Hogyan szabadulhatunk meg az áteredő bűntől?
Mi az áteredő bűn pontosan? Hogyan hat ránk?
Mi történt amikor Ádam és Éva ettek a jó és gonosz tudásának fájáról? (mi lett volna, ha az életből is esznek? Miért nem ettek abból vagy miért nem szólt nekik a gonosz, hogy egyenek?)
A testük vagy a lelkük betegedett meg? Kezdetben halandó vagy halhatatlan volt a teremtett ember?
"És monda az Úr Isten: Ímé az ember olyanná lett, mint mi közülünk egy, jót és gonoszt tudván. Most tehát, hogy ki ne nyújtsa kezét, hogy szakasszon az élet fájáról is, hogy egyék, s örökké éljen"
Ezt hogyan kell értelmezni?
Ádám és Éva engedetlenek voltak az Úrhoz. Tudták, hogy rosszat cselekednek? Istennek az volt a baja, hogy engedetlenek voltak vagy az, hogy most már a a gonosznak tudásában lettek? Biztos hogy bűntetés volt (egyáltalán Istentől való) a paradicsomból való kiűzés?
Ha nem űzik ki az embert (hová lettek űzve?), akkor mi történhetett volna?
Mit kell tenni, hogy megszabaduljunk az áteredő bűntől és miért? Ki üdvözölhet? Aki bűntelen, aki hisz Istenben, aki Jézusban is?
Mit jelent hinni?
És mi van halál után?
Olyan jó lenne, ha megjelenne Isten...
Miért nem teszi ezt? Miért szükséges a hit az üdvözüléshez?
Örülnék, ha azt is leírnátok, hogy milyen egyházhoz, gyülekezethez tartozotok (mi a vallásotok).
Köszönöm!
válasza:Nem árulok zsákbamacskát: ateista vagyok.
De ezt talán neked is érdemes átgondolnod:
A Biblia szerint Isten MINDENtudó és mindenható.
Úgy látom, főleg a MINDENtudás súlyát sokszor, sokan nem fogják fel igazán. Ez ugyanis annyit tesz, hogy már a kezdet kezdetén előre látott MINDEN lehetséges jövővariációt is, hogy mikor mi, hogyan történhet, ki mikor, miben, mit, hogy dönthet illetve hogyan fog dönteni. A mindenhatás pedig lehetővé tette számára, hogy ebből a miriádnyi ágas-bogas alternatív jövőszálból kiválasszon egy neki megfelelőt.
Mi következik ebből?
Hogy SEMMI, de SEMMI, és EGYÁLTALÁN SEMMI az égegyadta világon SOHA NEM TÖRTÉNHET Isten tudta ÉS JÓVÁHAGYÁSA nélkül. Ha valami meglepetésként érné, nem lenne mindentudó. Ha pedig az akarata ellenére történne valami, akkor nem lenne mindenható. Ha tehát mindentudó és mindenható is, akkor semmi nem lepheti meg és mindig, mindenben, a legapróbb részletekig csak és kizárólag az történhet, amit ő akart kezdettől fogva.
Mi következik ebből?
Először is, teljes determinizmus és a szabad akarat puszta illúzió volta. Ha Isten nem tudta volna már a kezdet kezdetén, hogy mikor mit fogsz dönteni a "szabad akaratoddal", akkor nem lenne mindentudó. És ha olyat dönthetnél, amivel nem ért egyet, akkor nem lenne mindenható.
Másodszor: NINCS semmiféle bűn és büntetés. NEM LEHET, mivel minden, ami történt, Isten akarata szerint való. NEM IS LEHETETT VOLNA MÁSHOGY, lásd feljebb. Isten akarata tehát a rossz, a gonoszság, a háború, az erőszak, a gyilkolás, a szenvedés, a betegségek, az éhínség is.
Harmadszor: ha nincs bűn, a megváltás és üdvözülés is értelmezhetetlen. Jézus kereszthalála is teljesen felesleges színjáték volt.
