Miért hiszik azt JT, hogy Jézus egy (az) angyal?
Most kezdtem el olvasni a Zsidókhoz írt levelet, és az első fejezetben érthetően leírja, hogy Jézus nem volt, és nem is lesz angyal, mivel Ő Isten Fia. JT ezeket az iratokat nem olvasták(sák) vagy ennyire "kimosták" az agyukat?
Igen tudom, ők úgy mondják, hogy Jézus egy arkangyalt, vagyis felette áll minden angyalnak, vagyis olyan, mint egy tábornok, akik alatt vannak a katonák, de a tábornok is csak ember, nem valami különleges, természetfeletti lény. Tehát az arkangyal is angyal.
Tehát a kérdés adott, várom a válaszokat.
Ez a kérdés nem sértő szándékkal íródott, csupán kérdések fogalmazódtak meg bennem, és választ szeretnék kapni rájuk.
" Isten mindig biztosította, hogy az Ige torzítatlanul fennmaradjon. Mikor engedte azt meg, hogy az emberek megmásítva olvassák a Szent írásokat, ahogyan ti állítjátok? "
Ostobaság evvel érvelni, hiszen tény, hogy rengeteg helyen meghamisították a szentírást, erre az elő kommentjeimben is mutattam példákat, de mint mondtam, még kész igeverset is képesek voltak hozzátenni a Szentírás, lásd Jánosi betoldás, de ezek a teljes Írás fényében leleplezhetőek.
" Ha voltak is ilyenek, mindig rendelkezésre állt az igazi, és mindig lehetett tudni - annak aki tudni akarta -, hogy melyik az Isten eredeti kijelentése, és mit és kik másítottak meg. Ahogyan most ti másítottátok meg."
Ami azt illeti, ma is rendelkezésre áll az "igazi" és ma is meg lehet tudni, hogy kik és mit másítottak meg. Ez viszont egy nagyon ócsaka húzás tőled, ránk fogni azokat az aljas tetteket, amit pont mi próbálunk leleplezni... Ezt bizonyítani is kéne kedves barátom, ami nem fog menni, mivel eddig pont csak az ellenkezője bizonyosodott be!
" Döbbenetes látnom, ahogy semmibe veszed mások bizonyságtételét, és itt nem csak a magaméra gondolok. Hogyan mered azt állítani, hogy 2000 év hitvalló, odaszánt életű keresztyénei mint tévelygők voltak, akiket majd megbüntet Isten, mert nem vallották azt, amit egy XX. században létrejött szekta
vezetői kitaláltak?"
Ööö, egész pontosan hol állítottam én ilyet, idéznéd kérlek? Természetesen ez alatt az idő alatt is voltakbolyan személyek, akik őszintén keresték az igazságot:
Őket Jehova megjutalmazza, mint ahogyan minden őszinte igazságkeresőt, remélem ez válasz volt az ezek után következő kérdéseidre...
" Vártam egy napot, hogy leírjam ezeket, és még egyet, hogy elküldjem-e, hogy ne az indulat beszéljen belőlem."
Hát várhattál volna vele örökre, akkor legalább megkíméltél volna ettől, ennyi ferdítést, hazugságot ritkán volt szerencsém olvasni egy kommentben...
" Haragszol azokra, akik szerinted nem az igazságot mondják? "a hamis filozófiák nagyon fel tudnak idegesíteni" - mondod."
Viszont az állításaimat én alá is tudom támasztani, ezt valamiért kifelejtetted.
"Nem engedheted meg, hogy te vagy a szervezeted tévedjen,
mert az a világképedet, önazonosságodat veszélyeztetné."
Ez megint hazugság, Jehova tanú a sok népszerű "keresztény" egyházzal szemben pont hogy beismerik, ha tévedtek és készségesen felvállalják a hibáikat.
" Én is harcolok a tévtanítások ellen, mert azt akarom, hogy az emberek eljussanak az Igazság ismeretére, "
Bocsi, de nekem pont nem ez tűnt fel.
" de nem állítom, hogy tévedhetetlen vagyok, és kizárólag az én Biblia értelmezéseim a helyesek."
Ilyet megint csak hol mondtam? Idéznéd? Jehova tanú nem tévedhetetlenek!
" Így járnak el most a Jehova Tanúi is. Mivel a keresztyénség elutasítja az Ő tanaikat, ezért azt állítják, hogy a keresztyén hívőkben vagy az ördög munkálkodik, vagy pedig a saját önző énjük."
Milyen kereszténységről is beszélsz te? Akik egymásnak ellent mondó, zűrzavaros tanokat hírdetnek? Akik egymást mészárolják le politikai ideológiák kedvéért? Mit mondott Jézus, a széles és keskeny útról? És milyenek lesznek az utolsó napok, mint kinek is a napjai? Tudod, te. És ez által remélem azr is felfogod végre, hogy Jehova tanúit cseppet sem érdekli, hogy mit mondanak róluk a világ szemében Keresztény egyházak, akik eme borzalmas gyümölcsöket termették!
" Én ismerem Istent, mert Ő megismertette magát velem. Nem pusztán egy nevet ismerek, hanem Őt Magát."
És ezek után micsoda nagyképű ezt a kijelentést tenni, kezet foghatsz a 68%-os partnereddel.
"
" Megnéztem néhány linket, amit ajánlottál, és látom, hogy az ŐT még mindig Kr.e. 607-re teszi a Jeruzsálem és a Templom Nabukodonozor általi lerombolását. Pedig ez egyértelműen 587/86-ban történt, mint a felvázolt bizonyítékok mutatják."
