Az adventisták nem hisznek abban, hogy a pokol örökké tart? Az állítják, hogy az ember végül egyszerűen megsemmisül és megszűnik létezni?

Bár Én nem vagyok Adventista de egy pár verset leírok, ezzel a tévedéssel kapcsolatban.

tévtanítás: A gonoszok a pokolban szenvednek ***

Mit mond a Biblia? „Mert az élők tudják, hogy meghalnak; de a halottak semmit nem tudnak . . . ” „Mert semmi cselekedet, okoskodás, tudomány és bölcseség nincs a Seolban, a hová menendő vagy” (Prédikátor 9:5, 10, Károli-fordítás [9:7, 12]).

A héber seol szó, mellyel „a halottak lakhelyére” utaltak, néhány bibliafordításban a „pokol” szóval lett visszaadva. Mit tár fel az előbbi bibliavers a halottak állapotáról? Vajon szenvednek a seolban, hogy megbűnhődjenek a vétkeikért? Nem, mert „semmit nem tudnak”. Ezért amikor Jób patriarchát egy borzalmas betegség kínozta, így könyörgött Istenhez: „Ó, bárcsak elrejtenél a seolban [pokolban, Douay-Rheims Version]” (Jób 14:13). Lett volna értelme a kérésének, ha a seol az örök gyötrelem helye lenne? Bibliai értelemben a pokol egyszerűen az emberiség közös sírjára utal, ahol nincs semmilyen cselekedet.

Hát nem logikusabb ez a meghatározás, és nemde sokkal inkább összhangban van a Szentírással? Milyen bűntett – legyen az bármilyen borzalmas is – vinné rá a szeretet Istenét arra, hogy örökké kínozzon egy embert? (1János 4:8).

A Cselekedetek 2:27-ben Péter a Zsoltárok 16:10-et idézi; ebből látszik, hogy a hadész a seol megfelelője, és az emberiség közös sírjára vonatkozik (szemben a görög ta′phosz [személyes sír] szóval). A hadésznak megfelelő latin szó az in·fer′nus (néha in′fe·rus). Ennek jelentése: ’ami alul van; az alsóbb régió’, s jól ráillik a sírgödörre. Ez a szó tehát kellően megközelíti a görög és a héber kifejezést.

Az ihletett Szentírásban a „hadész” és a „seol” szó a halállal és a halottakkal áll kapcsolatban, nem pedig az élettel és az élőkkel (Jelenések 20:13). Ezek a szavak önmagukban nem tartalmazzák az öröm vagy a fájdalom gondolatát vagy az ezekre való célzást.

A Biblia világosan kifejezésre juttatja, hogy a Seol vagy Hádesz, vagyis az emberiség általános sírja, a halállal és nem az élettel van kapcsolatban (Zsolt 89:48, [89:49, Károli]; Jel 20:13). Arra is rámutat, hogy onnan a feltámadás révén van visszatérés (Jób 14:13; Csel 2:31). Ezzel ellentétben semmiféle jövendőbeli életre nincs kilátásuk azoknak, akik a Gyehennába kerülnek, és természetesen arról szó sincs, hogy a lélek tudatosan létezne ott (Máté 18:9; 10:28).

Mit tanított Jézus a pokolról?

„Ha szemed csábít bűnre – mondta Jézus –, vájd ki. Jobb fél szemmel bemenned az Isten országába, mint két szemmel a pokolba kerülnöd, ahol a féreg el nem pusztul és a tűz ki nem alszik” (MÁRK 9:47, 48, Békés–Dalos-fordítás)

Egy másik alkalommal Jézus beszélt az ítélet időszakáról, amikor ezt fogja mondani a gonoszoknak: „Távozzatok színem elől, ti átkozottak, az örök tűzre, amely a sátánnak és angyalainak készült.” Azt is mondta, hogy ezek „örök büntetésre mennek” (MÁTÉ 25:41, 46, Katolikus fordítás)

ELSŐ látásra úgy tűnhet, hogy Jézus fenti szavai támogatják a tüzes pokol tanítását. De nyilvánvalóan Jézus nem akart ellentmondani Isten Szavának, mely világosan kijelenti: „a holtak nem tudnak semmit” (Prédikátor 9:5, Kat.).

