Miért hiszik azt JT, hogy Jézus egy (az) angyal?

És itt a másik korrekt vitapartner, természetesen ő sem azzal foglalta le magát, hogy válaszoljon a 13. hsz-omra...

" Hiába lököd az ezerszer agyoncáfolt jehovás maszlagodat, amit a 25%-os pajtidról másolsz ráadásul, ez még szánalmasabb..."

Ezerszer agyoncáfolt?? Egész pontosan hol is?De ga igaz, akkor talán nem lesz nehéz ezeregyedszerre is agyoncáfolnod, rajta, próbáld csak meg! Mellesleg nem Vankó hozzászóládát másoltam be, saját kezüleg írtam, úgyhogy ezt is nagyon benézted....

"Szetintem nem a terjedelemmel van itt a baj, érdekes, még soha sehol sem érkezett válasz az utóbbi kommentemre.."

Hogy bizonyítsam mekkora pofátlan hazug vagy, be fogom linkelni ahol rongyosra cáfoltam ezeket a kispályás felvetéseket.Nem tudom mikor, sok a dolgom, de meg lesz.

De nagy részük itt is megtalálható:

[link]

[link]

[link]

Kiváló leleplezői ennek a hazug téveszmének, érdemes végig olvasni!

De pontosan Vankó írásait másolgatod, már ha nem épp az őrtornyot, magadtól nem is tudtál máshol sem igazán értelmesen fogalmazni :D Csak sajna ezek lejárt lemezek.

Válasz Istvan35-nek.

Igaz, hogy nagyrészt másoltam a hozzászólásaimat, de nem mástól, hanem magam írtam azokat.

Akkor nézzük meg a konkrét kérdéseidet.

Áriusz óta a szentháromság-tagadók mindig ugyanazokat az érveket és igeverseket hozzák fel nézetük bizonyítására, amelyeket most 12-es hozzászóló (Istvan35) is megtett. Az a tény, hogy nem találkozott még a cáfolatukkal csupán tájékozatlanságát mutatja, továbbá azt, hogy az ŐT irodalmon kívüli keresztyén írásokról nincsenek információi. Az arianizmus, és modern követői a JT az alábbi 4 területen hoznak fel érveket Jézus istensége és a Szentháromság ellen:

1) A Fiú teremtmény és nem örök. (Péld. 8:22, Apcsel. 2:36, Róma 8:29, Kol. 1:15, Zsid. 3:2)

2) Olyan igerészek, amelyek azt mondják, hogy az Atya az egyedül igaz Isten (Jn. 17:3)

3) Olyan igerészek, amelyek azt sejtetik, hogy Krisztus valahogyan alacsonyabb rendű az Atyánál. (Jn. 14:28 ás más versek János evangéliumában.)

4) Olyan versek, amelyek tökéletlenséget tulajdonítanak a Fiúnak, mint Márk 13:32

Mint látható, Istvan35 is hivatkozik többre ezek közül. Ha azonban alaposabban megvizsgáljuk ezeket az igeverseket, könnyen megláthatjuk, hogy egyszerűen nem azt tanítják, amit Áriusz és mai követői tanítani akartak/nak velük.

Válaszként elsőként meg kell említenünk a „kenosis” jelenségét. Fil. 2:5-9-ben Pál azt mondja, hogy amikor Jézus a földön járt, megüresítette (kenoó) magát.

Fil. 2:5 - 9

(5) Az az indulat legyen bennetek, amely Krisztus Jézusban is volt,

(6) aki amikor Isten formájában volt, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy Istennel egyenlő,

(7) hanem önmagát megüresítette, szolgai formát vett fel, és hasonló lett az emberekhez.

(8) És amikor emberi formában volt, megalázta magát, engedelmes volt halálig, mégpedig a kereszthaláláig.

(9) Ezért Isten is felmagasztalta őt, és olyan nevet ajándékozott neki, amely minden név fölött való,

A megüresítés nem azt jelenti, hogy feladta istenségét, hanem istenségének teljes megnyilvánulásától üresítette meg magát. Fil.2:6 először is elmondja, hogy „mikor Isten formájában volt”. Tehát hangsúlyozza Jézus megtestesülés előtti létezését. Az örökkévaló múltban mindig is Istennek formájában létezett. Folyamatos, örökkévaló lét volt ez. Jézus az emberré válása előtt az Isten formájában létezett. Isten formájában létezni azt jelenti, hogy az illető maga Isten. Sőt, a 6. vers második fele azt mondja, hogy Jézus egyenlő Istennel. Kol. 2:9 fényében („Mert Ő benne lakozik az istenségnek egész teljessége testileg”) nem mondhatjuk azt, hogy istenségétől üresítette meg magát.

