Melyek Isten nevei, és hol találom meg ezeket a Bibliában?

Nahát, :(

Persze hogy beszél, mit gondolsz amikor Ádámot kérdőre vonta a tetteiért mit csinált?

Ujjal mutogatott, vagy kézzel lábbal kapálózott?

Vagy amikor azt mondta az égből Jézus megkeresztelkedésekor:

ez az én szeretett fiam akit helyeslek, akkor minek neveznéd azt ha nem beszédnek.

Fura mindenható aki nem tud beszélni, akkor nem is mindenható, mert nem tud mindent......

Kedves Tanú!

Az rendben , hogy nem állt meg Isten előtt, de legalább azt ne írtad volna volna, hogy eltérítették.

Tudod ez egy olyan dolog, mintha egy vén, azt mondaná a pódiumról előadásában, hogy a testvérnők ne húzzanak térdig érő szoknyát, mert hátha arra tévelyeg a szemem.

Ki a hibás? az aki térdig érő szoknyát húz? Nem a testvérnő téríti el Jehovától a vént, hanem a tisztátalan hajlamai.

Ha nem tévedek ezért kell hosszú szoknyában járni a testvérnőknek.

Nem voltam ott, nem hallottam, Sem az édenben, sem Jézus történeténél sem.

Fehér fény pontokat szoktam látni, meg látomásom is volt már , de Isten még sosem szólalt meg és nem beszélgetett velem. Pedig mindig kérdezem Jehovát.

Kedves 67 %-os!

"Kedves válaszoló Berta, te legalább mondtál valami értékelhetőt, köszönöm szépen!"

Nincs mit. :)

"Szóval, gondolatban beszélgettek vele. Ezt értem, persze, én is gondolatban tudok csak beszélgetni vele, hiszen más módom nincs rá."

Gondolatban vagy hangosan is akár. Eleinte nekem fura érzés volt hangosan imádkozni, de aztán megszoktam.

"Talán a megszólítás hiányzik. Nem kell megszólítanom, ha rá gondolok. Mert minek is? Ki másra gondolnék, ha Istenre gondolok?"

Ezen már én is töprengtem, és arra jutottam, hogy valóban nem kell okvetlenül megszólítani, hiszen a Biblia szerint Ő a gondolatainkat is ismeri, tehát azt is tudja, hogy Hozzá szólunk.

Viszont Jézus a tanítványoknak azt mondta: "Ti pedig így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a Mennyekben vagy..." - Tehát van megszólítás, méghozzá nem is akármilyen. Az eredeti szövegben szereplő "abba" szó jelentése: apa, apuci, apuka; tehát egy bizalmas, meghitt kapcsolatra utal, mint amilyen - optimális esetben - egy kisgyermek és az édesapja között él.

Szokás még használni az Uram szót, továbbá az "Ábrahám, Izsák és Jákob Istene" kifejezést, illetve akár a többi nevet is.

Szerintem jó, ha van megszólítás, de nem kötelező; tehát nem kell ebből törvényt csinálni. [Az Ige szerint különben is: a betű öl, a Szellem pedig megelevenít.]

De a megszólítás mutathatja azt is, hogy ki milyen kapcsolatban van Istennel (közelebbi vagy távolabbi). Szerintem a különböző nevek használata is kifejezi a tiszteletet; de az "apuci / apuka", azaz a "Mennyei Atyám" a gyermeki hitet és feltétlen bizalmat is.

"És persze ő sem hagyományos módon válaszol, hanem hat, alkot, tesz, megmutat, felnyit, rávezet, és így tovább."

Ezzel egyetértek. :)

"De a nevemet nem tudja szerintem, az a név, amit így, az emberek között használunk az én megkülönböztetésemre neki nem jelent semmit. Miután nem egy osztályban ülünk és ő nem szól be a tömegbe értem, nincs értelme a nevemnek, meg ezért nincs az övének sem."

Ezzel viszont nem. A Biblia különböző könyveiben le van írva, hogy Isten név szerint ismer mindenkit; és már azelőtt tudta, hogy meg fogunk születni, mielőtt az ténylegesen megtörtént volna. Ő tervezte el, hogy majd adott időben megszülessen Dávid király, Jézus Krisztus, János apostol, Luther Márton, Derek Prince stb. És az "ezredik senkiket" is ugyanúgy: akár az itt írókat sorolva Pétert, Hazardteamet, BSBB-t, Berta Woostert, és a nick nélkülieket --> téged is. :)

De valójában szerintem itt sem a név a lényeg, hanem a személyek. [Mielőtt megkérdeznéd, hogy a névrokonokkal hogy boldogul: nem hinném, hogy ez problémát okozna neki. :D ]

Ugyan nem nekem írtad, de reagálnék még két gondolatodra:

1. A hivatkozott "házasodási tanács" valóban csak a hitre vonatkozik, azaz hogy hívő jobban jár, ha hívővel házasodik; ennek valószínűleg át tudod gondolni az előnyeit, ill. egy hívő és nem hívő / más vallású kapcsolat hátrányait is.

