én és az Atya egy vagyunk”, vajon arra gondolt, hogy egymással azonosak? A háromság néhány szószólója ezt állítja. De a János 17:21, 22-ben Jézus így imádkozott a követőiért: „mindnyájan egyek legyenek”, majd hozzátette: „egyek legyenek, ahogy mi egyek vagyunk.” Az „egy” kifejezésére itt ugyanazt a görög szót (hen) használta mindegyik esetben. Jézus tanítványai nyilván nem részei a háromságnak. De úgy, mint Isten és Krisztus, ők is egyek az Atyával és a Fiúval a szándék tekintetében.

Novatianus (i. sz. kb. 200—258) ezt a megjegyzést tette: „Mivel Ő azt mondta »egy« dolog,[] értsék meg az eretnekek, Ő nem azt mondta, hogy »egy« személy. Mivel az egy semlegesnemben van, a társas összhangot sejteti és nem a személybeli egységet . . . Ezenkívül, amikor egyet mond, az egyetértésre utal, és az egyforma ítélkezésre és önmagában a szerető együttlétre; az Atya és a Fiú egyek egyetértésben, szeretetben és vonzalomban, ami érthető” (Treatise Concerning the Trinity, 27. fejezet)

a másik vers pedig:

„Nem a jó cselekedeteidért kövezünk meg téged — felelik —, hanem káromlásért, és azért, mert ember létedre istenné teszed magadat.” Jézus sohasem állította magáról, hogy isten, miért mondják hát ezt a zsidók?

Nyilvánvalóan azért, mert Jézus olyan képességet tulajdonít magának, amely az ő felfogásuk szerint kizárólag Istené lehet. Például, az imént azt mondta a „juhokról”, hogy ’örök életet ad nekik’, melyre emberek nem képesek. A zsidók azonban figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy Jézus elismeri: hatalma Atyjától ered.

Remélem tudtam segíteni.

Szervusz

Azonos-e Jézus Krisztus Istennel?

Ján 17:3, Kár.: Jézus így imádkozott Atyjához: „ Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent [„az egyetlen igaz Istent”, Csia], és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust.” (Figyeld meg, hogy Jézus nem magát, hanem égi Atyját nevezte ’egyedül igaz Istennek’.)

Ján 20:17, ÚRB: „Jézus ezt mondta neki [Mária Magdalénának]: »Ne érints engem, mert még nem mentem fel az Atyához, hanem menj az én testvéreimhez, és mondd meg nekik: Felmegyek az én Atyámhoz, és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez.«” (A feltámasztott Jézusnak tehát az Atya éppúgy Isten volt, mint Mária Magdalénának. Érdekes módon egyetlen olyan írásszöveg sincs, amelyben az Atya a Fiút „én Istenemnek” nevezi.)

" Mi a váleményed a János 10:30

Nos

Milyen értelemben egyek Jézus és az Atya?

„Én és az Atya egyek vagyunk” – mondta Jézus (János 10:30). Néhányan annak bizonyítékaként idézik ezt a verset, hogy Jézus és az Atya egy háromszemélyű Isten részei. Vajon Jézus tényleg erre gondolt, amikor ezt mondta?

Vizsgáljuk meg ennek a versnek a szövegkörnyezetét. A 25. vers szerint Jézus kijelentette, hogy a cselekedeteit az Atyja nevében viszi véghez. A 27–29. versben jelképes juhokról beszélt, melyeket az Atyja adott neki. Ha ő és az Atyja ugyanaz a személy lenne, Jézus ezen kijelentéseinek semmi értelmük nem lett volna a hallgatói számára. Jézus itt inkább erre gondolt: „Köztem és az Atyám között olyan szoros kapcsolat van, hogy senki sem szakíthatja el tőlem a juhaimat, ahogyan senki sem szakíthatja el őket az Atyámtól.” Inkább arról van szó, mintha egy fiú ezt mondaná az apja ellenségeinek: „Ha az apám ellen fordultok, az olyan, mintha ellenem fordulnátok.” Senki sem gondolna arra, hogy a fiú és az apja ugyanaz a személy. De mindenki számára nyilvánvaló lenne, hogy milyen szoros kapcsolat van közöttük.

Jézus és az Atyja, Jehova Isten abban az értelemben is „egyek”, hogy összhangban vannak a céljaik és az értékrendjük. Sátánnal, az Ördöggel és az első emberpárral, Ádámmal és Évával ellentétben Jézus sohasem akart Istentől független lenni. Ezt mondta: „a Fiú semmit sem tehet a maga kezdeményezéséből, hanem csak amit lát, hogy az Atya tesz. Mert amiket Az tesz, azokat teszi hasonlóképpen a Fiú is” (János 5:19; 14:10).