Miféle felvázolt bizonyítékok, ez megint csak egy erősen vitatott dolog a történelem tusósok körében, így a legkevésbé sem beszélhetünk tényekről. A Biblia világosan megállapítja, hogy volt egy 70 évig tartó fogság. Szilárd bizonyítékok támasztják alá – és a legtöbb tudós is elismeri –, hogy a zsidók i. e. 537-ben tértek vissza a hazájukba. Ha ettől az évtől visszaszámolunk 70 évet, akkor Jeruzsálem pusztulásának ideje i. e. 607-re esik. Lehet, hogy ennek pár ókor történetíró és Ptolemaiosz királylistája
ellentmond, ám az írásaik hitelességét illetően rengeteg jogos kérdés felmerült és szerintem nem elég meggyőzőek ahhoz, hogy felülbírálják a Biblia kronológiáját. De te miért is teszed eszt? Miért is bírálod felül azokkal a történelem tudósokkal egyetemben a Biblia kronológiáját, akik nem hiszik, hogy a Biblia Isten szava és tévedhetetlen? Vagy Szentírás szerinted sem Istentől ihletett és tévedhet? No komment...
" Így azonban már óriási baj van! Olyanná lett a JT szervezet, mint a Gyalogkakukk című rajzfilmben a Prérifarkas, akinek
eltűnt a lába alól a talaj. Egy darabig áll a levegőben csodálkozva, majd zuhanni kezd a szakadékba."
Szeretnéd mi? Most elképzelem, ahogyan örvendeznél, szerintem pezsgőt is bontanál. De az igazság akkor is igazság marad és nem fog hozzád idomulni.
" "125. ... Barátaim, kiáltsatok Istenhez, hogy Jézus Krisztus jelentse ki nektek [az Igazságot]; senki sem tanít úgy, mint Ő." Bizony, még az Őrtorony Társulat sem!"
Bizony hogy nem, ezért is hagyjuk, hogy ő vezessen bennünket, és nem ragazkodunk az ostoba emberi hagyományokhoz, téveszmékhez, hamis filozófiákhoz, neked is ezt kéne tenned, nem pedig a Biblia idegen filozófiákra hagyatkozni!
Talán érdemes helyesen értelmezni azt a kifejezést, hogy valami "erősen vitatott dolog a történelem tusósok körében". Jellemzően azok vitatják, akiknek az érdekeit sérti az a bizonyos megállapítás.
Ez nem jelenti azt, hogy valamit nem lehet biztosan tudni, hanem csak azt, hogy vannak, akik nem fogadnak el egy magyarázatot, mert ellenkezik az a saját koncepciójukkal. Pusztán attól, mert néhányan valamit megkérdőjeleznek, az még nem válik vitatottá. Ha néhány "tudós" elkezdené megkérdőjelezni az energiamegmaradás törvényét, attól az még nem lenne vitatott. Előbb be kellene mutatni néhány szilárd bizonyítékot.
Ahogy mondtam, Jeruzsálem 587-ben történt lerombolására 7 (HÉT!) bizonyíték áll rendelkezésre, melyekből 4 biztosan független egymástól! Ezt persze lehet vitatni, mint ahogy bármit lehet, de a helyzet az, hogy ez adat az 587-es dátumra 100%-ig biztos! Ráadásul ezt egy volt JT írta meg egy könyvben, miután évtizedek során utánajárt a tényeknek. Teljesen bizonyos tehát, hogy az ŐT téved (bár szerintem inkább szándékosan csúsztat [hazudik?]) a 607-es dátummal kapcsolatban. Ennél fogva tulajdonképpen lényegtelen is már, hogy mit tanít Jézus istenségéről és másról, mert hiteltelenné vált. Ismerünk politikusokat, akik egyszer hazudtak, aztán amikor ez kiderült, néhány megrögzött rajongón kívül nem maradt más követőjük?
Végső soron én is azért szóltam hozzá ehhez a kérdéshez, mert én is harcolok az embereket félrevezető tévtanítások ellen, melyek akadályozzák az embereket, hogy Jézushoz jöjjenek. A Jehova Tanúi - pontosabban az Őrtorony Társulat - egy ilyen hamis tanító sajnos. Nem az emberekre haragszom, hanem a tévtanaikra!
Volt egy kérdésem, kíváncsi lennék, milyen választ adnál rá:
http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__4..
Kedves József!
" Talán érdemes helyesen értelmezni azt a kifejezést, hogy valami "erősen vitatott dolog a történelem tusósok körében". Jellemzően azok vitatják, akiknek az érdekeit sérti az a bizonyos megállapítás. Ez nem jelenti azt, hogy valamit nem lehet biztosan
tudni, hanem csak azt, hogy vannak, akik nem fogadnak el egy magyarázatot, mert ellenkezik az a saját koncepciójukkal."
Nem igaz! Nem csak mi vitatjuk, Jehova tanúi ezzel kapcsolatban is bőséges információval tudják alátámasztani állításaikat, amit a következő kommentemben meg is mutatok.
" Ennél fogva tulajdonképpen lényegtelen is már, hogy mit tanít Jézus istenségéről és másról, mert hiteltelenné vált."
Őszintén szólva ez már megint nagyon szánalmas duma, ezzel akarsz kibújni a kérdések alól, csak mert nincsenek bibliai érveid? Mi az, hogy hiteltelenné vált?? Itt érvek vannak, amiket nem tudsz megcáfolni, ennyi, ez teljesen független minden mástól!
" Végső soron én is azért szóltam hozzá ehhez a kérdéshez, mert én is harcolok az embereket félrevezető tévtanítások ellen, melyek akadályozzák az embereket, hogy Jézushoz jöjjenek."
