Istennek miért jó hogy mi élünk? Mi szüksége van rénk?

"Hát bizony a jelek szerint tényleg nincsen. Persze nem a természetben nincs jele isteneknek"

Napcsodák nem jó jelek?

"Na de honnan van a Sátán, a gonoszság, bármi, ami rossz, pl. én , aki ilyen szemétláda kérdéseket teszek fel."

Szerintem tudod erre a választ csak nem hiszed el hogy igaz. Isten megteremtette a sátán jónak és szabad akarattal rendelkezőnek. A sátán pedig hiú lett és fellázadt Isten ellen, azt gondolta hogy legyőzheti.

"Ha Isten valóban tökéleteset alkotott volna, akkor ezek sem lennének."

Miért ne alkothatna egy tökéletes lény valami tökéletlent? Én apaként nagyon szeretem a tökéletlen kislányomat és nagyon örülök neki hogy létezik. A tökéletlenség önmagában nem rossz.

"Hiszen egy mindenható, mindentudó valaminek egyáltalán nem esett volna nehezére olyant csinálni, ami tökéletes."

Nem elég egy tökéletes lény a világban? :) Nekem elég én nem akarok tökéletes lenni, elég ha jóban vagyok Vele.

"Ő előre látta azt is, hogy a "szabad akarattal" megajándékozott teremtményei majd nem hoznak mindig jó döntéseket. Pl. egyszülött szent fiát keresztre feszítik."

Igen előre látta és mégis azt kívánta hogy az embernek szabad akarata legyen, nagyon fontos Neki hogy ne csak olyan lények szeressék amelyek nem képesek semmi másra.

"Ekkor majd jól megbünteti őket wazze!"

Isten nem büntetett meg senkit Jézus megöléséért. Sőt, amikor a feltámadt Jézus megjelent először a halála után azoknak a tanítványoknak akik cserbenhagyták, először azt mondta hogy "Ne féljetek" és aztán sorban megajándékozta őket a Szentlélekkel. Még csak szemrehányás se volt!

Az igaz hogy a túlvilágon a hóhérok megkapják majd az igazságos büntetésüket, de csak akkor ha nem térnek meg. Még Jézus kivégzői közül is biztos hogy többen a mennybe kerültek. (pl. Longinus ha igaz a legenda)

"A legtökéletesebb tökéletességnek valóban nincs szüksége semmire, még szeretetre sem, sőt arra sem, hogy lássa, mi emberek mennyire örülünk annak, hogy élhetünk. "

Nincs szüksége rá ez igaz.

"Szóval a vallásos hit csak arra való, hogy rend és nyugi legyen, a birkák ne lázadjanak azok ellen, akik uralkodnak felettük, mert így - jutalmul - talán nem kell véglegesen meghalniuk."

Az üdvösség sokkal több mint a földi élet. Szavakkal nem lehet elmondani hogy mennyire jó. Én álmomban kaptam egy kis bepillantást (de ez csak egy kis izelítő volt) ebbe ha érdekel szívesen írok róla.

1# válaszolónak igaza van! NINCS Isten!!!!!!!!!!!

majd akkor elhiszem, hogy van, ha velem szembe jön az utcán!

Szerintem mi vagyunk neki a "Barátok Közt" vagy a "Dallas" kinek hogy tetszik. Ha unja magát, lenéz és röhög, sír stb. Van itt dráma, vígjáték, krimi és horror dögivel..

Szerintem nincs benne szeretet, jóság. Nem hiszem, hogy Isten létezik, de ha igen, akkor ez egy nagyon-nagyon gonosz Isten... túl sok a(z értelmetlen) fájdalom, a szenvedés, a rosszaság stb.

A teremtés "vala". E szó, mely az évszázadok során kikopott nyelvünkből, a folyamatos múltra utal: a teremtés nem egy lezajlott folyamat, hanem a jelen pillanatban is tartó, állandó változás és "növekedés". Az általunk ezidáig vizuálisan megtapasztalt univerzum teremtésének kezdete az ősrobbanás, végpontja a jelen pillanat.

Erre az egészre utal az is, hogy semmi sem történt a múltban, minden csak a "most"-ban történik.

Ennek a hatalmas egésznek része az emberi lény, mellyel Istennek célja a teremtés és növekedés új formába integrálása, azaz Isten immáron rajtunk keresztül teremt.

Jelenünkben sokan félreértelmezik a rosszat. Az embert tekinthetjük eszköznek Isten kezében, mely eszköz képes döntéseket hozni: a teremtés szolgálatába áll-e, vagy eltávolodik attól. Nyilván ezután nem szükséges megmagyarázni, hogy a rossz jellege csupán a relatív "távolság" mértéke Teremtőnktől.

