Miért hiszel a Bibliának?

"Kedves #9!

VAgyis te egy másik ember gondolatai alapján döntötted el, hogy hiszl a Bibliában."

Nem. Véletlenül akadt a kezembe a könyv, és tökéletesen egybeesett az én véleményemmel. Csak én nem írtam róla könyvet, azért őt olvasd, ne engem.

Amúgy akkor ez alapján semmilyen könyvet nem szabad olvasni??? Eszem megáll, az olvasottság a műveletlenség jele a 21. században, vicc....mondjuk meg is látszik a mai generáción....szerintem már a legtöbben azt sem tudják hol nyílik egy könyv.....

Én azért mert úgy láttam hogy Isten erre vezet kisebb csodák és jelek révén. Itt a teljes történet:

Kiskoromban jártam katolikus hittanra, énekkarba, voltam elsőáldozó, de a nevelésem azért nem volt igazán keresztényinek nevezhető. Szépen lassan ahogy teltek az évek kezdett magába szippantani a világ, de azért templomba még sokáig jártam. Aztán amikor 19 éves koromban jött egy nagy törés ami miatt évekig rossz hangulatom volt és nem tudtam sehogy se segíteni rajta. Egy ideig még jártam templomba, de aztán amikor rájöttem hogy ez nem segít abbahagytam. Úgy gondolkodtam akkor hogy megpróbálom leélni az életemet minél jobban, de Isten nélkül, mert Ő úgy látszik nem törődik velem.

32 éves koromra az idő telésével szépen lassan rendeződött az életem és egyre javult ezzel a hangulatom is de Istennel még mindig nem tudtam kibékülni. Ekkor történt hogy nyaralni voltunk Krétán, és ott a befizetett idegenvezetős program keretében egy félórára benéztünk egy görög-keleti orthodox kolostorba. Nagyon szép volt, körülnéztünk kb. 10 percig aztán mentünk tovább. Aznap este azt álmodtam hogy abban a kis kolostorban lévő kápolnában vagyok (egy nagyon régi és nagyon kicsi kápolna volt ez) és mintha az elmémbe lenne helyezve egy új ismeret, egy ideig 100%-os bizonyossággal tudtam hogy Isten létezik. Korábban is hittem benne, de akkor arra a rövid időre nem hittem, hanem tudtam hogy létezik. Ez egy természetfeletti tapasztalat volt, korábban soha nem tapasztaltam ilyet. Később megtudtam hogy a kolostor szent Györgynek van szentelve, akinek a közbenjárását hitben való megerősítésért szokták kérni, mint ahogy nekem is a hit erősítésében segített. Ráadásul Szent György a védőszentem, ezért gondolom ő segített a közbenjárásával.

Miután felnőttkorban megtértem elhatároztam hogy mindenképpen el kell mennem egy Élet a Lélekben szemináriumra. El is mentem az Emmausz közösséghez. Egy elég jó kis csapatba lettem beosztva, csak egy fura alak volt köztünk aki akupresszúrával foglalkozott és akinek a kezéből állítólag energia (erős melegség) tudott sugározni és ezzel gyógyított is. Róla nem nagyon tudtuk eldönteni hogy ez a dolog Istentől van-e. Erről sokat vitatkoztunk és ez eléggé hátráltatott minket sajnos. Viszont volt egy lány is a csapatban aki meg Medjugorjéban tért meg és nagyon érdekes dolgokat mesélt. Neki saját állítása szerint Medjugorje óta sokszor jelent meg a Szűzanya és Jézus. Egyszer amikor a szemináriumra betegen jött és a közösség vezetője imádkozott a gyógyulásáért (csak néhány szavas ima volt) egészen eltelt a Szentlélekkel. Olyan volt mintha aludna és látszott rajta hogy nagyon nagy békességet él meg.

Amikor az utolsó alkalommal kézrátétellel imádkoztak értünk akkor nem nagyon történt semmi különös azt leszámítva hogy amiért a közösség vezetője imádkozott az leírtuk és abból lehet következtetéseket levonni. Nekem pl. azt mondták többek között hogy türelmet fogok kapni.

Szóval akkor nem nagyon történt semmi (pedig én azt vártam hogy mindenki prófétálni fog meg nyelveken imádkozni meg minden :)) de néhány hónappal később valóban teljesen betöltött a Szentlélek. Úgy történt hogy éjjel aludtam és egyszer csak arra ébredtem hogy magamban ezt mondom: "Átadom Neked a félelmeimet." És ahogy ezt kimondtam egy pillanat alatt rendkívül erős forróság töltött be a lábujjamtól egész a fejem tetejéig. És a legforróbb a szívemnél volt, ott úgy éreztem hogy a Szentlélek kiégetett valamit (talán a félelmeket). A forróság nem fájt de annyira erős volt hogy nagyon kellett erőlködnöm hogy fekve tudjak maradni mert a lábaim és karjaim kezdtek volna mozdulni az erős forróságtól. Azért nem akartam mozogni mert a feleségem mellettem aludt és nem akartam hogy felébredjen mert valószínűleg csak furán nézett volna (ő nem hívő).

Később arra is rájöttem hogy miért mondtam azt hogy átadom a félelmeimet. Azért történt ez mert minden reggel egy egy mondatos imával átadom a szabad akaratomat Jézusnak. Ez azt jelenti hogy bármikor cselekedhet helyettem vagy rajtam keresztül. Azt hiszem a legtöbbször ez úgy történik hogy én észre se veszem. Ebben az esetben viszont tudtam hogy ezt a mondatot nem magamtól mondom ki hanem inkább olyan volt mintha valaki kimondta volna énbennem, helyettem. Tudom furán hangzik de éreztem hogy ezt most nem magamtól mondom.