És különben is: egy MINDENHATÓ Istennek mi szüksége önmaga drámai feláldozására ahhoz, hogy bárki(ke)t üdvözítsen ill. megbocsásson nekik? Semmi. Ha valóban MINDENHATÓ, akkor csak akarnia kell, és már kész is. És ugyanígy, teremthetett volna eleve tökéletes világot, olyan felkészült és felvilágosult lényekkel, akik még az úgynevezett névleges "szabad akarat" birtokában is megmaradnak mindig a jó úton. Egy mindenható Istennek ez semmiség.
Gondolkodj el ezen egy kicsit. Nem mondom, hogy vesd el a hitedet (tudom, hogy úgysem fogod), de azért gondolkodj el a fentieken. Mindenképp érdemes.
Kedves első válaszoló!
Az igazság az, hogy elsősorban nem ateisták válaszára lennék kiváncsi. Hanem keresztények és zsidók (vagy teológusok, filozófusok) véleményére. Ha van ilyen végzettséged vagy sokat foglalkoztál ezzel a témával, akkor nem szóltam semmit.
Mivel összefügg a válaszod a kérdéssel és teljesen értelmes, segítőkész választ írtál, így nem töröltetem, hanem köszönöm a véleményed. Feltétlen elgondolkodom ezen is (hisz az igazságot keresem).
Egyébként igazad van. A hitemben senki nem rendíthet meg.
Sem hívő, sem nem hívő.
További szép napot:)
válasza:Kedves Kérdező!
Hadd ajánljak ismét egy tanulmányt, amelyben ezek részletesen és érthetően ki vannak dolgozva (ne az oldalt nézzük, hanem a tanulmányt):
Maga a kérdés kifejtése itt részletesen le van írva.
válasza:Ezek a kérdések egyébként mind meg vannak Aquinói Szent Tamás Summa Theologiae c. művében. Ajánlatos bevezetőként ezt a könyvet ajánlom (nem reklám, hisz a szerző ezt a múlt század elején írta):
válasza: válasza:^ Jaja. :)
Csak az a militáns, "hittérítős" fajta... :D
Akit cseppet sem zavar, hogy a Vallás kategóriában vagyunk, és a kérdés hívőkhöz szól; ebből következőleg nem is tudna a kérdésre válaszolni, tehát szabályzatot sért...
Ugyan már, kis dolgokra nem adunk. :D
Kedves Kérdező!
Rengeteg kérdést tettél fel, és nem is egyszerűeket, ill. egy-egy mondatban nem lehet ezeket megválaszolni. Szerintem.
Persze remélem, hogy valakinek lesz türelme és ideje hosszabb választ is írni; de én inkább azt javasolnám, hogy keress egy jó közösséget, ahol szépen sorban választ kapsz ezekre a kérdésekre. Merthogy a közösség mindenképp előnyös lehet a hitéleted szempontjából, meg amúgy is. :)
Vagy jársz már valahova?
Minden jót neked. :)
válasza:Szia!
Az "áteredő" vagy "eredendő" bűn egy teológiai fogalom, ami azt célozza meg, hogy magyarázatot adjon a bűnre, ami a Földön van.
Teológiailag nézve az erdendő bűn az, hogy Éva szakitott a tiltott fa gyümölcséből, és evett abból, Isten kifejezett tiltása ellenére. Van egy ennél még messzebb mutató definíció azonban, amely azt mondja, hogy az eredendő bűn az önzés, az önmagunkért élés gondolkodásmódja és életformája.