Mit jelent akkor ez a „megüresítés”?

A 7. a versben két dolgot kell észrevennünk. Az első az, amit a vers nem mond az önmegüresítésről. A Messiás nem üresítette ki magát isteni formájától és nem is cserélte fel az isteni formát az ember hasonlatosságára. Az elv nem arról szól, hogy „valamit felad”, hanem sokkal inkább arról, hogy „valamit hozzátesz”. A görög szövegben szereplő kijelentés: önmagát megüresíté önmagában nem teljes gondolat. A mondatban ezt követő rész megaláztatásának természetét jellemzi, mivel szolgai formát öltött és emberekhez hasonlóvá lett. A szolgai forma nem az isteni forma, vagy az Istennel való egyenlőség helyett lett része, hanem ahhoz került hozzáadásra. A kép tehát az, hogy hozzátett, hozzáadott valamit az isteni formájához; magára vette az emberi mivoltot ráadásként.

Másodszor, - és itt jön a lényeg, amiből a válasz adódik az Istvan35 által idézett versekre - hogy mitől üresítette meg tehát magát, ha nem az isteni formától és az Istennel való egyenlőségtől üresítette meg magát? A válasz az, hogy megüresítette magát attól a jogtól, hogy szabadon, függetlenül használja az isteni jellemzőit. Istenként tökéletesen jogában állt azokat a jellemzőket szabadon használni, ám többé már nem használta ezeket kivéve akkor, amikor azok összhangban voltak Istennek az Atyának az akaratával.

Ezért mondja azt az író, hogy nem csupán az emberekhez hasonlóvá lett, hanem magára öltötte a szolgai formát, a szolga szerepét. Természetesen a szolgának van egy ura, akinek az engedelmeskedik. Ez képe annak, amitől megüresítette magát; megüresítette magát attól a független jogától, hogy használja isteni jellemzőit. Ezzel Istennek az Atyának a földi szolgájává lett. Jellemzőit csakis Istennek az Atyának az akaratával összhangban használta. Nem használta mindenhatóságát, hacsak Isten az Atya nem akarta. Nem használta mindentudását, csak akkor, ha az az Atya akarata volt. Ebből adódóan voltak olyan dolgok, amiket Jézus emberi mivoltában nem ismert. Például nem tudta azt, hogy mikor jön majd vissza. Azért nem tudta, mert nem használta a mindentudás attribútumát, nem az Atya akarata volt, hogy ezt tegye. Amikor Jézus ember lett, nem vált kevesebbé Istennél. Inkább az emberré válásával istenségéhez ráadásként felvette az emberi mivoltot is. Sőt, nem a mi emberi mivoltunkat vette fel, tehát nem olyan lett, mint mi, hanem olyan lett, amilyeneknek nekünk lennünk kellene. Vagyis a tökéletes emberi mivoltot vette fel, melyben nincsen bűn.

Jézust tehát nem „korlátozta az emberi természete”, hogy tudjon dolgokat, hanem, mivel szolgai formát vett fel, LEMONDOTT arról, hogy tudjon bizonyos dolgokat. Sikerül ezt megérteni? Az Atya és a Szent Lélek nem „eltitkolta” Jézus elől ezeket a dolgokat, hanem Jézus - a másik két isteni személlyel összhangban – lemondott ideiglenesen erről a tudásról

Még egy fontos dolog tartozik ide, mégpedig a zsidó menyegzői rendszer, és annak a Messiásra történő alkalmazása.

Ez a rendszer négy jól elkülöníthető részből áll.

Első lépésként a vőlegény apja elrendezte a házasságot, és kifizette a menyasszonypénzt. Ennek az elrendezésnek az időzítése változó volt. Néha akkor történt, amikor még mindkét gyermek kicsi volt. Más esetekben azonban egy évvel a házasság előtt történt. A menyasszony és a vőlegény gyakran nem is találkozott az esküvő napjáig.