Mint mondtam, ez a legkevésbé sem látszik, épp ellenkezőleg, te kiállsz értük.
Kire vonatkozik a 70 év?
Évekkel Jeruzsálem pusztulása előtt a zsidó próféta, Jeremiás fontos részletet jegyzett le a Biblia kronológiájának megértéséhez. Ezt a figyelmeztetést mondta „Jeruzsálem minden lakosának”: „Ez az ország szörnyű romhalmazzá lesz, és ezek a népek Babilónia királyának fognak szolgálni hetven
esztendeig” (Jeremiás 25:1, 2, 11 , Újfordítású revideált Biblia [ÚRB] ). A próféta még hozzáfűzte: „ezt mondja Jehova: »Mihelyt eltelik Babilonban a hetven esztendő, rátok irányítom figyelmemet, és megerősítem rátok nézve jó szavamat: visszahozlak benneteket erre a helyre«” (Jeremiás 29:10). Mi a jelentősége a 70 évnek? És hogyan segít meghatároznunk Jeruzsálem pusztulásának idejét?
Több bibliafordításban nem az olvasható, hogy „Babilonban”, hanem hogy „Babilonnak” (Kat.). Néhány történész ezért azt állítja, hogy a 70 éves időszak a Babilóniai Birodalomra vonatkozik. A világi kronológia szerint a babilóniaiak mintegy 70 évig uralkodtak az ókori Júda és Jeruzsálem földjén, körülbelül i. e. 609- től i. e. 539-ig, amikor is a fővárosuk, Babilon elesett.
A Biblia azonban rámutat, hogy a 70 év Isten szigorú büntetése volt, melyet Júda és Jeruzsálem népére mért. A nép a szövetségeseként engedelmességgel tartozott neki ( 2Mózes 19:3–6 ). De mivel megszegték a törvényeit, és ezen nem voltak hajlandóak változtatni, Isten ezt mondta nekik: „Nabukodonozort, a babiloni királyt . . . behozom . . . e földre és ennek lakóira és mind e körül való nemzetekre” (Jeremiás 25:4, 5, 8, 9 , Károli-fordítás [Kár.] ). Bár a szomszédos nemzetek is szenvedtek Babilon haragja miatt, Jeremiás azt írta, hogy Jeruzsálem pusztulására és az azt követő 70 éves fogságra azért került sor, mivel „kirívó bűnt követett el”, és „büntetést mértek ki [rá a] vétkéért” (Siralmak 1:8; 3:42; 4:6 ).
Tehát a Biblia szerint a 70 év Istennek a Júdára mért büntetése volt, és a végrehajtásához a babilóniaiakat használta fel. Ám Isten ezt mondta a zsidóknak: „Majd ha eltelik a . . . hetven esztendő . . . , visszahozlak benneteket erre a helyre” (Jeremiás 29:10, ÚRB ).
Mikor kezdődött a 70 év?
Az ihletett történetíró, Ezsdrás, aki azután élt, hogy Jeremiás 70 évről szóló próféciája beteljesedett, ezt írta lI. Nabú-kudurri-uszurról: „a kik a fegyver elől megmenekültek, azokat elhurczolta Babilóniába, és néki és fiainak szolgáivá lettek mindaddig, míg a persiai birodalom fel nem támadott; hogy beteljesedjék az
Úrnak Jeremiás szája által mondott beszéde, míg lerójja a föld az ő szombatjait [sabbatjait], mert az elpusztulás egész ideje alatt nyugovék, hogy betelnének a hetven esztendők” (2Krónikák 36:20, 21 , Kár. ).
Tehát ez alatt a 70 éves időszak alatt Júda és Jeruzsálem földjének nyugalmat kellett élveznie, a sabbatját töltötte. Ez azt jelentette, hogy a föld parlagon hevert, nem vetették be, és szőlőit sem metszették ( 3Mózes 25:1–5 ). Mivel a nép nem engedelmeskedett Istennek, és valószínűleg nem tartották meg a sabbatéveket sem, büntetésül a földjük megműveletlenül és kietlenül maradt 70 évig ( 3Mózes 26:27, 32–35, 42, 43 ).
Mikor vált Júda földje elhagyatottá és maradt parlagon? II. Nabú-kudurri-uszur uralkodása alatt a babilóniaiak kétszer támadták meg Jeruzsálemet, két különböző évben. Mikor kezdődött a 70 év? Biztos, hogy nem az első ostrom után. Miért? Noha akkor ll. Nabú-kudurri-uszur sok foglyot magával vitt
Jeruzsálemből Babilonba, némelyeket hátrahagyott. A várost sem rombolta le. Évekkel ezután a Júdában maradtak, „az ország népének alacsony sorban élő rétege” még gazdálkodott a földjén (2Királyok 24:8–17 ). De hamarosan minden megváltozott.
Egy zsidó lázadás miatt a babilóniaiak visszatértek Jeruzsálembe (2Királyok 24:20; 25:8–10 ). A várost szent templomával együtt földig rombolták, és sok lakóját Babilonba hurcolták. Két hónapon belül azok, akiket nem vittek el „az egész nép, apraja-nagyja elindult a csapatok vezetőivel együtt, s levonult Egyiptomba, mert féltek a kaldeusoktól [babilóniaiaktól]” (2Királyok 25:25, 26 , Kat. ). Csakis ekkortól lehetett azt mondani,
hogy az elhagyatott és parlagon heverő földnek elkezdődött a sabbatja. Ez a hetedik zsidó hónapban, tisriben (szeptemberben, októberben) volt. Az Egyiptomba menekült zsidóknak Isten ezt mondta Jeremiás által: „láttátok mindazt a veszedelmet, melyet ráhoztam volt Jeruzsálemre és Júdának minden városaira, és ímé, azok most pusztává lettek, és senki sem lakozik bennök” ( Jeremiás 44:1, 2 , Kár. ). Kétségkívül ez az esemény jelezte a 70 év kezdetét. De melyik évben került sor erre? A válaszért meg kell
tudnunk, mikor ért véget a 70 éves időszak.