Mire utalt hát Jézus, amikor azt mondta, hogy lesz, aki ’a pokolba kerül’? Szó szerinti vagy jelképes az az ’örök tűz’, amelyre Jézus felhívta a figyelmet? Milyen értelemben mennek a gonoszok „örök büntetésre”? Vizsgáljuk meg egyenként ezeket a kérdéseket.

Mire utalt Jézus, amikor azt mondta, hogy lesz, aki ’a pokolba kerül’? A Márk 9:47-ben ’pokol’ szóval fordított eredeti görög kifejezés a Ge′en·na. Ez a szó a héber Gé Hin·nóm′ szóból származik, melynek jelentése ’Hinnom-völgy’. A Hinnom-völgy közvetlenül az ókori Jeruzsálem mellett volt. Az izraelita királyok korában gyermekáldozatokat mutattak ott be; ez egy olyan visszataszító szokás volt, melyet Isten elítélt. Ő azt mondta, hogy kiirtja azokat, akik a hamis imádat ezen szokását gyakorolják. Így a Hinnom-völgyet ’az öldöklés völgyének’ nevezik majd, ahol „e nép halottai” temetetlenek lesznek (Jeremiás 7:30–34, Újfordítású revideált Biblia). Isten ezáltal megjövendölte, hogy a Hinnom-völgy a holttestek tömeges megsemmisítésének helye lesz, nem pedig az élő áldozatok kínzásának helye.

Jézus napjaiban Jeruzsálem lakói szeméttelepként használták a Hinnom-völgyet. Ide dobták néhány aljas bűnözőnek a holttestét is, és itt folyamatosan égett a tűz, hogy megeméssze a szemetet és a holttesteket.

Amikor Jézus az el nem pusztuló féregről és a kiolthatatlan tűzről beszélt, nyilvánvalóan az Ézsaiás 66:24-re utalt. Azoknak a holttestével kapcsolatban, „a kik [Isten ellen] vétkeztek”, Ézsaiás azt mondja, hogy „az ő férgök meg nem hal és tüzök el nem aluszik” (Károli-fordítás). Jézus és a hallgatói tudták, hogy Ézsaiásnak ezen szavai arra utalnak, hogy miként bánnak azoknak a holttestével, akik nem érdemlik meg, hogy eltemessék őket.

Jézus tehát úgy utalt a Hinnom-völgyre, vagyis a Gyehennára, mint ami találóan szemlélteti a feltámadás reménysége nélküli halált. Nyilvánvalóvá tette, mit értett a „gyehenna” szó alatt, amikor figyelmeztetett, hogy Isten „mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában” (Máté 10:28, Kár.). A gyehenna az örök halál jelképe, nem pedig az örök gyötrelemé.

Én sem vagyom adventista.

Az előttem szólónál a pont. Bibliaversekkel alá van támasztva, tehát cáfolhatatlan bizonyíték arra, hogy Isten, aki végtelenül irgalmas és szerető, nem kínozza örökké az embert.

Hello!

Én adventista vagyok, és valóban úgy van, hogy mi nem hiszünk abban, hogy a pokol örökké tart. Az első válaszoló kommentjével tökéletesen egyetértek, így csak némi kiegészítéseket írnék, majd lentebb hivatkozik Igehelyekre is. Először is talán azt jó tisztázni, hogy annak a tanításnak a kialakulásában miszerint a pokol örökké tart nem kevés dolognak volt szerepe. A héber gondolkodás ismeretének a hiánya mellett, ez a tanítás a megfélemlítés eszköze is/volt, főleg a középkorban, elég sokat ijesztgették evvel az embereket. Azonban talán sajnos ez még ma is megfigyelhető. Nos, akkor hivatkoznék én is néhány Igére a Bibliából, ami aivel alá szeretném támasztani a véleményemet. Íme:

"Mert lám, elérkezik az a nap, s izzó lesz, mint a kemence. Minden kevély és minden gonosztevő olyan lesz, mint a szalma: az a nap, amely elérkezik, lángra lobbantja őket - mondja a Seregek Ura -, úgyhogy sem gyökér, sem lombozat nem marad belőlük." (Mal 3,19)