A emberi lény mára holtpontra jutott. Újabb, immáron kollektív döntésre van szükség, mely számára megfelelő változást hoz ahhoz, hogy a teremtést szolgálni tudja. (Az egyéni döntés természetesen inspirálja a kollektív döntést.)

Röviden a lényeg:

1. Isten VAN. A Biblia azt írja, hogy ,,de ha keresed ott a te Uradat, a te Istenedet, megtalálod, HA TELJES SZÍVVEL, LÉLEKKEL KERESED!"

Szóval a kérdés inkább az, hogy mit kezdesz azzal a szituációval, hogy van. Ha valójában nem érdekel, nem is tudsz róla semmit, de elkönyveled valamilyennek, haragszol rá, mert szerinted az őneki feladata lenne az, hogy neked mindent a te kívánalmaidnak megfelelően elrendezzen neked, úgy, ami SZERINTED tökéletes, akkor Ő, mivel mindenható, látja azt, hogy valójában a szíved mélyén hogyan állsz ehhez a kérdéshez. És ha nem látod be, hogy neked szükséged van rá, akkor ő nem fogja magát rád tukmálni. Akik viszont keresik, őszintén, azoknak megmutatja magát. Nyilván nem úgy, hogy "szembejön veled az utcán", mint ahogy egy kedves hozzászóló váltig bizonygatta, hogy na, akkor hinne... Őszintén: szerintem akkor se hinne. mindegy...

2. Isten azért teremtette az embert, mert ADNI akart. Isten boldogságra teremtette az embert, egy szeretetkapcsolatra saját magával. Hogy ezt miért csinálta, arról nem beszél a Biblia, csak annyit ír, hogy az Ő képére teremttettünk, hasonlítunk rá. Ezen kívül pedig minden egyes ember életére terve van, van vele egy célja, minden ember életére más, és ezt az ő segítségével ismerhetjük fel.

3. Tény és való, hogy az ember alapállásban NEM tapasztalja Istent. A Biblia leírja, hogy miért van ez: Isten nem robotokat akart teremteni magának, hanem szabad akaratot adott nekünk. DÖNTHETTÜNK, hogy akarjuk-e azt, amit ő akar. És az emberek úgy döntöttek, hogy a maguk útján mennek. Ezzel viszont elszakadtak a a tökéletes Istentől, megszakították vele a kapcsolatot, így innentől semmi fogalmuk nem volt a tökéletesről, mert az az Isten útja. Ezt nevezi a Biblia Bűnnek. Ami eltér a tökéletestől, az már nem az, ergo rossz, bűn.

Az emberek viszont a szeretetkapcsolatra lettek teremtve Istennel, és magukban érzik ennek a hiányát. Mindenki megpróbálja a boldogságát keresni valamiben: családban, szerelemben, karrierben, üres vallásosságban, filozófiákban, stb... És ezek lehetnek jó olgok a maguk nemében, de aminek a helyére az ember be szeretné tenni, ahhoz mindegyik kevés.

Ezen felül a Biblia azt írja, hogy ,,A Bűn zsoldja a halál." A Fizikai halálon mindenki átesik, de nem csak erről van szó: az Istentől való elszakadás következménye (NEM BÜNTETÉSE!) a pokol, azaz az a hely, ahol Isten egyátalán nem lesz jelen. Itt a világban még vannak jó dolgok, ott nem lesz. Ott véglegesül ez az elszakított állapot.

Isten azonban látta, hogy mi vágyunk arra, hogy boldogok legyünk, és van ember, aki elismeri, hogy ami van, az nem jó, az kevés, az rosz, és hogy szüksége van Istenre, ezért elküldte Jézust.

,,Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen."

,,Kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez, nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék!"

Jézus testileg 100%-ig emberi testben volt közöttünk, lelkileg azonban 100%-ig maga Isten volt, ennélfogva bűntelen, tökéletes is. Így egyedül ő tehette meg azt, hogy magára vállalja a mi sarunkat, és ezért kellett meghalnia értünk, helyettünk fizetni ki a büntetést.

Ez egy ajándék volt a részéről, ami mindenkinek bármikor, ingyen és bérmentve elérhető, előre kifizetett dolog, amit csak el kell fogadni. Ha valaki imádságban kifejezi Istennek, hogy ő elfogadja ezt az ajándékot, és teljes szívéből Urának vallja Istent, és Isten szerint akar élni, bármit is jelentsen ez, mert tudja, hogy az tökéletes, akkor Isten beköltözik annak az embernek az életébe, felfedi magát. Nyilván nem egyből teljesen, a kapcsolatot fel kell építeni. De azt ígéri, hogy ha az ember nyit felé, akkor ő is nyitni fog. Emellett Jézus áldozata miatt már tud ránk úgy tekinteni, mint akik nem bűnösök, ezért a fizikai halálon ugyan átesünk, de a lelkünk utána Istennel élhet tovább. Ez a Menny.