A második lépés, amely egy vagy több évvel az első lépés után történt, a menyasszony elhozatala volt. A vőlegény elment a menyasszony házához azért, hogy saját otthonába vigye. Ezzel a lépéssel kapcsolatban két másik dolgot is meg kell jegyeznünk. Először is, a vőlegény apja szabta meg az időzítést. Másodszor, mielőtt a vőlegény elindult volna, hogy hazavigye a menyasszonyt, el kellett készíteni számára egy lakhelyet.

Ezt a harmadik lépés követte, amely maga az esküvői szertartás volt, amelyre csak kevés embert hívtak meg. A menyegzői szertartást megelőzően a menyasszony átesett a szertartásos alámerítésen, amely a szertartásos megtisztulást jelentette.

Negyedik lépésként a menyegzői vacsora következett, amely akár hét napig is eltartott. A menyegzői vacsorára sokkal több ember volt hivatalos, mint magára a menyegzői szertartásra.

A Bárány menyegzőjében a zsidó menyegzői rendszer mind a négy lépése nyilvánvaló. Először is Isten, az Atya elrendezte a menyegzőt a Fia számára, és megfizette a menyasszonypénzt, ami ebben az esetben a Messiás vére volt.

Csakúgy, ahogyan gyakran sok idő telt el a zsidó menyegzői rendszer első és második lépése között, itt is ugyanez a helyzet. Kétezer év telt el azóta, hogy az első lépés megtörtént. 1Thess. 4:13-18-ban, az elragadtatással megtörténik a második lépés is. Az elragadtatás a menyasszony elhozatalának felel meg. Jézus leszáll az égbe, hogy elvigye menyasszonyát mennyei otthonába. Ennek az eseménynek csak Isten az Atya ismeri az időzítését (Máté 24:36).

A harmadik lépés a mennyben történik meg. Ez lesz az a menyegzői szertartás, amit Jelenések

19:6-8 ír le.

A negyedik lépés, a menyegzői vacsora a földön történik a második eljövetelt követően, s ezzel a lakomával kezdetét veszi a Messiási Királyság. Míg a menyegzői szertartásban csak a gyülekezet vesz részt, addig a menyegzői lakomán az ószövetségi szentek, és a nagy nyomorúság szentjei is részt vesznek.

E menyegzői rendszernek való megfelelés miatt mondott le Jézus arról a jogáról, hogy tudja, mikor kell eljönnie a mennyasszonyáért, a Gyülekezetért.

Ez tehát válasz a Márk 13:32, Máté 20:20-23, Ján. 14:28, 1Kor 11:3, 1Pét 1:3 és minden olyan versre, ami a 3-4 ponthoz tartozik, tehát amikor úgy tűnik, hogy Jézus alacsonyabb rendű az Atyánál, vagy valamilyen tökéletlenség látszik benne.

A Jn. 17:3-at a szövegkörnyezettel együtt kell figyelembe vennünk. Az ellentét nem az Atya és a Fiú között áll fenn, hanem az Atya és a hamis istenek között. Jegyezzük meg, hogy az örök élet abból áll, hogy megismerjük az Atyát és a Fiút. A kettő szorosan összetartozik.

Máté 12:31, 32. A Szent Lélek az, aki elvezet bennünket az Igazságra. Elképzelhető, hogy valaki élete során káromolja Jézust, de egyszer a Szent Lélek szól hozzá, minek hatására megtér, megbánja bűneit és elfogadja Jézus Krisztust Megváltójának. Az az ember azonban, aki visszautasítja azt, amikor a Szent Lélek szól a szívéhez, és nem tér meg, elkárhozik. Minden elkárhozott ember tulajdonképpen a Szent Lélek káromlása miatt hal meg, mert nem enged az igazságnak. „Mikor pedig eljő majd a Vigasztaló, akit én küldök néktek az Atyától, az igazságnak Lelke, aki az Atyától származik, az tesz majd én rólam bizonyságot.” (Ján. 15:26) Te is a Szent Lélek káromlása miatt fogsz elkárhozni, ha nem ismered el, amit a Vígasztaló mond Jézusról.

Az olyan igeverseket, mint a Jn. 14:28 a megtestesülés fényében kell szemlélni. A Fiú az Atya tekintélye alá helyezi magát, hogy kivitelezze az üdvösség tervét.