Ebben a jövendölésben a gonosz emberek végső megbüntetéséről olvashatunk, amiben az áll, hogy tűz által fogják megkapni a büntetésüket. A kérdés azonban az, hogy vajon ez a tűz örökké fog-e tartani vagy sem? Nos, a szöveg szerint sem "gyökér, sem lombozat" nem marad belőlük. Vagyis nem örökké szenvednek, hanem megsemmisülnek. Szeretném azonban helyesbíteni kicsit a fordítást. Károli úgy adja vissza, hogy "sem gyökér sem ág" nem marad belőlük. Értelemszerűen Sátán a gyökér, aki feltalálta a bűnt, az ágak pedig a követői. De nem fog belőlük maradni semmi. Vagy szeretnék hivatkozni egy másik Igére:

"Átkozott, aki bálványt farag vagy önt - utálat tárgya az Úr szemében, mesterkéz műve -, s titokban fölállítja! Az egész nép mondja rá: Úgy legyen! " (Mtörv 27,15)

Istennél tehát a bálványimádás elfogadhatatlan, az ilyen ember átkozott. Biztos tehát, hogy aki nem tér meg ebből a bűnből az nem fog örök életet kapni, hanem az osztályrészre a kárhozat lesz, ahogyan Pál apostol is írja az (1Kor 6,9-10)-ben. János apostol ezt írja:

"És semmi elátkozott nem lesz többé; és az Istennek és a Báránynak királyiszéke benne lesz; és ő szolgái szolgálnak néki;" (Jel 22,3 - Károli.ford.)

A Biblia szerint tehát a történelem lezárulása után nem lesz semmi átkozott. Mint korábban olvashattuk a bálványimádók átkozottnak minősülnek. Tehát ha valahol ezek az emberek szenvednének örökké, nem lehetne elmondani, hogy semmi elátkozozott nem lesz többé, mert lenne, csak valahol máshol. Értelemszerűen a Biblia azért jelenti ki, hogy ilyenek nem lesznek, mert ezek az emberek Sátánnal és démonaival együtt örökre megsemmisülnek.

Szia!

Nem csak az adevntisták nem hisznek abban, hogy a pokol örökké tart, hanem minden olyan keresztény ember, aki komolyabban tanulmányozza a Szentírást. A Biblia ugyanis egyértelműen fogalmaz:

"A pokol pedig és a halál vettetének a tűznek tavába. Ez a második halál, a tűznek tava." (Jelenések 20,14).

Azok az igék, amelyeket felhoztál valóban félreérthetőek, de komolyabb tanulmányozással megnyugtató válaszokat lehet kapni. Jelenések könyve 14. fejezet 10-11. versei például Ésaiás 34,8–11-ből idéznek, ahol a tűz és kénkő feltartóztathatatlan pusztítása után "semmiség és pusztaság" marad hátra, és "semmivé lesznek" azok, akiket ez az ítélet sújt. Itt sincsen szó tehát vég nélküli szenvedésről, hanem éppen hogy egy rövid folyamatról, aminek a vége a teljes megsemmisülés.

Aztán Jelenések 20,10 is félreértésre adhat okot a mi fordításunk szerint. Úgy tűnik, mintha "a fenevad és a hamis próféta" már egy ideje a "tűz és kénkő tavában" lennének, amikor a kárhozottak tömegei is odavettetnek (vö. Jel 19,20). Az eredeti görög szövegben azonban nem ez olvasható: "ahol van a fenevad és a hamis próféta",

hanem: "ahová a fenevad és a hamis próféta is." Az igei kijelentés tehát csupán arra utal, hogy mindezek egyenlőképpen elnyerik büntetésüket.

Az örök gyötrelem tana bibliai tanításnak tűnhet egyes félreérthető igehelyek alapján. Ezek a "bizonyító" igék

azonban – ha gondosan szemügyre vesszük őket – éppen azt erősítik meg, hogy a kárhozat halála valóban

megsemmisülés.