Focidrukkerekről nincs szó, és egy hívő életében nem hinném, hogy olyan nagy szerepet játszana ez a terület, hogy problémákat okozhatna. De mondjuk nehezen tudok elképzelni egy olyan világi házaspárt is, ahol az egyik fél _valóban_ lelkes (sőt, túlbuzgó) Fradi-drukker; aki otthon skandálja a pályán szokásos szövegeket, esetleg még énekelget is a társának. [Régebben volt egy ilyen: <Boci, boci, kecske, gyerünk ki a gyepre, ott játszik a Dózsa lila bugyogóba'>; mostanában nem tudom, mi a sláger. :D ]

2. Embernek józan ésszel elképzelhetetlen, de Isten _mindenhol_ ott van: logikusan kívül; de Pál apostol ezt írta: "Őbenne élünk, mozgunk és vagyunk." Plusz: Isten bennünk is élhet az Ő Szent Szelleme által. Kicsit bonyolult, de hát ez van. :)

3. Hogy ha már verseket ír, akkor zenét is szerez-e? Persze. :)

Hallgasd csak meg ezt a gyönyörű dalt:

David Phelps – Oh Come oh Come Immanuel and The Singer

http://www.youtube.com/watch?v=33Nh6S0n9LY

Fantasztikus hangok, szuper hangszerelés... A szövegtől viszont lehet, hogy ki fogsz akadni, mert az még a "natúr" teremtésnél is meredekebb. :D

[A Biblia szerint Isten a kimondott szavával (=logos) teremtett ("legyen"); a láthatatlanból (szellemiből) állt elő a látható (fizikai). Ehhez képest számomra nem elképzelhetetlen, hogy a dalszöveg nem csak szimbolikus.]

Üdv. :)

Kedves Jehova hívő barátom: idézem a Jézus által e! tárgyban mondottakat: "Ján. 17,26

És megismertettem ő velök a te nevedet, és megismertetem; hogy az a szeretet legyen ő bennök, a mellyel engem szerettél, és én is ő bennök legyek." Itt, -és aszöveg környezetében- szó sincs arról, hogy Jézus Krisztus a JEHOVA nevet akarná megismertetni a tanítványokkal. Egyébként az általad idézett JHVH mássalhangzók kimondhatóvá tételére alkalmazott magánhangzók teljesen önkényes , emberi, szubjektív módon adják a "JEHOVA" eróltetet nevet. Mint ahogy a JAHVE, bizony még sok variáció lehetne, ha a magánhangzókat beillesztjük a mássalhagzók közé. Hol van az rögzítve, hogy pont az általatok rögzített módon kell azt használni? Egyebekben: akik hiszünk Istenben, Jézus Krisztus vérében való újjászületés által, gyermekei vagyunk Istennek, az Ő Országa örökösei, így még sértő is, ha az "ABBA ATYÁCSKÁM"-at JAHVE néven szólítom, mint ahogy édesapámat, -bárki előtt is említettem- sohasem hívtam KÁLMÁN-nak, (ez volt a neve) sem az "ÖREG"-nek, hanem ÉDESAPÁM-nak.Krisztus kijelentése, hogy megismerteti velünk az Ő nevét, nem egy önkényes név ránk erőltetését jelenti, hanem az Ő csodás lényének megismertetését. De hát ez csak azok számára érthető, akik Isten Szent Lelke (szent Szellem) által vezetettek, mert:"Róm. 8,14

Mert a kiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai."Üdv:László

Kedves utolsô oltári baromságot irtál. Isten neve : Jehova ezt illik tudni alap mūveltség. Isten nevét nem emberek adták Jehovának hanem õ maga nevezte īgy magát. Isten azt higy az a neve hogy: aki volt, aki van , aki lesz. Ez ó héberūl le írva egy tetragamma JHVH. Adonájt meg ilyeneket nemtudom miért kell ide irni mert annak nincs köze Isten nevéhez.

Aztán arra reagálva hogy irta valaki hogy Jézus Isten fia félt volna a Jehova nevet hasznàlni és pusztán enberektõl valô félelmében az adonáj szót használta volna, mikor pont az volt a feladata hogy isten nevét meg akaratàt hìrdesse megtagadata volna istenét? Ez egy gyenge viccnek elmegy , de elképzelhetetlen amit irtál.