Még folytathatnám, de most hadd tegyek fel én egy kérdést:

„Így szól az Úr [JHVH], Izraelnek királya és megváltója, a seregeknek Ura: Én vagyok az első, én az utolsó, és rajtam kívül nincsen Isten [Elóhim].” (Ézs 44:6)

„Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég, az első és utolsó.” (Jel 22:13)

Ézsaiásnál Isten (Jehova) az első és az utolsó. A Jelenések könyvében Jézus. Ki akkor az első és az utolsó? Több első és utolsó van? Vagy inkább ők ketten ugyan azok?

Tehát kedves Istvan35 és más JT-i. Kívánom nektek, hogy vegyétek le egy darabig az ŐT márkájú szemüvegeteket, mert sajnos meglehetősen torzít. Mivel az Igét az Őrtorony társulat szűrőjén át szemlélve nézitek, nem látjátok meg a Biblia kézenfekvő jelentését. Nem baj, ha igénybe veszünk kommentárokat, írásmagyarázatokat a Biblia értelmezéséhez, de az baj, ha azt csak egy forrásból tesszük, így nem vesszük észre, ha félrevezetnek bennünket. Különösen veszélyes olyasvalakikre hallgatni, akik Isten egyedüli közvetítő csatornáinak nevezték ki magukat, ráadásul egy hamis prófécia alapján.

Kíváncsi lennék tehát, mit mondasz az ŐT "pogányok ideje" próféciája megbukott kronológiájáról!

"Jézus az emberré válása előtt az Isten formájában létezett. Isten

formájában létezni azt jelenti, hogy az illető maga Isten."

Kezdődik már a szókiforgatás... Tudjuk jól, hogy a Biblia külömbséget tesz a mindenható Isten között és a fiára, Jézusra használt isteni jelző között, előbbit csak az Atyára használja, Jézusra soha sem, utóbbit pedig akár egyszerű halandó emberekre is.

" Sőt, a 6. vers második fele azt mondja, hogy Jézus egyenlő Istennel."

Itt először tisztában kellene lennünk az elbitorlás [görögül 'har·pag·mon′] szó jelentésével:

A The Expositor’s Greek Testament ezt írja: „Nem találunk egyetlen olyan írásszöveget sem, ahol a [har·pa′zó] vagy valamilyen képzett alakja [beleértve a har·pag·mon′

formát is] ’birtokol’, ’visszatart’ értelemben szerepelne. Kivétel nélkül ’bitorolni’, 'rőszakkal elvenni’ jelentéssel fordul elő.

Nem megengedhető tehát átsiklani a helyes értelmű ’elragad’ kifejezésről egy olyanra, amely teljesen más jelentésű, azaz ’erősen fog’” ([Grand Rapids, Mich.; 1967] W.

Robertson Nicoll szerkesztésében, III. köt., 436—7. o.).

" Kol. 2:9 fényében („Mert Ő benne lakozik az istenségnek egész teljessége testileg”) nem mondhatjuk azt, hogy istenségétől üresítette meg magát."

Ennél a versnél eggyes Egyes angol és német fordítások az ’istenség’ helyett ’isteni természetet’ írnak. Vesd össze: 2Péter 1:4 .) Melyik fordítás van összhangban a kolosszéiaknak

írt ihletett levél többi részével? Van-e valami Krisztusban, ami azért a sajátja, mert ő Isten, egy háromság része? Vagy a ’teljesség’, amely benne lakozik, másvalaki döntése

alapján lett az övé? A Kolosszé 1:19 (B.—D., Káldi, Kár., Kat.) szerint azért lakozott Krisztusban az egész teljesség, mert az

„tetszett az Atyának”. A Maszny. azt írja, hogy „az Isten úgy akarta”.