Ez a szoros kapcsolat azonban nem jelenti azt, hogy Isten és a Fia, Jézus között nem lehet különbséget tenni. Két különálló személyről van szó. Mindkettőjüknek megvan a saját személyisége. Jézusnak saját érzései, gondolatai és tapasztalatai vannak, valamint szabad akarata van. Mindazonáltal úgy döntött, hogy aláveti magát az Atyja akaratának. A Lukács 22:42 szerint ezt mondta: „ne az én akaratom legyen meg, hanem a tiéd.” Ezeknek a szavaknak nem lett volna semmi értelmük, ha az akarata nem különbözhetett volna az Atyjáétól. Ha Jézus és az Atya valóban egy személy, akkor Jézus miért imádkozott Istenhez, és miért ismerte el alázatosan, hogy nem tud olyan dolgokat, melyeket csak az Atyja tud? (Máté 24:36).

Sok vallásban olyan isteneket imádnak, akik arról híresek, hogy folyton veszekednek és harcolnak a saját családtagjaikkal. Például a görög mitológia szerint Kronosz legyőzte az apját, Uranoszt, és megette a saját gyermekeit. Mennyire más ez, mint az az egység, mely Jehova Isten és a Fia, Jézus között van, és mennyire szeretjük őket ezért! Valójában abban a felbecsülhetetlen kiváltságban van részünk, hogy egységben lehetünk a világmindenség eme két leghatalmasabb személyével! Jézus ezt mondta az imájában a követőivel kapcsolatban: ’kérlek, hogy legyenek mindnyájan egyek, mint ahogy te, Atyám, egységben vagy velem, és én egységben vagyok veled, hogy ők is egységben legyenek velünk’ (János 17:20, 21).

Ezért, amikor Jézus azt mondta, hogy ‘ő és az Atya egyek’, nem egy felfoghatatlan háromságról beszélt, hanem egy csodálatos egységről, a legszorosabb kötelékről, mely két személy között létezhet.

Ja, és a János 10:33-hoz még két ídézet:

János 5:18 Emiatt aztán a zsidók még inkább azon igyekeztek, hogy megöljék őt, mert nemcsak hogy megszegte a sabbatot, hanem Atyjának is nevezte az Istent, egyenlővé téve magát az Istennel.

Filippi 2:6 aki, noha Isten formájában létezett, nem foglalkozott az elbitorlás gondolatával, tudniillik azzal, hogy Istennel egyenlő legyen.

Isten szellem, legfelsőbb, láthatatlan és halhatatlan lény, valóságos személy, Aki teremtője, fenntartója és kormányzója az egész világmindenségnek (láthatóknak és láthatatlanoknak egyaránt). Székhelye a mennyben van, de mindenütt jelen van.

Legfőbb tulajdonságai:

örökkévaló, mindenható, mindentudó, szent, igazságos, hűséges, irgalmas, kegyelmes és féltőn szerető. Isten egy, Aki az emberi értelmet és befogadóképességet túlhaladja, de természetes és kegyelmi kinyilatkoztatásán keresztül megismerhető. Három személyben jelentette ki magát: ő az Atya, a Fiú és a Szent Szellem.

Az Atya

Az Atya tökéletes és jó Isten, aki minden létező gondviselője. A Fiún keresztül ismerhető meg: ő nyilatkoztatta ki az Atya természetének lényegét, a szeretetet. Az Atyától származik a Fiú és a Szent Szellem, Akik Vele egylényegûek, úgy, hogy az Atya elsőbbséggel bír közöttük.

A Fiú

A láthatatlan Isten képmása és egyszülött Fia, örökkévaló Isten, egy az Atyával. Minden teremtmény előtt született, a földi, mennyei dolgok és létezők őbenne, Általa és Érte állnak fenn. A Mindenható akaratának engedelmeskedve megüresítette magát, emberi természetet vett fel. A Szent Szellem által fogantatott, a szûz Máriától megszületett és itt élt a földön.

Mindenben hasonlóvá lett az emberhez, kivéve a bűnt. Földi életében és szolgálatában is engedelmes volt az Atyának, egészen a kereszthalálig. Ezért az Atya feltámasztotta őt a halálból, és dicsőséggel, tisztességgel koronázta meg, úrrá tette kezeinek minden munkája fölött, és a maga jobbjára ültette. "Ajándékozott Néki oly nevet, amely minden név fölött való, hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére." Ő az új és örökkévaló szövetség szerzője, közvetítője az Atya és a világ között.

A Szent Szellem

A Szent Szellem valóságos személy, Aki az Atyától és a Fiútól származik. Azért jött, hogy az Egyházban Jézus Krisztus személyét fölmagasztalja, és minden hívőt elvezessen a Fiúval való személyes közösségre, valóságos Isten ismeretre és imádatra. A Szent Szellem Úr és Isten. Az ellene elkövetett bűnökre nincs bűnbocsánat. Ő kente fel a názáreti Jézust, hogy betegeket gyógyítson, démonokat űzzön, halottakat támasszon és hirdesse Isten országát. ő munkálja ki az emberekben - az Igével egységben - a megtérést, újjászületést, és teszi valóságossá a hívőkben a megváltás ajándékait. Legfontosabb tevékenységei: vezet, tanít, vígasztal és bizonyságot tesz Jézus Krisztusról.