Nagyon érdekes, hogy ennek az igazságnak a felfedezéséig természettudományos megfigyelés útján is el lehet jutni. A neves, külföldön élő magyar tudóstól, Selye Jánostól idézem a következőket: "Bizonyos tekintetben úgy is vehetjük, hogy az önzés az eredendő bűn, nemcsak az ember, hanem minden élőlény számára." (Életünk és a stressz) Ezután úgy szemlélteti állítását, hogy leírja, mi történik például az emberi testben, ha annak valamely része egyszer csak az "önzés törvénye" szerint kezd működni: "Ki-kitörhet egy forradalom valamely részlegben, amely elfeledkezik a kollektív önzetlenségről. Ez az, amit ráknak nevezünk. És ebbe nemcsak az egész szervezet pusztul bele, hanem vele együtt a lázadó rész is saját törekvésének áldozatává válik." Majd hozzáteszi mindezekhez: "A racionális értelem korában szinte megörvendeztet, hogy az emberi magatartást nevelő vallási és bölcseleti tantételeknek tudományosan feltárható biológiai igazság az alapjuk."
Van min elgondolkoznunk ezen a ponton: Lehetséges, hogy minden rossznak tényleg az önzés a gyökere? De hiszen nekünk az önérdek és önös vágyak, kívánságok követése tűnik az élet és a boldogság útjának! Nem bűnösnek, hanem természetesnek érezzük, hogy a magunk javát keressük mindenben. Ugyan mi mást tehetnénk, hiszen mindenkinek ez a kézenfekvő? – mondaná sok ember. Lehetséges, hogy valami megcsalja, megrontja tiszta látásunkat? És talán ez a ferde látás maga is a bűn következménye? "Van olyan út, amely igaz az ember szeme előtt, de a vége a halálnak útja" – mondja a Biblia (Példabeszédek 16:25).
Üdv. Péter
válasza:„Hogyan szabadulhatunk meg az áteredő bűntől?”
Helyes belátással.
„Mi az áteredő bűn pontosan? Hogyan hat ránk?”
Az elnevezés némileg félrevezető, áteredő, eredendő, vagy eredeti bűn nem létezik, de a hajlamok örökölhetők.
A Biblia a bűnbeesés történetével az ember szellemi fejlődésének jelképesen azt a szakaszát ábrázolja, mikor az ember látni kezdte az összefüggést tettei és azok következményei közt. Elsőnek valószínű azon tettek és következményei közt melyek kellemetlenül, hátrányosan hatottak rá, azok lettek a rossz, a gonosz tettek, a bűnök. Más tettek következményei jótékonyan hatottak rá, azok kerültek a jó cselekedetek, az erények kategóriájába. - Az ember evett a jó és a rossz ismeretének gyümölcséből, - személyes öntudathoz jutott.
Az ember nem teremtve lett, az ember, helyesebben Isten fejlődött emberré. Ami a testét illeti, kezdetben is halandó volt, de személyes öntudat hiányában nem volt halandósága tudatában.
"És monda az Úr Isten: Íme az ember olyanná lett, mint mi közülünk egy, jót és gonoszt tudván. Most tehát, hogy ki ne nyújtsa kezét, hogy szakasszon az élet fájáról is, hogy egyék, s örökké éljen"
„Ezt hogyan kell értelmezni?”
Nem tudom mi járhatott szerző fejében, mikor az itt idézett szöveget írta. Talán az hogy az ember egykor elfogja érni a tudatnak azt a színvonalát vagy minőségét, mikor a halál elkerülhetővé válik számára.
„Mit jelent hinni?”
A kérdés, gondolom nem a fogalom legszorosabb értelmére vonatkozik, de talán mégis jó lenne, ha mélyebben belemerülnénk. Mikor Jézus a mustármagot említette, a hit nagyságával kapcsolatban, akkor a hit erejére célzott, arra, hogy minden lehetséges annak akinek hite van. Szó szerint igaz az, hogy a megfelelő hit segítségével akár egy hegyet odébb lehet tenni.