Figyeld meg a Kolosszé 2:9 közvetlen szövegkörnyezetét. A 8. vers óva inti az olvasókat attól, hogy hagyják magukat

félrevezetni filozófiákhoz és emberi hagyományokhoz ragaszkodó személyek által. Azt is közli, hogy Krisztusban „van a

bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve”, és felszólítja az olvasókat, hogy ’éljenek is őbenne, meggyökerezve és felépülve benne és megerősödve a hit által’ ( 3., 6., 7. vers ). Benne, és nem az emberi filozófiák létrehozóiban vagy

tanítóiban lakozik az a bizonyos értékes „teljesség”. Azt mondja talán itt Pál apostol, hogy a Krisztusban levő „teljesség” Krisztust

magává Istenné teszi? A Kolosszé 3:1 szerint nem, mert itt azt olvassuk Krisztusról, hogy „az Isten jobbján ül”. (Lásd: B.—D., Káldi, Kat., Kár. )

Az Ógörög—magyar szótár szerint a the·o 'tész (alanyeset, amelyből a the·o′té·tosz származik) jelentése: „istenség, isteni

természet” (Györkösy Alajos, Kapitánffy István és Tegyey Imre szerkesztésében, Budapest, 1990, 497. o.). Istensége vagy isteni természete nem teszi Jézust mint Isten Fiát az Atyjával egyenrangúvá és hasonlóan örökkévalóvá, mint ahogy az „emberiség” vagy az „emberi természet” sem jelenti azt, hogy minden ember egyenrangú vagy egyidős.

" A kép tehát az, hogy hozzátett, hozzáadott valamit az isteni

formájához; magára vette az emberi mivoltot ráadásként."

Figyelj, szerintem még te sem érted, amit beszélsz, Jézus halandó ember volt, akkor mégis hogyan lehetett volna Isten is egyszerre? Ez abszurdum...

" ha nem az isteni formától és az Istennel való egyenlőségtől üresítette meg magát? A válasz az, hogy megüresítette magát attól a jogtól, hogy szabadon, függetlenül használja az isteni jellemzőit."

Igen, és mi a külömbség?

" Nem használta mindenhatóságát, hacsak Isten az Atya nem akarta. Nem használta mindentudását, csak akkor, ha az az Atya akarata volt."

Mint már mondtam, Jézus soha sem volt mindenható és mindentudó, a szentírás ezeket a jelzőket soha sehol nem használja rá, s így ezt fölöslegesen is fogod bizonygatni.

" Ebből adódóan voltak olyan dolgok, amiket Jézus emberi mivoltában nem ismert. Például nem tudta azt, hogy mikor jön majd vissza. Azért nem tudta, mert nem használta a mindentudás attribútumát"

Ebből látszik, hogy még a 13. válaszomat sem olvastad el rendesen, ezért most idézek belőle:

" (Márk 13:32):

„Azt a napot viszont, vagy azt az órát senki sem tudja, sem az angyalok az égben, sem a Fiú, hanem csak az Atya.”

Már hogyan is lehetne ez így, ha az Atya, a Fiú és a Szentlélek tudásban, hatalomban egyenrangúak lennének? S mi előtt még valaki benyögné azt az elképzelést, hogy a Fiút korlátozta az emberi természete abban, hogy ismerje azt a napot vagy az

órát, még mindig nyitva áll a kérdés, hogy a szent szellem miért nem tudott arról??"

" A Jn. 17:3-at a szövegkörnyezettel együtt kell figyelembe vennünk. Az ellentét nem az Atya és a Fiú között áll fenn, hanem az Atya és a hamis istenek között."

Ezzel nem mondtál semmit, a háromságotok szerint akkir is három egyforma Isten van, melynek ugyanúgy tagja Jézus és a szentlélek is, őket miért nem említi?

" Máté 12:31, 32. A Szent Lélek az, aki elvezet bennünket az Igazságra. Elképzelhető, hogy valaki élete során

káromolja Jézust, de egyszer a Szent Lélek szól hozzá, minek hatására megtér, megbánja bűneit és elfogadja Jézus Krisztust Megváltójának. Az az ember azonban, aki visszautasítja azt, amikor a Szent Lélek szól a szívéhez, és nem tér meg, elkárhozik."

Ezzel pedig csak azt bizonyítottad, amit már elmondtam a 13. kommentemben. Ha a Szentlélek személy vagy Isten volna, akkor ez az írásszöveg egyértelműen ellentmondana a

háromságtannak, mivel azt jelentené, hogy a Szentlélek bizonyos szempontból nagyobb, mint a Fiú. De akkor mégegyszer megkérdezem, Nem lenne e logikusabb inkább az, hogy Jézus szavai csak arra mutatnak rá, hogy az Atya, akié a „Lélek”, nagyobb Jézusnál, az Emberfiánál?