Mindenekelőtt azt kell tudnod, hogy az "örök"-nek fordított héber és görög kifejezések (leólám, és eis tõn aióniõn) a legtöbb esetben egyáltalán nem vég nélküli időt jelentenek. Istenre vonatkozóan jelentik ezt, de ha halandó emberre vonatkoznak, akkor értelemszerűen végérvényes a jelentésük: valami egészen addig tart, amíg csak az adott személy élete tart. Magyar nyelvünkben is használjuk ilyen értelemben az "örök, örökre" szavakat. Például ilyen mondásokban: "Hát ez már örökre így lesz [az én életemben]?" "Örökre neked adom."

Akkor néhány ige arról, hogy mit tanít az Írás a második halál mibenlétéről:

"Mert az elvetemültek kivágattatnak; de a kik az Urat várják, öröklik a földet. Egy kevés idő még és nincs gonosz, nézed a helyét és nincsen ott... a gonoszok elvesznek, és az Úrnak ellensége, mint a liget ékessége, elmúlik, füstként múlik el." (Zsolt 37,9-10 és 20)

"Mert ímé, eljön a nap, lángoló, mint a sütő-kemencze, és olyanná lesz minden kevély és minden gonosztevő, mint a pozdorja, és megégeti őket az eljövendő nap, azt mondja a Seregeknek Ura, a mely nem hagy rajtok gyökeret, sem ágat." (Mal 4,1)

"Mert közel van az Úrnak napja minden népek ellen. Amint cselekedtél, úgy cselekesznek veled, amit te fizettél, visszaszáll fejedre. Mert amint ti ittatok szent hegyemen, úgy isznak szüntelen az összes népek, bizony isznak és hörpengetnek, és olyanok lesznek, mintha nem lettek volna." (Abd 1,15-16)

"És az Isten eltöröl minden könyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak...és semmi elátkozott nem lesz többé"

(Jel.21,4; 22,3)

Maga a "második halál" is egyértelmű kifejezés, a 37. zsoltár hasonlatai, kifejezései is azok. Az üdvösség és a kárhozat sohasem úgy áll szemben egymással az Írásban, mint örök boldogság és örök szenvedés, hanem úgy, mint élet és halál, mint örök élet és "elveszés":

"Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." (Jn 3,16)

"Mert a bűn zsoldja halál; az Isten kegyelmi ajándéka pedig örök élet a mi Urunk Krisztus Jézusban." (Rm 6,23)

A második halál, avagy a kárhozat örökké tartó testi gyötrelemnek értelmezése összefügg a lélek halhatatlanságának hitével. Ha a lélek természettől fogva halhatatlan, a kárhozatban sem veszhet el, csak örökké tartó szenvedésként lehet elképzelni a büntetését. Ezért vallják sokan az örök szenvedés tanát...

Üdv. Péter

Sziasztok!

Már csak egy kérdés maradt: van aki hiszi, hogy a pokol örökké tart?:)

Máté 25:41 Akkor szól majd az ő bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögöknek és az ő angyalainak készíttetett.

Máté 25:46 És ezek elmennek majd az örök gyötrelemre(büntetésre); az igazak pedig az örök életre.

Ján 5:29 És kijőnek; akik a jót cselekedték, az élet feltámadására; akik pedig a gonoszt művelték, a kárhozat feltámadására.

Dán 12:2 És sokan azok közül, akik alusznak a föld porában, felserkennek, némelyek örök életre, némelyek pedig gyalázatra és örökkévaló utálatosságra.

2Thess 1:9 Akik meg fognak lakolni örök veszedelemmel az Úr ábrázatától, és az ő hatalmának dicsőségétől,

Márk 9:43 És ha megbotránkoztat téged a te kezed, vágd le azt: jobb neked csonkán bemenned az életre, mint két kézzel menned a gyehennára, a megolthatatlan tűzre.

Márk 9:44 Ahol az ő férgük meg nem hal, és tüzök el nem aluszik.

Júd 1:7 Miképpen Szodoma és Gomora és a körülöttük lévő városok [is], amelyek azokhoz hasonlóan paráználkodtak, és más test után jártak, például vannak [előttünk], örök tűznek büntetését szenvedvén.