Létezik egy kevésbé ismert magasabb rendű természeti törvény, ami azt hozza létre amiben hiszünk, helyesebben úgy tudjuk ahogyan elképzeljük. Mondani sem kell, hogy a feltételeket tökéletesem be kell tartani. Jézus úgy tudott segíteni a betegeken, hogy azok tudatát felemelte arra a színvonalra, melyen a beteg egészségesnek láthatta magát, akkor a beteg meggyógyult. Jézus minden alkalommal hangsúlyozta, hogy a beteg hite volt az ami őt meggyógyította.
„És mi van halál után?”
Nem tudom, de van egy elképzelésem. A halál szerintem majdnem mindent tönkre tesz, a test elpusztul, a személyiség csak emlékezetként marad, a rokonok, barátok, ismerősök tudatában. De megmarad a személytelen öntudat (lélek), és megmaradnak a hajlamok, azok lesznek az eszközök egy következő megtestesülésben.
A halál után, mikor a tudat felocsúdott a megrázkódtatásból, próbálja folytatni tevékenységeit addig, míg be nem látja hogy feladatát befejezetlenül hagyta, akkor jön a belátás hogy egy újabb megtestesülésre van szükség, hogy munkáját folytassa. Ez addig ismétlődik, míg teljes lényét, a testét is megóvja a pusztulástól.
„Olyan jó lenne, ha megjelenne Isten... Miért nem teszi ezt?
Isten folyton jelen van mindenütt. De mivel Isten nem egy valaki, nem egy személy, hanem egy Vezérlő Alapelv mindenben, egy Mindenható Törvény, egy Hatalom, Bölcsesség és szeretet kimeríthetetlen forrása bennünk és körülöttünk mindenütt, nem látjuk, de tudhatjuk, hogy jelen van velünk és bennünk.
Miért szükséges a hit az üdvözüléshez?”
A hit egy nélkülözhetetlen eszköz a lelki fejlődéséhez.
„Örülnék, ha azt is leírnátok, hogy milyen egyházhoz, gyülekezethez tartóztok (mi a vallásotok).”
Szervezett vallásokból kinőtt keresztény vagyok.
válasza:Kedves kérdező, első vagyok újra. Írtad, hogy "Ha van ilyen végzettséged vagy sokat foglalkoztál ezzel a témával, akkor nem szóltam semmit."
Nos, ha ennek van bármi jelentősége, akkor elmondom, hogy a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola padjait is volt szerencsém koptatni a múltban, teológusoktól tanulni például Jézusról és egyháztörténetről.
Egyébként pedig valóban régóta foglalkozom a témával, mert bizonyos (történelmi, kulturális, társadalmi, pszichológiai) okok miatt az ateizmusom ellenére is érdekel.
Bár nem tudom, ennek mennyi jelentősége van az általam leírtak szempontjából, de ha számodra ez fontos, akkor most már tudhatod, hogy ez a helyzet. :)
Üdv :)
Szeretnék megkérni mindenkit, hogy privát üzenetet nekem ne küldjön! Mindenki vállalja fel a mondnai valóját, mert én nem igazán véleményekre vagyok kiváncsi, hanem az igazságra.
És igazság csak egy van (vagy tévedek?)! Ez nem játék...Ha már megszülettem, szeretném tudni, hogy mi a célom! Mi az élet értelme!
Gondoltam, hogy ott kell keresni a végzetet, ahol a kezdet is van. Vagy a kezdetet kell keresni a végzetnél?
Mindegy! Én csak annyit szeretnék tudni, hogy mit kell tennem ahhoz, hogy üdvözüljek én és a többi ember? És amit tennem kell, azt miért kell tennem?
Nagyon sok véleményt hallottam már. És vannak olyanok, akik veszik a bátorságot és olyat mondanak, hogy ők az út az igazsághoz és csak rajtuk keresztül lehet elérni Istent. Mások felett ítélkezve (sokszor).
Köszönöm a könyv ajánlatokat, de honnan tudjátok, hogy nem egy kis gyerek vagyok, aki még alig érti a dolgokat és a bonyolultabb írásokat? Ráadásul több kötetet elolvasni nem kis időt vesz ígénybe...