Ezen kívül kihagytál még egy nagyon fontos igeverset, amely szerepel a 13. kommemben:

(Jelenések 3:12):

12 „Aki győz, azt oszloppá + teszem az én Istenem+ templomában + , és semmiképpen nem megy ki abból többé, és felírom rá az én Istenem nevét és az én Istenem városának nevét, az új Jeruzsálemét+ , mely az égből, az én Istenemtől száll alá, és az én új nevemet."

Ezt a mennybemenetele után mondta, na erre hogy fogod rá, hogy csa a "megüresedett" emberi természetében mondta? :) Itt már nem volt az!

Bocsi ezt lehagytam:

" Tehát hangsúlyozza Jézus megtestesülés előtti létezését. Az örökkévaló múltban mindig is Istennek formájában létezett. Folyamatos, örökkévaló lét volt ez."

Nem igaz, Jézusnak volt kezdete, őt az atya teremtette:

(Kol 1:15): Jézus Krisztus „a láthatatlan Isten képe, az elsőszülött minden teremtmény közül.”

Milyen értelemben „az elsőszülött minden teremtmény közül” Jézus Krisztus?v1. A háromsághívők előszeretettel azt állítják, hogy az „elsőszülött” kifejezés itt azt jelenti, hogy

legjobb, legkiválóbb, legelőkelőbb; így nem a teremtés részének, hanem a teremtett dolgokhoz képest a legelőkelőbbnek tartják

Krisztust. Ha feltételeznénk, hogy ez így van, és a háromságtan helyes, miért nem mondják az Atyáról és a szent szellemről is azt, hogy minden teremtmény közül elsőszülött?

A Biblia csak a Fiúval kapcsolatban használja ezt a kifejezést. Az „elsőszülött” szó a szokásos jelentése alapján arra utal, hogy

Jézus a legidősebb Jehova fiainak családjában. 2. Mielőtt a Kolosszé 1:15 -ben az „elsőszülött [valaki] közül” kifejezés

előfordul, már több mint harmincszor találkozunk vele a Bibliában, s minden egyes esetben, amikor élő teremtményre vonatkozik, egy és ugyanaz a jelentése: egy bizonyos

csoport elsőszülött tagját jelenti. Például az „Izrael elsőszülöttje” Izrael egyik fiát jelentette; vagy a "fáraó elsőszülöttje” a fáraó családjának sarja volt.Na de akkor mi az oka annak, hogy egyesekmásképpen értelmezik a Kolosszé 1:15-öt ? Vajon a bibliai nyelvhasználat vagy talán kísérlet az általuk képviselt nézet igazolására?

"„Így szól az Úr [JHVH], Izraelnek királya és megváltója a seregeknek Ura: Én vagyok az első, én az utolsó, és rajtam kívül nincsen Isten [Elóhim].”

(Ézs 44:6) „Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég, az első és utolsó.” (Jel 22:13)

Ézsaiásnál Isten (Jehova) az első és az utolsó. A Jelenések könyvében Jézus. Ki akkor az első és az utolsó? Több első és utolsó van? Vagy inkább ők ketten ugyan azok?"

Alfa és Omega: Kit illet meg valójában ez a cím? 1. A Jelenések 1:8 szerint a Mindenható Istent. A Kár.- ban viszont a 11. vers ezt a címet arra a személyre alkalmazza, aki a további leírás folyamán Jézus Krisztusnak bizonyul. A bibliatudósok azonban elismerik, hogy a 11. versben az Alfára és Omegára

történő utalás nem hiteles, és ezért a Kat., ÚRB, B.—D., KNB és Káldi nem tartalmazza. 2. A Jelenések könyvét héberre lefordítók

közül sokan elfogadják, hogy a 8. versben Jehováról van szó, ezért itt feltüntetik Isten nevét. Lásd: Jegyzetes Biblia (angol).