(Az elterjedt magyar fordítások a "Szentlélek" szót használják, az eredeti görög kifejezés szó szerinti fordítása "Szent Szellem".)

Kedves válaszoló, ha úgy lenne ahogy mondod, akkor az említett versekben nem csak az Atyáról beszélne hanem a szent szellemről is

De Jézus ezekben a versekben soha nem tulajdonított jelentőséget ennek a "valakinek", mert pl, a János 17:3-ban csak két személy ismeretéről, megismeréséhez köti az örök életet a harmadikhoz nem.

vagy amikor azt modnja hogy Ő az Atyától származik miért nem említi a szent szellemet, hogy Ő hogyan jött létre, mert ugyan is Jézus "születéséről, megteremtéséről beszél, de a szellem születéséről, vagy keletkezéséről sehol nem esik szó

Sőt ha megnézzük a teremtést, Isten szelleméről beszél, ami azt jelenti, hogy ez a valami Istenhez tartozik, Ő rendelkezik vele,

"Isten szelleme lebegett a vizek felett"

És nem azt írja mint egy külön álló lény, hogy:

A szellem lebegett a vizek felett.

Jézus pedig az erőhöz hasonlította a szellemet amikor a cselekedetek 1:8-ban azt mondta, hogy erőt kapnak Isten szelleme által, hogy a tanúskodó munkát a föld legtávolabbi részéig elvégezzék.

S nem az mondja, hogy a Szellemtől kapják, mint külön álló élőlénytől.

Tehát a szellem Istené, vagy is evvel a tevékeny erővel Ő rendelkezik ami képességet és tulajdonságokat munkál az emberben ha kap belőle,

19-esnek!

A Szentháromság lényegében egy teológiai fogalom az egy igaz Istenre, Aki háromféle alakban, mint

Atya, Fiú és Szent Szellem jelenti ki Magát (Mt 3,13–17; 28,19), noha lényegében egy,

oszthatatlan és megkülönböztethetetlen (Jn 10,30; 1Tim 2,5).

A Szentháromság Isten harmadik személye (Mt 28,19; 2Kor 13,13);

minden újonnan született emberben benne lakik (Jn 14,17); meggyőz a bűn tekintetében (Jn

16,8); ihleti a Szentírást, Isten Igéjét, és szól azon keresztül (Csel 1,16; 2Pét 1,21); közbenjár Istennél a hívőkért (Róm 8,26); van akarata (1Kor 12,11), gondolata (Róm 8,27), tudása, szava (1Kor 2,10–13), szeretete (Róm 15,30). Úgy bánhatunk Vele, mint személlyel: hazudhatunk neki és kísérthetjük (Csel 5,3.4.9), ellene állhatunk (Csel 7,51), megszomoríthatjuk (Ef 4,30), káromolhatjuk (Mt 12,31). Egylényegű az Atyával és a Fiúval.

Márpedig innentől logikusnak kellene lennie, hogy ha valaki személyiségi jegyekkel rendelkezik, akkor valóságos személyként tekinthetünk rá. De még ezeket az igéket is nézd meg:

"János 16.6-

Most pedig elmegyek ahhoz, a ki küldött engem; és senki sem kérdezi tőlem közületek: Hová mégy?

Hanem, mivelhogy ezeket beszéltem néktek, a szomorúság eltöltötte a szíveteket.

De én az igazat mondom néktek: Jobb néktek, hogy én elmenjek: mert ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a Vígasztaló: ha pedig elmegyek, elküldöm azt ti hozzátok.

És az, mikor eljő, megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében:

Bűn tekintetében, hogy nem hisznek én bennem;

És igazság tekintetében, hogy én az én Atyámhoz megyek, és többé nem láttok engem;"

Az Újszövetség=A Szent Szellem szolgálata...

Az Atyát és Jézust közvetlenül nem, csak a Szent Szellem által tudom szolgálni! Nélküle nem, mert akkor a törvényt és a betűt szolgálom vagy farizeusi módon teszem! Csakis a Szent Szellem által működhet!!!

Tehát Jézust nem láthatjuk, sőt semmilyen érzékszervünkkel nem megtapasztalható, egyedül a Szent Szellem az aki bizonyságot tesz róla, és a feltámadásáról, hiszen a Szent Szellem jelen volt. Valamint csakis ezáltal (hit által és nem látásból) lehetséges a megigazulás.

„És én kérem az Atyát és más Vigasztalót ad nektek, hogy veletek maradjon mindörökké.” (János 14, 16)

„ mindenre megtanít majd titeket.” (János 14, 26)