Jézus azt mondja: ,,Én vagyok az út, az igazság, és az élet, senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam."

Tehát NINCS más út, miért is volna? Ha valakinek ez fontos, és elindul ezen az úton, akkor megtalálja Istent, ha tényleg komolyan dönt mellette, hogy meg akarja találni. Ha pedig valakit nem érdekel, vagy már ezt az utat sem hiszi el, ami igazán nem áll semmi erőfeszítésből, az ne is számítson semmire!

Csak gondoljatok bele, én is ezt csináltam amikor elém került ez a döntés:

1. Ha elindulok ezen az úton, és igaz, akkor a lehető legjobb dolgot tettem, ami csak létezik.

2. Ha elindulok ezen az úton, és egy nagy kamu az egész, akkor meg nem történt semmi. Nem fizettem senkinek, nem csináltam magamból hülyét mások előtt, stb.

Remélem tudtam segíteni. Ha valamit a kusza fogalmazásmódomból adódóan kihagytam, itt egy rövid kis videó keretében minden világosan el van magyarázva:

https://www.youtube.com/watch?v=of3uNz9M0Ms

Van egy labirintus. Juss el A-ból B-be. A ceruzás biztosan a labirintuson át vezeted egyik pontból a másikba. Igaz? Ki mondta, hogy a labirintuson keresztül kell összekötnöd A-t B-vel???

Ezzel azt akarom mondani, hogy egy röghöz kötött vonatkoztatási rendszerben nem biztos, hogy kapsz választ a kérdésedre. Sőt, nem biztos, hogy a kérdés is helyes... Ui. Egyébként a Biblián nevelkedett, megkeresztelt ember vagy?

Ez egy nagyon érdekes kérdéskör.

Isten léte, ami létünk és a szükségszerűség kérdése.

Először is meg kell jegyezzem, hogy a római katolikus egyház már tovább lépett, az isten ádámot és évát teremtett képtől, és a darwinista egyedfejlődésbe ágyazta be a "teremtés történetet" eképen (hittanóráról):

Valamikor, amikor az ember őse öntudatra ébredt, vagy teszem azt, eszközt kezdett használni, az isten belelehelte lelkét, hasonlatossá tette önmagával, az egyház szerint onnantól ember az ember

Az én elképzelésem/istenképem szerint viszont:

isten a mindenség, az univerzum, annak kezdete (senki sem tudja megmagyarázni hogy mi volt az univerzum kezdete, vagy mi volt az Bigbum előtt, nem tudnak kezdőpontot adni, csak olyan teóriát miszerint ez egy ciklikus, Bigbum-Bigrecs sorozata), a megfoghatatlan és megmagyarázhatatlan, az ok, amiből minden okozat létrejön. Isten nem egy jóságos öregember és az angyalok nem szárnyas emberek.

De minthogy mindennek az eredete és minden fölött hatalommal bír, képes anyagi testet felvenni, olyat, amit az emberek el tudnak fogadni. Innen a Jézusi isten alak, és az angyaloké. 2000 évvel ezelőtti emberek felfogása szerint.

Istennek nincs érdeke abban hogy mi létezünk, de mint az univerzum részei, isten részei is vagyunk egyben.

Az ember attól különleges, hogy nem csupán ösztön lény, az ösztöneivel szemben is képes dönteni. A választás magában hordozza a rosszat is. isten pedig nem segít magától, de ha kéred, és valóban rászorulsz, akkor úgy fogja alakítani az univerzumot, hogy az (akár más emberek által, akár a körülmények által) segítségedre legyen.

Nincs szüksége ránk. Ha kéred, akkor segítségedre lehet, mert az intelligens lényeknek, amint túl lépnek az ösztönökön, eltévedhetnek az életben, az élet kérdéseiben.

Nem Istennek van szüksége ránk, hanem a Léleknek. A Léleknek korlátozottak a képességei nem létezik számára jó és a rossz. Neki a lételeme a feltétel nélküli szeretett. Azért kapott születésünkkor testet, hogy tanuljon, fejlődjön. Azt mondják nincs Isten. Ott van mindenben amit alkotott, mindenkiben ott van belőle egy darabka, még abban a székben is amin ülsz. Azt mondják, hogy gonosz az Isten. Ez nem így van. Isten maga szeretet. Idézet egy könyvből:

"Egy tanár kérdezi a diákoktól: -Létezik a gonosz? Isten teremtette a gonoszt? Mindent Isten teremtett ami létezik?