Kedves Ila7!

Először is szép estét mindenkinek!

Vajon mi készteti az embereket arra, hogy ilyen kérdések szülessenek meg? Nem furcsa ez egy kicsit? :)

-Kérdezősködünk jobbra balra,kutatunk és keresünk, néha egész életünk során valamit ami,betöltené azt az űrt ami mindannyiunkban benne van.De vajon miért? Azért mert az a bizonytalanság ami bennünk van nem hagy nyugodni...azért mert az Isten "képmására" lettünk teremtve, és Isten lelke van bennünk aki tudja az igazat, de ugyanakkor a bűn a mi bennünk van, a kételkedés útjára vezet. Ott legbelül, tudjuk az igazat de akkor is százszor és ezerszer újra és újra feltesszük ugyan azt a kérdés,már csak azért is,hogy találjunk valami olyasmit ami meg tudná cáfolni bennünk azt a bizonytalanságnak nevezett érzetet.

-Kedves Ila,ön azt kérdi,hogy a mai kor embere mi alapján lehet biztos abban,hogy a Biblia a valóságot írja. Az én válaszom az,hogy első sorban, azok a csodák amelyeket a Biblia tesz az emberekkel. Melyek azok a csodák?

Nem természetfeletti hókúsz-pókúszokra gondolok,hanem azokra a csodákra amelyek itt és most a szemeink előtt is itt vannak. Olvassuk csak vissza a leírt kommenteket,,, :) mindegyik úgymond,egyedi.Valaki itt pl ateista családban nevelkedik nem kap semmiféle vallásos oktatást,és mégis rátalál arra a bizonytalanságot betöltő hitre ami megváltoztatja az életét. És felsorolhatnám mindet külön külön,de a végeredmény ugyan az lenne. A Biblia csodákat tesz!Elsősorban ez az ami arra a következtetésre készteti az embert,hogy a Bibliának "varázsereje" van ami által maga az Isten jön el hozzánk.

-Hogy engem hogyan győzött meg a Biblia?

Hadd idézzek egy szövegrészt a Nobel-díjas lengyel költőtől Czeslaw Milosz-tól;

"Manapság különös átalakulásnak vagyunk a tanúi. A nép igazi ópiuma a hit, hogy a halál után nincs semmi-hihetetlenül megnyugtató, hogy árulásainkat,mohóságunkat,gyávaságunkat, gyilkosságainkat senki nem fogja számon kérni rajtunk..."

Mondhatnám,hogy engem szinte pont ez győzött meg anno, hogy felvegyem a hit nemes harcát. Hogy miért is?-azért mert rájöttem,hogy a Biblián kívül egyik fő vallás sem tartja fontosnak, az anyagi világ tökéletes igazságának helyreállítását. Minden más vallás,a megváltást a közönséges emberi mivolttól való megszabadulás egy bizonyos formájának tekinti, vagyis a megváltás nem más mint az individualitás "bilincséből" és a testből való kiszabadulás, és valamiféle szellemi létforma elnyerése. A Biblia szerint ami engem is meggyőzött,a megváltás nem a világból való menekülést jelentette hanem ennek a világnak a megújulását. A világ számára tehát egyetlen vallási rendszer vagy filozófia sem nyújt semmiféle reményt,,,ezért egyedi a Biblia! Sokszor mikor azt hallom,hogy más vallás is kínál megváltást, ha tehetem megkérdem,-hogy milyen megváltásról van szó?-végleges megváltást egyik vallás sem ígéri, csak a Jézus keresztje és feltámadása.

-Ha mindig azon agyalunk,hogy milyen módon találjunk hibát a Bibliában, előbb utóbb rájövünk arra,hogy nem mi találunk benne hibákat,hanem ő találja meg és tárja elénk hibáinkat.

-Tehát, más teremtés történetekkel ellentétben, a Biblia szerint a világunk nem illúzió, nem az istenek harcának valamiféle eredménye,vagy természetfeletti robbanások véletlenszerű kialakulása, hanem örömből született,ezért mint már számtalanszor is leírtam, természete szerint jó.A világegyetemet egymáshoz kapcsolódó, mégis különálló erők tartják össze, akár az évszakokat akár az atomokat a hangokat,az anyaméhben megmozduló magzatot, vagyis a Szentháromság belső életéből fakadó szeretet mindegyikben jelen van, és ez mind, mind CSODA.

És visszatérve ahhoz a bizonytalanság érzethez amiről az elején beszéltem, a következő Ige-verssel le is zárom kommentemet; "Hanem Istennek titkon való bölcsességét szóljuk, azt az elrejtettet, melyet öröktől fogva elrendelt az Isten a mi dicsőségünkre. Melyet e világ fejedelmei közül senki sem ismert, mert ha meg ismerték volna, nem feszítették volna meg a dicsőség urát. Hanem,a mint meg van írva: A miket szem nem látott, fűl nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, amiket Isten készített az őt szeretőknek. Nekünk azonban az Isten kijelentette az ő Lelke által: mert a Lélek mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is."(1Kor.2,7-10)

Kedves Ila, íme(részben) ez az én megtérésem egy kis "darabkája", vagyis engem ez győzött meg. Nem azt mondom,hogy az én igazságom az igazság,de érdemes rajta elgondolkodni. :)