Mikor ért véget a 70 év? Dániel próféta, aki Babilonban élte meg Perzsia hatalomra jutását, kiszámolta, mikor kell véget érnie a
70 évnek. Ezt írta: „én, Dániel, megértettem az írásokból, hogy mit jelent azoknak az éveknek a száma, amelyekről az ÚR igéje szólt Jeremiás prófétának, hogy hetven évnek kell eltelnie a rombadőlt Jeruzsálem fölött” (Dániel 9:1, 2 , ÚRB ).
Ezsdrás is elmélkedett Jeremiás próféciáin, és felismerte, hogy a 70 év vége összefügg azzal, hogy Isten „fölébresztette Cirusznak [II. Kürosznak], a perzsák királyának lelkét”, hogy „felhívást [intézzen] egész birodalmához” (2Krónikák 36:21, 22 , Kat. ). Mikor engedték szabadon a zsidókat? A szabadon bocsátásukról szóló rendeletet „Cirusznak, a perzsák királyának első esztendejében” adták ki. (Lásd a „Kiemelkedő dátum a történelemben” című kiemelt részt.) Tehát i. e. 537 őszére a zsidók visszatértek Jeruzsálembe, hogy helyreállítsák az igaz imádatot ( Ezsdrás 1:1–5; 2:1; 3:1–5 ).
Így hát a Biblia kronológiájában a 70 év szó szerinti Időszak, amely i. e. 537-ben ért véget. Innen 70 évet visszaszámolva megkapjuk a kezdő évet, vagyis i. e. 607-et.
Érted már kedves barátom, te ezek szerint nagyobra tartod tökéletlen emberek vélényét, mint a Isten szavát!!
Folyt. köv.
De ha az ihletett Írásokban a bizonyítékok egyértelműen arra mutatnak, hogy i. e. 607-ben pusztult el Jeruzsálem, miért ragaszkodnak sokan az i. e. 587-es évhez? Két forrásra alapozzák az érveiket, az ókori történetírók beszámolóira és Ptolemaiosz királylistájára. Vajon ezek megbízhatóbbak, mint a Szentírás? Nézzük meg!
Mennyire megbízhatóak az ókori történetírók? Azok a történetírók, akik a Jeruzsálem lerombolása körüli időben éltek, eltérő információkat közölnek az újbabilóniai uralkodókról. * (Lásd az „Újbabilóniai uralkodók” című kiemelt részt.) Az információik alapján készített kronológia nem egyezik a Bibliáéval. De mennyire megbízhatóak a feljegyzéseik?
Az egyik ilyen történetíró a babilóniai származású Bérószosz, aki Bél papja volt. Eredeti művének, a körülbelül i. e. 281-ben készült Babülóniakának csak töredékei maradtak fenn más történetírók munkáiban. Bérószosz azt állította, hogy olyan könyveket használt fel, melyeket nagy gonddal óvtak Babilonban.1 Vajon megbízható történetíró volt? Nézzünk egy példát!
Bérószosz azt írta, hogy az asszír király, Szín-ahhé-eriba (Szanhérib) a testvére után került trónra. Utána a fia, Assur-ah-iddina (Eszarhaddon) uralkodott 8 évig, majd Samas-sum-ukín 21 évig ( Babyloniaca III, 2.1, 4). Azonban babilóniai történeti dokumentumok, melyek hosszú idővel Bérószosz előtt készültek, azt írják, hogy Szín-ahhé-eriba nem a testvére, hanem az apja,
II. Sarrukín (Szargón) után került a trónra; Assur-ah- iddina 12 évig uralkodott, nem pedig 8 évig; és Samas-sum-ukín 20 évig, nem pedig 21 évig. Robartus J. van der Spek tudós megjegyezte, hogy bár Bérószosz alapul vette a Babiloni Krónikát, saját gondolatait és értelmezéseit is hozzáadta a művéhez.2
Mi a véleményük más tudósoknak Bérószoszról? Stanley M. Burstein, aki alaposan tanulmányozta Bérószosz munkáit, a következőket mondja róla: „A múltban általában történetírónak tartották . . . De a munkája, el kell ismerni, pontatlan. A Babülóniaka fennmaradt töredékei számtalan meglepő hibát
tartalmaznak . . . Elfogadhatatlan, hogy egy történetíró ilyen hibákat ejtsen. De Bérószosznak valójában nem is volt célja a történetírás.”3
Mit gondolhatunk az eddigiek fényében? Vajon Bérószosz következtetéseit abszolút pontosnak tekinthetjük? És mit mondhatunk a többi ókori történetíróról, akik többnyire Bérószosz beszámolóira alapozták a kronológiai feljegyzéseiket? Megbízhatóak az írásaik?
Ptolemaiosz királylistája
Az i. sz. II. századi csillagász, Klaudiosz Ptolemaiosz királylistáját is felhasználják, hogy az általánosan elfogadott i. e. 587-es év hitelessége mellett érveljenek. Ez a lista az alapja az ókori történelem kronológiájának, így az újbabilóniai
időszaknak is.