Mi van, ha annyira depressziós vagyok, hogy olvasni sem bírok? (esetleg éppen megölni készülök magam?)
Még a gyülekezet az egyik legjobb ötlet. Csak mi van, ha van valami személyiség problémám vagy nem megoldható, hogy kommunikáljak ilyen emberekkel?
Lehet ma lefekszem, de holnap nem ébrdek fel! Meghalok vagy eljön az ítélet napja...
Tényleg csak az üdvözölhet, aki több könyvet már elolvasott? Vagy az igazság keresés szükséges hozzá? Ti elhiszitek amit mondanak nektek. Gondolom, hogy nem vakon....
Most akkor szükséges a Biblia ismerete az üdvösséghez, vagy sem? És ha igen, akkor milyen szinten kell ismerni azt?
[Péternek]:
Ha vak vezet világtalant, mindketten gödörbe esnek...
Erről kb ez jutott eszembe:
Nekem tetszik ez a mese.
"Az "áteredő" vagy "eredendő" bűn egy teológiai fogalom, ami azt célozza meg, hogy magyarázatot adjon a bűnre, ami a Földön van."
Tehát azt akarod mondani, hogy a Biblia ezzel foglalkozó része mese? A Biblia nem Isten szava?
Most akkor szó szerint kell venni a leírt dolgokat, vagy ezek elvont valamik? Honnan tudom, hogy mi nem mese, mit kell szó szerint venni stb...?
"Teológiailag nézve az erdendő bűn az, hogy Éva szakitott a tiltott fa gyümölcséből, és evett abból, Isten kifejezett tiltása ellenére. Van egy ennél még messzebb mutató definíció azonban, amely azt mondja, hogy az eredendő bűn az önzés, az önmagunkért élés gondolkodásmódja és életformája"
-szakitott a tiltott fa gyümölcséből esetén:
Éva miért evett?? Mi volt vele a szándéka? És miért nem a másik fáról etették?
Most akkor tudta, hogy rosszat tesz, vagy sem? Mit akart elérni ezzel?
Ha tudta, hogy rosszat tesz, akkor szívében már rossz volt és nincs értelme, hogy evett a fáról. Vagy csak a tett számít? Vagy amit evett, az volt a rossz?
Esetleg az volt a bűne, hogy nem hallgatott Istenre? Ugye mondták az emberkéknek, hogy meg fognak halni. Tudták, hogy mit cselekszenek? Azzal, hogy megszegték Isten szavát, miért követtek el bűnt? (ha nem akartak rosszat?). Az volt a baj, hogy nem hittek Istennek? Mit jelent hinni? És miért volt baj, hogy nem hittek?
-eredendő bűn az önzés
Tehát az ember már képes volt jóra és rosszra is. Azt mondod. Ők tudták, hogy mi a jó és a rossz? Isten elmagyarázta nekik? Miért választották a rosszat? (mi lett a következménye a rossz tettnek? Vagy csak nem mentek át egy próbán?)
Ha próbára lettek téve, akkor mi szükség volt erre?
"Lehetséges, hogy valami megcsalja, megrontja tiszta látásunkat? És talán ez a ferde látás maga is a bűn következménye? "Van olyan út, amely igaz az ember szeme előtt, de a vége a halálnak útja" – mondja a Biblia (Példabeszédek 16:25)."
Ez viszont különösent tetszett:)
[mindenkinek]
Jó, igazatok van. Nem kellene így túlbonyolítani és megakadni egy történeten.
Most is az a kérdésem, hogy mi kell ahhoz, hogy Istennel lehessek majd...
Állítólag vannak jó lelkű ateisták és más vallásban hívő emberek, akik hallottak a kereszténységről. Velük mi lesz?
Vagy ők nem jó emberek? Tudom, hogy mindenkiben van hiba....