Az egyik diák bátran azt felelte:

-Igen.

-Isten teremtett mindent?-kérdezte a tanár.

-Igen uram!-felelte a diák.

A tanár mosolygott.

-Ha mindent Isten teremtett, a gonoszt is Isten teremtette. Mivel a gonosz létezik, aszerint az alapelv szerint, hogy a tetteink határozzák meg, kik vagyunk, Isten gonosz. A diák elhallgatott, nem szólt erre semmit. A tanár elégedetten önmagával elégedetten, büszkén nyugtázta az osztály előtt, hogy ismét sikerült bebizonyítania: a vallásos hit puszta mítosz.

Most egy másik diák nyújtotta fel a kezét:

-Kérdezhetek valamit, tanár úr?

-Természetesen-felelte a férfi.

A diák felállt és azt kérdezte:

-Létezik a hideg?

-Micsoda kérdésez? Természetesen létezik. Még sohasem fázott?

.

.

.

- Hideg valójában nem létezik. A fizika törvényei szerint amit mi hidegnek tartunk, valóságban pusztán a hő hiánya. Minden test vagy tárgy esetében megfigyelhetjük, mikor ad le vagy vesz fel energiát és egy test vagy anyag belső energiája attól függ, hogy hőt ad le vagy hőt vesz fel. Az abszolút 0 fok, azaz a -273,15 Celsius-fok a hő teljes hiányát jelzi, ezen a hőfokon minden anyag mozgása megszűnik, az anyag reakcióra képtelenné válik. A hideg nem létezik. Ezt a szót mi találtuk ki, hogy letudjuk írni mit érzünk hő hiányában. A diák tovább folytatta:

-És a sötétség létezik?

-Hát persze!- vágta rá a tanár, most már türelmetlenül.

A diák erre így felelt:

-Uram a sötétség se létezik. A sötétség valójában a fény hiánya. A fényt tanulmányozhatjuk, a sötétséget nem. Míg Newton prizmájával a fehér fény színekre bontható és minden egyes szín hullámhossza külön mérhető, a sötétséget nem lehet megmérni. Egyetlen fénysugár betörhet a sötétség világába, bevilágíthatja azt. A sötétség egy emberi kifejezés annak a bemutatására, hogy mi történik akkor, amikor nincs fény.

A tanár szótlanul bámult a fiatalemberre, aki most azt kérdezte:

- Tanár úr létezik a gonosz?

Most már bizonytalanabb hangon így felelt:

-Természetesen, ahogy már mondtam. Nap mint nap tapasztalhatjuk. Jelen van az emberiség embertelenségében mindennap. Jelen van a bűnözésben és az erőszakban a világ minden pontján. Ezek a megnyilatkozások a gonosz művei.

Erre a diák azt válaszolta:

A gonosz nem létezik, uram, legalábbis nem létezik önmagában. A gonosz csak Isten viszonylagos hiánya. A gonosz ugyanúgy mint a sötétség és a hideg, olyan szó amelyet az emberi lények találtak ki, hogy leírhassák Isten hiányát.Isten nem teremtette meg a gonoszt.Az amit mi gonosznak hívunk, csak annak az eredménye,ami akkor történik, ha egy ember nem ismeri fel Isten szeretetét a saját szívében. Olyan mint a hideg, amikor nincs hő,vagy a sötétség, amikor nincs fény.

A tanár leült."

Isten azok számára létezik, akik hisznek benne. NEM ISTENNEK VAN SZÜKSÉGE AZ EMBEREKRE, HANEM AZ EMBEREKNEK VAN SZÜKSÉGE EGY ISTENRE (vagy többre ld. az ókori görögöket), valójában maguk az emberek teremtik meg ezt az Istent. Az emberek, mint gondolkodó lények, nem képesek feldolgozni mindent, többek közt azt se hogy az életük véges. Ezért hozták létre a vallást, mert így ezek az emberek úgymond célt kaptak, hogy ne féljenek annyira az elmúlástól. Ezen kívül így van amivel magyarázni tudják azt, amit nem értenek (és csodának nyilvánítják).

Szerintem mindazoknak akik hisznek és akik nem, tiszteletben kell tartani a másikat, mindenkinek a saját DÖNTÉSE(!) hogy miben hisz és úgy gondolom nem kell a másikra ráerőltetni a saját hitünket.

Én például a fizikában hiszek, de mégsem próbálok meggyőzni itt senkit arról, hogy a fizikával minden magyarázható (csak még nem jöttünk rá mindenre).

"Ha az emberek azért születnek meg,

hogy megszenvedjék a nehéz életet,

ez azt jelenti, hogy egyfajta büntetésnek szánták nekik?

Vagy az egész csak egy cinikus vicc.....?"