Ptolemaiosz mintegy 600 évvel az újbabilóniai időszak után állította össze a listáját. Hogyan állapította meg az első király trónra lépésének dátumát? Csillagászati számításokat végzett, részben holdfogyatkozások alapján. Így tudta kiszámítani, mikor
kezdett uralkodni a listáján szereplő első király, Nabú-nászir.4 Christopher Walker, a British Museum munkatársa szerint Ptolemaiosz királylistája azért készült, hogy a csillagászoknak legyen egy kronológiai felsorolásuk, és nem azért, hogy pontos információt adjon a történészeknek a királyok soráról, illetve
haláláról.5
„Régóta ismeretes, hogy a királylista csillagászatilag megbízható, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy történelmileg is az” – írja Leo Depuydt, Ptolemaiosz egyik lelkes védelmezője. Depuydt professzor még megjegyzi: „Ami az első uralkodókat illeti [beleértve az újbabilóniaiakat is], a királylistát minden egyes uralkodó esetében össze kellene vetni az ékírásos
feljegyzésekkel.”6
Mik ezek az ékírásos feljegyzések, melyek segítenek megállapítani, hogy történelmileg pontos-e Ptolemaiosz királylistája? Egyebek közt a Babiloni Krónika, a királylisták és az üzleti feljegyzések, azaz olyan ékírásos táblák, melyeket az újbabilóniai időszakban vagy akörül élt írnokok készítettek.7
Mire jutunk, ha összevetjük Ptolemaiosz listáját az ékírásos feljegyzésekkel? A „Mennyiben egyezik Ptolemaiosz királylistája az ókori agyagtáblákkal?” című kiemelt rész (lent) a lista egy részét összeveti egy ókori ékírásos feljegyzéssel. Érdekes, hogy Ptolemaiosz csak 4 királyt említ Kandalánu és Nabú-naid között. Azonban az ékírásos uruki uralkodók listája 7 királyt sorol fel e
két király között. Vajon a kihagyott királyok uralkodása rövid és jelentéktelen volt? Az egyikük az üzleti feljegyzések szerint 7 évig uralkodott.8
Az ékírásos feljegyzések meggyőzően bizonyítják azt is, hogy az újbabilóniai dinasztia első királyának, Nabú- apla-uszurnak az uralmát megelőzően egy másik király, Assur-etel-iláni uralta Babilóniát 4 évig. És több mint egy évig nem volt királya Babilóniának.9 Ptolemaiosz mindezt kihagyta a listájából.
Miért hagyott ki Ptolemaiosz néhány uralkodót? Nyilvánvalóan úgy gondolta, hogy nem voltak törvényes uralkodói Babilóniának.10 Például Lá-basi-Mardukot kihagyta az újbabilóniai királyok sorából. De az ékírásos feljegyzések szerint a kihagyott királyok valóban uralkodtak Babilónia felett.
Ptolemaiosz királylistáját általánosságban pontosnak vélik. De mivel hiányos, felhasználható egy hiteles történelmi kronológiához?
Mire következtethetünk a bizonyítékok alapján?
A Biblia világosan megállapítja, hogy volt egy 70 évig tartó fogság. Szilárd bizonyítékok támasztják alá – és a legtöbb tudós is elismeri –, hogy a zsidók i. e. 537-ben tértek vissza a hazájukba. Ha ettől az évtől visszaszámolunk 70 évet, akkor Jeruzsálem pusztulásának ideje i. e. 607-re esik. Igaz, hogy az
ókori történetírók és Ptolemaiosz királylistája ellentmond ennek az évszámnak, ám az írásaik hitelességét illetően jogos kérdések merülnek fel. Ezért hát nem elég meggyőzőek ahhoz, hogy felülbírálják a Biblia kronológiáját.
De felmerülnek még további kérdések is. Valóban nem létezik olyan történelmi bizonyíték, amely alátámasztaná a Biblia alapján meghatározott i. e. 607-es évet? Mit tárnak fel az olyan ékírásos feljegyzések, melyekről megállapítható, hogy mikor keletkeztek, és amelyeket sok esetben ókori szemtanúk írtak?
Folyt. köv.
Mit tárnak fel az agyagtáblák?
A BIBLIA kijelenti, hogy a zsidók babiloni fogságának addig kell tartania, amíg letelik a hetven év, hogy beteljesedjen, amit Isten Jeremiás által mondott. Mikor lettek szabadon engedve a zsidók? A perzsa király, II. Kürosz (Cirusz) első uralkodási évében (2Krónikák 36:21, 22 ). A bibliai és a világi történelem egyezik
abban, hogy a babiloni fogság azután ért véget, hogy II. Kürosz meghódította Babilont, majd szabadon engedte a zsidókat, akik i. e. 537-ben visszatértek Jeruzsálembe. Mivel a Biblia egyértelműen kijelenti, hogy a fogság 70 évig tartott, i. e. 607-ben kellett kezdődnie.
A legtöbb tudós azonban úgy tartja, hogy Jeruzsálem i. e. 587-ben pusztult el. Ez esetben csak 50 évig tartott a fogság. Miért ez az álláspontjuk? Számításaikat olyan ókori ékírásos feljegyzésekre alapozzák, melyek II. Nabú-kudurri-uszurról
(Nabukodonozorról) és az őt követő királyokról közölnek részleteket.1 Sok feljegyzést olyan személyek készítettek, akik Jeruzsálem pusztulásakor vagy ahhoz közeli időben éltek. De mennyire megbízhatóak ezek a számítások? Mit tárnak fel az agyagtáblák?
Vizsgáljunk meg különböző célból készült agyagtáblákat, melyekre a tudósok támaszkodnak: 1. Babiloni Krónika, 2. üzleti feljegyzések, 3. csillagászati feljegyzések.