De most az számít, hogy jók vagyunk (arra törekszünk) vagy az, hogy hiszünk? Vagy mindkettő? (esetleg szektázni kell, fizetni sokat?)
De miért kell hinni? Miben? Miért jó Istennek, ha hiszünk benne (vagy nekünk jó)? Mit jelent hinni? Tényleg az hisz Istenben, aki azt gondolja, hogy na van Isten?
A bűneink csak így lesznek megbocsátva? Miért? Mi a bűnnek a hatása? És a hit hogy törli el?
Bűnben miért nem lehetünk Istennel?
Én nekem van egy olyan gondolatom, hogy az ember nem nagyon képes befgoadni az igaz önzetlen szeretetet (önző lények ezek többnyire). És csak a szerető szeretet teremtő Atyánkban lévő hit segít minket hasonlóvá, mint Isten. De ha ez igaz, akkor hit nélkül nincsenek önzetlen emberek. Pedig nagyon sók jó embert lehet látni. De vajon hibátlanok? (megint jön a kérdés, hogy miért baj, ha nem?)
Miért jó, hogy hiszek és nem tapasztalok?
Lehet a tudás, éntudat csak illuzió? Teljesen megváltoztatta az eszünket a bűn, úgy hogy nehezen legyünk képesek hinni? Ha kinyílna a szemünk, akkor megértenénk, hogy miért csak "tisztán" kerülhetünk Istenhez?? Lehet az emberi gondolkodás túl egyszerű és soha nem értenénk meg az igazságot, ezért kellett más formában előadni az embereknek?
Én hiszek Istenben. Nem tudok nem hinni benne, hiába mondanak sokan állítólag logikus érveket arra, hogy nincs (én nem látom benne a logikát, bár értem, hogy miért mondják, de mégsem).
Nem gondolom, hogy Isten személytelen lenne, de azt tudom, hogy nem olyan, mint az ember.
[pelgrim]
"A Biblia a bűnbeesés történetével az ember szellemi fejlődésének jelképesen azt a szakaszát ábrázolja, mikor az ember látni kezdte az összefüggést tettei és azok következményei közt. Elsőnek valószínű azon tettek és következményei közt melyek kellemetlenül, hátrányosan hatottak rá, azok lettek a rossz, a gonosz tettek, a bűnök. Más tettek következményei jótékonyan hatottak rá, azok kerültek a jó cselekedetek, az erények kategóriájába. - Az ember evett a jó és a rossz ismeretének gyümölcséből, - személyes öntudathoz jutott"
Hogyan kezdte látni az ember, hogy mi a rossz? Miért választották a rossz viselekdést?
"Az ember nem teremtve lett, az ember, helyesebben Isten fejlődött emberré. Ami a testét illeti, kezdetben is halandó volt, de személyes öntudat hiányában nem volt halandósága tudatában."
Ne haragudj, de ebből egy szót sem értettem. Isten miért fejlődött volna emberré?
Ez most pozitív fejlődés, vagy negatív? Negatív esetén nem látok értelmet.
Ha pedig szerinted pozitívabb lett, akkor elég gáz lehetett szegény.
Ha pedig nincs pozitívabb és negatívabb fogalmak, így bűn sem létezik. Ez nem túl keresztény gondolat. Inkább a makro evolcúióra hasonlít (amiben vannak hibák).
Tehát szerinted Isten egy cucc az űrben, amiből kialakult a fejlettebb ember, ami hibás?
"Szó szerint igaz az, hogy a megfelelő hit segítségével akár egy hegyet odébb lehet tenni."
Próbáltad már?
"Létezik egy kevésbé ismert magasabb rendű természeti törvény, ami azt hozza létre amiben hiszünk, helyesebben úgy tudjuk ahogyan elképzeljük."
Ez meg kicsit a Titokra hasonlított.
Hogyan lett öntuadtunk és miért jó ez nekünk?
