Vannak itt mások is, akik leküzdhetetlen gyűlöletet éreznek az ateistákkal szemben?

" Konkrét példa Isten létezésére: pl. amikor egyszer olyan ónos eső volt, hogy csúszkáltak meg estek-keltek az emberek, én meg úgy végigmentem kilométereket, hogy egyszer sem estem el."

Ilyen velem is volt, nem nagy ügy.

" Aztán miután átmentem egy kereszteződésen, pont utána kb. 10 másodperccel csapódott be egy autó. Ha még ott vagyok, nagyon pórul jártam volna."

Múltkor esett, az autópályán kijött elém két autó, majd befékeztek (sűrű volt a forgalom). Padlófék, ki is perdült a kocsi, kiszaladt a számon az "azt a kú........va életbe", de pont úgy csúsztam, hogy nemcsak az előttem lévőbe nem szálltam bele, hanem ahogy átcsúsztam a belső sávba egy kicsit, az ott jövő autó sofőrje elrántotta a kormányt és pont kikerült. Egy nagy anyázás után szerencsésen és balesetmentesen folytattam az utam. Ja, és előtte pár héttel centiken múlt, hogy nem penderültem egy árokba, de semmi nem történt.

" Vagy amikor súlyos beteg ismerőseimért imádkoztam és hamarosan meggyógyultak."

Egy nagyon jólelkű, egész életében segítőkész, figyelmes rokonomért imádkozott a fél család (a hívő része), és meghalt. Van akiért nem imádkoznak és meggyógyul.

" Vagy amikor volt egy tárgyam fősulin, amiből 90% megbukott, és én még annyit sem értettem hozzá, mint a leggyengébb tanulók"

Na most mesélhetnék az egyik pótvizsgámról meg a történelem érettségiről, ahol azt a kérdést húztam ki, amit a legeslegjobban tudtam. Gyakorlatilag egy kezemen meg tudtam volna számolni a tételeket, amit megtanultam rendesen.

"Akkor ez mind szerencse?"

Igen.

" És elnézést ha megbántottam valakit, de amikor velem ennyi jót tesz Isten, nem bírom nézni, hogy mások elutasítják."

Nézd, én nem imádkoztam soha semmiért, néha kiszalad a számon egy-egy csúnya szó ha ideges vagyok, mégis egy szép, könnyű életem van, csodaszép egészséges gyerekeim, nem vagyunk gazdagok, de jól élünk.

"egy sanyarú élettől kíméli meg őket"

Olyan ártatlanok is meghalnak, akik egyébként jól éltek.

"reinkarnáció"

Ez nincsen a keresztény vallásban! Külön ki van kötve, hogy nincs!

"egy biztos: van valami ami az emberek felett áll"

Bizonyíték? Még mindig nincs egy se.

"az ateisták közül vannak-e olyanok, akik Istenben nem hisznek, de hisznek pl. egy másik dimenzióban, ahol a szellemek vannak"

Lehet, hogy létezik egy-két ilyen ember - de nagyon kevés. Aki ebben hisz, az egy felsőbb lényben is hisz általában.

A gyűlölet aztán baromi Istenhívő dolog.

Érdekes én ateista vagyok,mégis az elfogadást és a toleranciát képviselem . Már régóta tudom,hogy a hit nem egyenlő azzal,hogy valaki pozitív értékeket képvisel,erre te vagy az iskolapélda.

Ezen kívül egy csomó különböző dolgot ömlesztve összehánytál,és minden sérelmedet az ateizmusra vezeted vissza,ami rendkívül buta és gyerekes.

A valláson kívül léteznek más dolgok is,minden embernek van értékrendje,annak is,aki nem hisz Istenben. Mindnekit anya szült,és a család,a környezet,a személyiség mind hatással van az értékrendedre . Miért is lennék hálátlan,amiért nem úgy élek,ahogyan te ? Miért lennél te értékesebb,vagy feljebbvalóbb ,mikor gyűlölködsz és általánosítasz ..?

többet nem is fűzök hozzá,mert sjanos látszik,hogy elég egyszerű ember vagy,ami nem gond ,de az,hogy az interneten,nyilvánosan hülyeségeket beszélsz már szúrja a szemem.

Én nem hiszek Istenben, a sorsban vagy akármilyen irányító erőben. Nem is tudtam soha. Az egész családom ateista, engem úgy neveltek, hogy majd én eldöntöm, hogy milyen vallású leszek vagy maradok ateista. Végül "hitetlen" maradtam.

Én tudom, hogy a saját életemet én irányítom, nincs szükségem egy hatalmasabb erőre, akinek könyöröghetek, hogy adja meg ezt, bocsássa meg azt. Tudom, hogy minden, ami velem történik, az ok-okozati kapcsolatban áll. Ha padlóra is kerülök, a saját erőmből állok fel, nem pedig egy nem létező személyhez imádkozok, hogy segítsen. Azt, hogy minden vágyam teljesüljön, magamnak harcolom ki, én dolgozom meg érte keményen, ezért nem fogom egy olyan lénynek megköszönni, aki szerintem nem létezik, vagy ha létezik is, hát semmi szerepe nem volt a sikeremben.

Túlvilág? Már miért lenne túlvilág? Bebizonyítani nem lehet. Az a baj az emberekkel, hogy túl fontosnak hiszik magukat. A világegyetem hatalmas, végtelen, mi csak egy apró porszem vagyunk, egy jelentéktelen kis bolygó csupa jelentéktelen lénnyel, az univerzum hatalmasságához viszonyítva senkik vagyunk. Meghalunk, elporladunk, eltűnünk. Ugyanúgy, mint a többi élőlény a Földön. Szeretnénk halhatatlannak hinni magunkat, szeretnénk azt hinni, hogy énünk egy kis része, legalább a lelkünk tovább él, de nem! Fogadjuk el, hogy nem vagyunk ennyire fontosak!

A világ keletkezése is nem más, mint fizikai és kémiai reakciók sokasága. Vannak dolgok mint az űr, a végtelen, a világegyetem, amiket emberi ésszel és képzelőerővel nem lehet felfogni, de ezen az sem segít, ha kitalálunk magunknak egy hatalmas erejű valakit, és elhisszük, hogy ő teremtette és irányítja, amikor a szívünk mélyén tudjuk, hogy ez nem igaz. Akkor már inkább törekedjünk meglelni az igazságot.

Nem tudom, lehet, hogy én vagyok szélsőséges, de egyszerűen képtelen vagyok hinni ilyen dajkamesékben. Szerintem mindennek van tudományos magyarázata, maximum még nem leltük meg. Nem hiszek olyanban, amit az érzékszerveinkkel nem lehet érzékelni vagy tudományosan nem lehet bizonyítani. Nekem simán nem megy a hit.

"a keresztény vallások elutasítják a reinkarnációt, de én hiszek benne"

Csak tisztázásképpen, akkor te nem vagy keresztény. Az egész kereszténységnek az a lényege, hogy csak egy életed van itt a Földön.

"Ezek az emberek mind ateisták voltak"

Ez aztán okos következtetés! Mégis mennyien voltak ezek az emberek? Nyolcan?

De ha huszonnyolcan, akkor is nagyon buta dolog minden ateistát hibáztatni miattuk.