● Babiloni Krónika
Mi a Babiloni Krónika? A babiloni történelem főbb eseményeiről készült agyagtáblák gyűjteménye.2
Mit mondanak a szakértők? Ronald H. Sack, az ékírásos feljegyzések kiváló szakértője kijelenti, hogy a Babiloni Krónika nem tartalmaz minden fontos eseményt. * Szerinte a történészeknek másodlagos forrásokban is vizsgálódniuk kell, hogy megállapíthassák, mi is történt valójában.
Mit tárnak fel az agyagtáblák? A Babiloni Krónika történelmi feljegyzései hézagosak.3 (Lásd a lenti kiemelt részt.) Jogosan merül hát fel a kérdés, hogy mennyire megbízhatóak az erre alapozott következtetések.
● Üzleti feljegyzések
Mik az üzleti feljegyzések? Az újbabilóniai időszakból származó üzleti feljegyzések többségében hivatalos elismervények. Keltezésüknél feltüntették a hónapot, a napot és az uralmon lévő király uralkodási évét. Például az egyik ilyen tábla szerint egy ügyletre niszannu 27-én, Babilónia királyának, II. Nabú-kudurri-
uszurnak a 11. évében került sor.4
Amikor a király meghalt vagy eltávolították a trónról, az év fennmaradó hónapjait az új uralkodó trónra lépési évének tekintették. * 5 Más szavakkal, ugyanabban a babiloni naptári évben váltották egymást. Ennek fényében logikus, hogy az új uralkodó trónra lépési évében készült tábláknak az előző király utolsó uralkodási hónapjánál későbbi keltezésűeknek kellett
lenniük.
Mit mondanak a szakértők? Ronald H. Sack számos, újbabilóniai időszakból származó üzleti feljegyzést megvizsgált. A British Museum a rendelkezésére bocsátott még nyilvánosságra nem hozott szövegeket. Ronald H. Sack 1972-ben azt írta, hogy ezek alapjánbnem állnak meg a korábbi számításai azzal
kapcsolatban, hogy mikor váltotta egymást a trónon II. Nabú-kudurri-uszur és a fia, Amél-Marduk (más néven Evil-Merodák).6 Hogy miért? Az addig ismert táblák szerint II. Nabú-kudurri-uszur az utolsó, azaz 43. uralkodási évének a 6. hónapjában még hatalmon volt. Ám az újonnan megfejtett táblák, melyek az utána
következő királynak, Amél-Marduknak a trónra lépési évéből valók, feltételezhetően ugyanannak az évnekna 4. és 5. hónapjában keletkeztek.7 Ez nyilvánvaló ellentmondás.
Mit tárnak fel az agyagtáblák? További eltérések is vannak. Például a feljegyzések szerint II. Nabú-kudurri-uszur még a 10. hónapban is uralkodott, 6 hónappal azután, hogy az utódja vélhetően már elkezdte uralmát.8 Hasonlóképp ellentmondásokba botlunk, ha megvizsgáljuk, mikor követte Amél-Mardukot a trónon Nergal-sar-uszur.9
Mi a jelentősége ezeknek az eltéréseknek? Ahogy azt már említettük, a Babiloni Krónikában fellelt hézagok arra engednek következtetni, hogy nem áll rendelkezésünkre teljes időrendi feljegyzés.10 Előfordulhat, hogy mások is uralkodtak a felsorolt
királyok között? Ha igen, akkor az újbabilóniai időszakhoz további éveket kell hozzáadni. Tehát sem a Babiloni Krónika, sem az üzleti feljegyzések alapján nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy Jeruzsálem i. e. 587-ben pusztult el.
● Csillagászati feljegyzések
Mik a csillagászati feljegyzések? Olyan ékírásos agyagtáblák, melyek a nap, a hold, a bolygók és a csillagok állásáról tájékoztatnak, és történelmi adatokkal vannak kiegészítve, például egy adott király uralkodásának az évével. A lent látható csillagászati naptár említést tesz arról, hogy Nabú-múkin-zéri 1. évének 1. hónapjában holdfogyatkozás volt.11
Mit mondanak a szakértők? Egyetértenek abban, hogy a babilóniaiak részletes táblázatokat dolgoztak ki, hogy a lehető legpontosabban megállapíthassák, mikor fognak bekövetkezni a holdfogyatkozások.12
De vajon azt is ki tudták számolni, hogy mikor voltak holdfogyatkozások a múltban? John Steele professzor megjegyzi: „Lehetséges, hogy a legkorábbi holdfogyatkozások némelyikét a szöveg összeállításakor számolták ki úgy, hogy a képleteket visszamenőleg alkalmazták.” (Kiemelés tőlünk.)13 David Brown professzor úgy véli, hogy a csillagászati
táblázatokban szereplő eseményeket röviddel a megtörténtük előtt számolták ki, ennek ellenére elismeri, hogy lehettek olyan „előrejelzések” is, melyeket az írók utólag határoztak meg az i. e.
IV. században vagy később.14 Ha valóban utólagos számítások voltak, megbízhatunk-e bennük teljes mértékben, anélkül hogy megerősítenénk más bizonyítékokkal?