3. A Jelenések 21:6, 7 rámutat, hogy a szellemi győzelmet arató keresztények az Alfa és az Omega néven ismert személy ’fiai’. Így

soha nem utalnak a szellemmel felkentvkeresztények és Jézus Krisztus kapcsolatára. Jézus a ’testvéreinek’ nevezte őket ( Héb

2:11; Máté 12:50; 25:40 ). Jézusnak ezeket a 'testvéreit’ azonban az ’Isten fiainak’ nevezik (Gal 3:26; 4:6 ). 4. A KNB a Jelenések 22:12 - höz fűzött lábjegyzetében azt írja, hogy „ezek Jézus Krisztus szavai”, ezáltal azt a benyomást keltve, mintha a 13. versbencemlített Alfa és Omega őrá vonatkozna. A görög szövegben azonban itt nem szerepel Jézus neve, és más fordítások sem teszik be. 5. A Jelenések 22:13 azt mondja, hogy az Alfa és az Omega egyben „az első és az utolsó”, mely megjelölést a Jelenések 1:17, 18 Jézus Krisztusra alkalmazza. Ehhez hasonlóan az ’apostol’ megjelölést egyaránt alkalmazzák Jézus Krisztusra és egyes követőire. De vajon ez bizonyíték arra, hogy egyazon személyről vagy egyenrangú személyekről lenne szó? ( Héb 3:1 ). A tényekből tehát arra következtethetünk, hogy az „ Alfa és Omega” cím a mindenható Istenre, az Atyára vinatkozik, és nem a Fiúra.

Istvan35-nek befejezésül.

Megint kilyukadtunk a bibliai ping pong-nál. Úgy tűnik, bár egy nyelvet beszélünk, mégis mást értünk ugyanazon mondatok jelentésén. Kíváncsian vártam volna az 1914-es prófécia kronológiai hibáinak magyarázatát, a helyett, hogy igeversek jelentését forgatod ki.

Egyikünk biztosan téved, és AMA NAPON ki fog majd derülni, melyikünk. Lehet, hogy Isten majd 2000 évig megengedte, hogy minden Jézus Krisztusban, mint Istenben hívő, megtért keresztyén elkárhozzon, hogy majd csak az úgy száz éve létező JT-it üdvözítse? Tehát 1900 éven át eretnekeken keresztül maradt fenn a keresztyénség? Lehet egy ilyen istenben is hinni. Szerintem azonban ilyen gonosz isten nem létezik. Illetve létezik, csak nem istennek hívják, hanem csak akar isten lenni...

Látom, hogy te annyira hiszel a Szervezetben, annak Vezetőségében, hogy ez keménnyé tett téged minden őket ért kritikára. Kívánom, hogy a Szent Lélek szóljon a te szívedhez is, mint más olyan egykori Tanúk szívéhez, akiket megszabadított a Szervezet hálójából. Remélem, mert igazán nem szeretném, hogy egy ilyen isten útjait komolyan tanulmányozó ember a gonosz tőrébe esve elvesszen.

Kérlek, fontold meg Jézus szavait:

"Aki megvet engem és nem veszi be az én beszédeimet, van annak, aki őt kárhoztassa: a beszéd, amelyet szólottam, az kárhoztatja azt az utolsó napon." (Jn. 12:48)

" köszönöm a válaszokat, mindet elolvastam, nagyon jók. A többieknek is köszönöm, de nem mindenkivel értek egyet, szóval a Józsefé hasznosabb(jóval), és igaz."

Ja, akkor magold be kívülről a válaszát, ne foglalkozz vele, hogy meg lettek cáfolva...

" Megint kilyukadtunk a bibliai ping pong-nál. Úgy tűnik, bár egy nyelvet beszélünk, mégis mást értünk ugyanazon mondatok jelentésén."

Igen, én azt, amit valójában jelentenek, te pedig megpróbálsz ferdíteni, kiforgatni minden olyan vetset, mely esetleg önmagában egy kicsit kétértelmű jelentésű.

" Kíváncsian vártamvolna az 1914-es prófécia kronológiai hibáinak magyarázatát, a helyett, hogy igeversek jelentését

forgatod ki."

Már megtettem:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__4..

" Lehet, hogy Isten majd 2000 évig megengedte, hogy minden Jézus Krisztusban, mint Istenben hívő, megtért keresztyén elkárhozzon, hogy majd csak az úgy száz éve létező JT-it üdvözítse? "

Senki sem mondta, hogy minden magát kereszténynek valló személy megmentésben fog részesülni, Jézus Noé napjaihoz hasonlította a vég idejét, Noé napjaiban hányan is menekültek meg???

" Tehát 1900 éven át eretnekeken keresztül maradt fenn a

keresztyénség?"

Nem, legfeljebb Isten szava, a Biblia maradt fenn, amit az általad nevezett "kereszténység csinált, az gyalázatos volt... Gondolom nem kell bemutatnom a sötét középkor borzalmait?