Jel 20:10 És az ördög, aki elhitette őket, vetteték a tűz és kénkő tavába, ahol van a fenevad és a hamis próféta; és kínoztatnak éjjel és nappal örökkön örökké.

Márk 3:29 De aki a Szent Lélek ellen szól káromlást, nem nyer bocsánatot soha, hanem örök kárhozatra(ítéletre) méltó;

Kérdező!

Örülök hogy mindkét véleményt szeretnéd tanulmányozni.:-)

Nem a pokol az örök büntetés helye, hanem a gyehenna.

Így könnyen cáfolhatnak ha a kérdés rosszul van megfogalmazva.

János apostol 'halottakat' lát a végső feltámadáskor az Isten trónja előtt állni, akiket a halál, a pokol, és a tenger ad ki. Ezek a halottak azok, akiknek a neveik nincs beírva az élet könyvébe. Az örökkévalóságban lesznek megítélve, így vég nélküli büntetés vár rájuk, hiszen idő többé nem lesz.

Pál apostol sem csak ítéletről, hanem 'örök ítéletről' beszél a bibliai alapok lerakásánál:

Zsid 6:1 Annak okáért elhagyván a Krisztusról való kezdetleges beszédet, törekedjünk tökéletességre, nem rakosgatván le újra alapját a holt cselekedetekből való megtérésnek és az Istenben való hitnek,

Zsid 6:2 A mosakodásoknak, tanításnak, kezek rátevésének, holtak feltámadásának és az ÖRÖK ÍTÉLETNEK.

Egy szerető Isten nem kínoz senkit örökké.

A gonoszok meg fognak semmisülni: Róm 6:23, Zsolt:37:9,34, 37:20, Mal 4:1 Mát 13:30 2Pét 3:10, Zsolt. 145:20, Zsid 2:14, Zsolt 104:35.

Az örökkénél használt görög szó az aionios. Istennél ez örökkét jelent: örökké élt, és élni fog, halhatatlan. Az embereknél azt jelenti, hogy addig, ameddig az illető él:

Júdás 1:7 - örökké ég Sodoma és Gomora - ma már nem égnek (2 Péter 2:6)

Jer 17:27

I Sámuel 1:22 - amíg meg nem hal

Amikor a Biblia örökké való tűzról ír (Mát 25:41) vagy örökkévaló gyötrelemről (mát 25:46) a hatása lesz örökkévaló (mint az ítéletnél - Zsid 6:2, vagy az örök váltságnál - Zsid 9:12)

Egyszerűen: Az emberek addig égnek, amíg meg nem halnak (ainios), a hatása örökké fog tartani - nem lesz többé bűn

Nem is szólva arról, hogyha elképzeljük, hogy a Mennyben élünk, de örökké látjuk azokat, akiket szeretünk szenvedni. Lenne úgy boldogság?

Másrészt pedig az ember a bűnnel elvesztette a halhatatlanságát, és az örök élet csak az igazaknak járt. Ha a gonoszok is örökké élnének, akkor Sátán igazat kellett volna hogy mondjon az Édenkertben: "Bizony nem haltok meg", ami hazugság volt

"Egy szerető Isten nem kínoz senkit örökké."

Azt látom hogy sok hívőnek hamis Istenképe és hiányos ismerete van, és emiatt képesek tagadni bibliai alaptanításokat. Most lehet hangsúlyozni hogy Isten szeretet, hiszen megáldja a jókat és gonoszokat, egészen amíg meg nem látogatja mindenkinek a bűneit. Megkérdezném a tagadókat, hogy szerintetetek a bűn múlandó valóság-e, vagy elévülő? Ha idővel elévülne, akkor fölösleges lett volna a megváltás, Krisztus keresztáldozata. Ha viszont örökké tartó valóságos teher, akkor a büntetése is az. A megváltás is egyszeri és örök, a büntetés is egyszeri és örök. És itt van a Biblia elrettentő figyelmeztetése, hogy nincs megszünő ítélet a Krisztust elutasító emberek fölött, hanem örök ítélete, kárhozata, bűntetése van a bűnnel magukra maradt teremtményeknek.

Bármennyire is csalódást okoz ez az Isten szeretetét egyoldalúan prédikáló hívők szemében.