Tekinthetjük-e pontosnak a holdfogyatkozáshoz fűzött történelmi információt pusztán azért, mert a megadott időpontban bekövetkezett a holdfogyatkozás? Nem feltétlenül. Robartus J. van der Spek tudós ezt mondja: „A feljegyzéseket csillagászok, nem pedig történészek készítették.” Szerinte a táblákon a történelmi feljegyzések meglehetősen elnagyoltak, és ezért nem árt az elővigyázatosság.15
Mit tárnak fel az agyagtáblák? Példaként lássuk a VAT 4956 táblát. Első sorában ez áll: „Nabú-kudurri-uszurnak, Babilónia királyának 37. éve.”16 Majd részletesen megadja a holdnak és egyes bolygóknak az állását különböző csillagokhoz és csillagképekhez viszonyítva. Egy holdfogyatkozásról is említést tesz. A tudósok úgy tartják, hogy az égitestek helyzetének ez
a leírása i. e. 568–567-re illik rá, és így II. Nabú-kudurri-uszur uralkodásának 18. éve, amikor is elpusztította Jeruzsálemet, i. e. 587-re esik. De vajon ezek a csillagászati adatok csak és kizárólag i. e. 568–567-re illenek rá?
A tábla megemlíti, hogy a holdfogyatkozás a számítások szerint a 3. babiloni hónap, azaz szimánu 15. napján következett be. Tény, hogy i. e. 568-ban ebben a hónapban, a Julianus-naptár szerint július 4-én volt egy holdfogyatkozás. Ám 20 évvel korábban, i. e. 588. július 15-én is volt egy holdfogyatkozás.17
Ha i. e. 588 volt II. Nabú-kudurri-uszur uralkodásának 37. éve, akkor a 18. éve i. e. 607-re esik, pontosan arra az évre, amelyre a Biblia kronológiája Jeruzsálem pusztulását teszi. (Lásd a lenti
időegyenest.) De van-e további bizonyíték a VAT 4956 táblán az i. e. 607-es év mellett?
Az említett holdfogyatkozáson kívül a tábla 13 esetben a hold, 15 esetben pedig egyes bolygók helyzetét adja meg bizonyos csillagokhoz vagy csillagképekhez viszonyítva.18 Ezenkívül 8 esetben a nap-, illetve holdkelte és -nyugta közötti időtartamot
adja meg.18a
Mivel a holdra vonatkozó adatok sokkal megbízhatóbbak, a kutatók gondosan elemezték a holdnak a VAT 4956 táblán megadott 13 helyzetét. Egy olyan számítógépes programmal vizsgálták az adatokat, mely meg tudja mutatni az égitestek helyzetét egy múltbeli időpontban.19 Mire jutottak? Míg i. e. 568–
567-re nem illett rá mind a 13 leírás, addig 20 évvel korábbra, i. e. 588–587-re igen.
A 26. oldalon lévő VAT 4956 reprodukciós táblán látható egy ilyen példa. A tábla a 3. sorában feltünteti, milyen helyzetben volt a hold a babiloni niszannu hónap 9-ének éjjelén. Ám azok a tudósok, akik megállapították, hogy i. e. 568-ban (csillagászati
időszámítás szerint –567-ben) történt ez az esemény, elismerték, hogy abban az évben a hold nem niszannuv9-én, hanem niszannu 8-án volt ebben a helyzetben. Hogy alátámasszák az igazukat, azzal érveltek, hogy az írnok hibázott, és 9-est írt 8-as helyett.20 Ám a holdnak a 3. sorban lejegyzett állása i. e. 588-ban hajszálpontosan niszannu 9-re esett.21
Mindebből az látszik, hogy a VAT 4956 csillagászati tábla legtöbb adata szerint II. Nabú-kudurri-uszur 37. uralkodási éve az i. e. 588-as évnek felel meg. Így azt támasztja alá, hogy Jeruzsálem i. e. 607-ben pusztult el, ahogy arra a Biblia is utal.
Miért bízzunk a Bibliában?
A legtöbb világi történész úgy tartja, hogy Jeruzsálem i. e. 587-ben pusztult el. Ám a bibliaíró Jeremiás és Dániel világosan kijelenti, hogy a zsidók 70 évig voltak fogságban, nem pedig 50 évig ( Jeremiás 25:1, 2, 11; 29:10; Dániel 9:2). Ebből egyértelműen
következik, hogy Jeruzsálem pusztulása i. e. 607-ben volt. Ahogy azt az előbbiekben ismertetett bizonyítékok mutatják, ezt a dátumot világi források is megerősítik.
A világi szakértők újra és újra kétségbe vonják a Biblia hitelességét. De ahogy egyre több bizonyíték lát napvilágot, ismételten beigazolódik, hogy a Biblia feljegyzései pontosak. * Akik bíznak a Bibliában, jó okkal teszik. Bizonyítékok támasztják alá, hogy a Biblia történelmi és tudományos szempontból hiteles, és a próféciái megbízhatóak. Ez okból hisznek a Biblia kijelentésében, nevezetesen abban, hogy ez a könyv Isten Szava ( 2Timóteusz 3:16 ). Ha valaki személyesen megvizsgálja a bizonyítékokat, talán ugyanerre a véleményre jut.
Sokan próbálják besározni a tanúkat, de hogy egy magát Kereszténynek valló személy ennek érdekében még a Biblia hitelességét is megtagadja... No comment...
" Volt egy kérdésem, kíváncsi lennék, milyen választ adnál rá:
http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-
kozosseg__vallas__4.."
Majd menézem, de válaszolni nem hiszem, hogy ma fogok rá, már eléggé fáradt vagyok.