Ha valaki soha nem ismeri fel ezeket az okkult dolgokat, akkor azzal mi lesz?
És miért nem ismerjük fel?
"Mondani sem kell, hogy a feltételeket tökéletesem be kell tartani. Jézus úgy tudott segíteni a betegeken, hogy azok tudatát felemelte arra a színvonalra, melyen a beteg egészségesnek láthatta magát, akkor a beteg meggyógyult. Jézus minden alkalommal hangsúlyozta, hogy a beteg hite volt az ami őt meggyógyította."
Én próbálkoztam bemesélni magamnak dolgokat, de eddig nem jött be.
És gondolj a bolond emberre, aki kiugrik az ablakon, mert lát vagy hisz????
Milyen hinni??
"Nem tudom, de van egy elképzelésem. A halál szerintem majdnem mindent tönkre tesz, a test elpusztul, a személyiség csak emlékezetként marad, a rokonok, barátok, ismerősök tudatában. De megmarad a személytelen öntudat (lélek), és megmaradnak a hajlamok, azok lesznek az eszközök egy következő megtestesülésben."
Ugye tudod, hogy amit rólad gondolnak, az nem a valóság?
"A halál után, mikor a tudat felocsúdott a megrázkódtatásból, próbálja folytatni tevékenységeit addig, míg be nem látja hogy feladatát befejezetlenül hagyta, akkor jön a belátás hogy egy újabb megtestesülésre van szükség, hogy munkáját folytassa. Ez addig ismétlődik, míg teljes lényét, a testét is megóvja a pusztulástól. "
Mi alapján látja be? És miért nem azonnal? Mi történik?
A reikarnáció sem túl keresztény tanítás.
Mellesleg, hogy óvja meg a testét a teljes pusztulástól? Mi kell ehhez és mi játszódik le az emberben??
Természetesen ezek a szubjektív gondoaltaid (ahogy írtad) és senkire sem erölteted meg ítélsz el másokat gondolom. Ezért külön dícséret jár.
"Isten folyton jelen van mindenütt. De mivel Isten nem egy valaki, nem egy személy, hanem egy Vezérlő Alapelv mindenben, egy Mindenható Törvény, egy Hatalom, Bölcsesség és szeretet kimeríthetetlen forrása bennünk és körülöttünk mindenütt, nem látjuk, de tudhatjuk, hogy jelen van velünk és bennünk."
Ez a gondolat is szimpatikus, de szerintem azért egy kicsit "élő" is. De ez csak vélemény, tudod.
Neked is köszi a választ utolsó válaszoló:) Meg mindenkinek:)
Várom a további érvéket!!
Van még néhány ilyen kérdésem, hogy miért szükséges a gyónás a bűnök bocsánatához, miért nem elég otthon megbánni?
Tulajdonképpen JT válaszok is nagyon érdekelnének, mi alapján gondolják magukat az egyetlen útnak. Vitatkozni szeretnék, ezért tessék felvállani amit írunk!
Nem csak az én lelkem nyugalma, élete múlhat rajta:)
Dicsőség Istennek!:)
u.i.
Én a Jézus Krisztus szavait tartom a legfontosabbaknak, amit pl. Máté nagyon szépen közöl velünk. Szerintem a legfontosabb elv, hogy szeressünk másokat (minél önzetlenebbül, annál jobb) és ne ártsunk nekik. Segítsünk másoknak és fejlődjünk (ne pusztítsunk és kerüljük az önzést).
Abban kell hnni, hogy Krisztus meghalt a kereszten, abban, hogy ő Isten fia, vagy a szavaiban?
Melyikben és miért? Mi ránk a pontos hatása?
Ha csak a Biblia tartalma számít, akkor annak ismerete nélkül nem lehet annak megfelelő életet élni? Persze hinni kell Istenben? De miért?
Köszönöm a válaszokat:)
Dicsőség a Krisztusnak is!
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!