Kedves Istvan35
Sajnos nekem nincs meg Jonsson könyve, a "Pogányok ideje" digitális formában, hogy bemásolhatnám ide az általad idemásolt ŐT álláspont cáfolatát, begépelni meg nem fogok egy egész könyvet. Érdekes egyébként, hogy pont azokat írod, amiket ő rendre megcáfol. De ami számodra talán a legfontosabb: Jonsson közli az ŐT-al folytatott levelezését, melyben felhívja a figyelmüket az általad itt most bemutatott "bizonyítékok" tarthatatlan voltára (mint 24 évig aktív Tanú, jól ismerte azokat). Ami végül is a könyvének megszületését okozta, hogy MEG SEM PRÓBÁLTÁK MEGCÁFOLNI Jonsson kutatási eredményeit, hanem csak el akarták hallgattatni őt. Egy levélben pl. azt írták: "Erről nem beszélhetsz, és ne is próbáld a gyülekezet tagjai között terjeszteni". Jonsson sok évet várt, hogy előállnak-e valamilyen válasszal a kronológia hibáira, de nem tették. A te tevékenységedet ismerve pedig a Tanúk igen harciasak, ha úgy gondolják, hogy jó cáfolataik vannak. Mivel azonban ilyen cáfolat nem született, ez azt kell jelentse, hogy NINCSENEK ÉRVEIK a felhozott bizonyítékokra.
Szép munka volt, hogy idemásoltad az ŐT álláspontját erről a kérdésről, de ez már egy bukott álláspont, csak az ŐT - érthető okokból - nem ismeri el.
Tehát ismét: a régészeti bizonyítékok kétség nélkül az 587-es dátumot támasztják alá Jeruzsálem lerombolására.
A 70 éves fogság viszont valóban 607-ben kezdődött, az első fogságba vitelkor.
Hogy a "pusztaság" nem egyenlő a "szolgasággal", arra hadd adjak meg pár érvet:
1. A 70 év SOK NEMZETRE (népre) vonatkozik, nem csak Júdára. Jer. 25:11
2. A 70 év a SZOLGASÁG IDŐSZAKÁT, vagyis a babiloni hűbérességet jelenti e nemzetek számára. Jer. 25:11
3. A 70 év a BABILONI FENNHATÓSÁG időszakára utal, "babilonra kiszabott hetven év". Jer. 29:10
4. A 70 éves szolgaság SOK ÉVVEL JERUZSÁLEM ÉS A TEMPLOM LEROMBOLÁSA ELŐTT ELKEZDŐDÖTT: Jer.27, 28, 35; Dán. 1:1-4; 2:1, 2Kir. 24:1-7; mindezek egybehangzóak babiloni krónikákkal és Berosszusszal.
5. Zak. 1:7-17 és 7:1-5 nem Jeremiás próféciájára utalnak (a hetven évre) - ahogyan a Társulat értelmezi -, hanem az ostrom és Jeruzsálem lerombolása (589-587), valamint a Templom újjáépítése közötti időszakra.
E pontokra természetesen van részletes magyarázat, de azt nem fogom most begépelni.
A Társulat szerint - és ahogyan te is állítod - a "hetven év" prófécia csak Júdára vonatkozik, és az az ország teljes pusztaságát, a "teljes lakatlanságot" jelenti Jeruzsálem és a templom elpusztítását követően. Azonban ennek MIND A BIBLIAI, MIND A TÖRTÉNELMI BIZONYÍTÉKOK ELLENTMONDANAK.
Dicséretes, ahogy védeni próbálod a mundér becsületét, de a bemásolt "bizonyítékaid" nem állják meg a helyüket.
Én befejezem most már ezt az értelmetlen kötélhúzást, mert úgy sem vezet eredményre.
" Sajnos nekem nincs meg Jonsson könyve, a "Pogányok ideje" digitális formában, hogy bemásolhatnám ide az általad idemásolt ŐT álláspont cáfolatát, begépelni meg nem fogok egy egész könyvet."
Hát, ha azok az érvek is olyan jók, mint a háromság védelmével kapcsolatos érveid, akkor inkább jobb is...
" Tehát ismét: a régészeti bizonyítékok kétség nélkül az 587-es dátumot támasztják alá Jeruzsálem lerombolására."
Nekem nem tűntek azok a "bizonyítékok hitelesnek és ez a véleményem meg is lett indokolva.
Továbba az érvelésed megint csak a másik szavának kiforgatásán alapszik, talán azért, mert a háromság mítoszának védelme nem jött össze és most ezzel akarsz kompenzálni? Érdekes, az előbb még nagyon meg akartad védeni ezt a mítoszt, most pedig szépen átugrottad az egész ezzel kapcsolatos vitánkat, nem válaszolva a kérdéseimre sem...
A fenti szövegrészben meg lettek indokolva Bibliailag az állítások, de te mindent figyelmen kívül hagysz, az is meg lett indokolva, hogy miért Júdára vonatkozik a prófécia, de te direkt ferdítessz itt is.
„Nabukodonozort, a babiloni királyt . . . behozom . . . e földre és ennek lakóira és
mind e körül való nemzetekre” (Jeremiás 25:4, 5, 8, 9 ,
Károli-fordítás [Kár.] ). Bár a szomszédos nemzetek is
szenvedtek Babilon haragja miatt, Jeremiás azt írta,
hogy Jeruzsálem pusztulására és az azt követő 70 éves
fogságra azért került sor, mivel „kirívó bűnt követett
el”, és „büntetést mértek ki [rá a] vétkéért” (Siralmak
1:8; 3:42; 4:6 ).
Tehát senki sem tagadja, hogy a szomszédos nemzetek nem szenvedtek volna e miatt, de ki az aki "kirívó bűnt követett el"? Ki az, akiről szólni kell a próféciának?
Tudom, hiába minden, fölöslegesen is érvelek neked, az eddigi vitánk nagyon is jól bizonyítja, hogy mennyire vagy korrekt vitapartner, úgyhogy én sem folytatom tovább ezt a "kötélhúzást", mert teljesen felesleges és értelmetlen, én pedig már meguntam a szél-malom harcot.
Jó éjt!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!