A biblia szerint mikor költözik a lélek a testbe?

1Mózes 2: 7-az ember maga a lélek.

Ezékiel 18: 4-a lélek nem halhatatlan

Kedves utolsó, bizony a Biblia erről mást tanít. Ne az ószövetséggel gyere, tudjuk hogy nagy volt az eltérés a zsidók között (nem csak) ebben a kérdésben.

Azonban halhatatlan lélek híján magyarázatra szorulna néhány igevers az újszövetségből.....persze nincsenek kétségeim afelől, hogy ti mindent meg tudtok magyarázni, de ha nem ferdítjük a teológiát, azt látjuk hogy a lélek bizony halhatatlan.

-Gazdag és Lázár

-István vértanú halála: Uram, vedd magadhoz a lelkemet!

-Bizony mondom neked, ma velem leszel a paradicsomban!

-Ján ev.5,24-25

-Ján ev. 8,51

-Ján ev.11,25-26

Hadd ne folytassam. Arról nem is beszélve hogy ha nincs pokol miért beszél róla Jézus annyit és miért nevezi külső sötétségnek, ahol lészen sírás és fogaknak csikorgatása?

Miért mondta azt hogy ne féljetek azoktól akik a testet ölik meg de a léleknek nem árthatnak?

Kedves Andizsuzsi és Titus Pullo!

Köszönöm a válaszaitokat, részben megnyugodtam. :)

A félreértést az okozta, hogy Jehova Tanúi szoktak - többek között - erre az igeversre hivatkozni; s ezekkel azt kívánják bizonyítani, hogy mivel (szerintük) a lélek maga az ember, ezért az nem is örökéletű.

Mint ahogyan most lsandor is befutott a maga szokásos módján, azaz csak hivatkozásokkal, de a versek idézése nélkül... :D

Tessék, Saca, mutattam már neked néhány, a JT-tanokat cáfoló igeverset (szó szerint bemásolva!), ezekre eddig érdemben nem reagáltál. Most sem vagyok rest újra előkeresni a listát, próbálkozz nyugodtan. :)

Szerintem a következő versekben nem lehet belepasszírozni a "lélek" szó jelentésébe a személy / élet / életerő jelentéseket, mivel így nem lennének értelmesek maguk a mondatok; tehát a "lélek" az ember különálló része, NEM azonos a személlyel, az élettel vagy az életerővel.

"... mert dermedtség fogott el engem, pedig a lélek még teljesen bennem van." (2Sám 1,9b)

"És meghallgatta az Úr Illés szavát, és megtért a gyermekbe a lélek, és megéledett." (1Kir 17,22)

"... ők az Urat akarják követni, és az ő parancsolatait, bizonyságtételeit és rendeléseit teljes szívből és lélekből megőrizni, és beteljesíteni e szövetség beszédeit, amelyek meg vannak írva abban a könyvben..." (2Kir 23,3)

"És fogadást tettek, hogy ezután az Urat, az ő atyáik Istenét teljes szívvel és teljes lélekkel fogják keresni." (2Krón 15,12)

"Mert tele vagyok beszéddel; unszolgat engem a bennem levő lélek." (Jób 32,18)

"A megnyert kívánság gyönyörűséges a léleknek..." (Péld. 13,19a)

"A vidám elme megvidámítja az orcát; de a szívnek bánata miatt a lélek megszomorodik." (Péld. 15,13)

"Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel." (Péld. 16,19)

"Jobb, amit ember szemmel lát, hogynem a lélek kívánsága; ez is hiábavalóság és a léleknek gyötrelme!" (Préd 6,9 )

"Mivelhogy Dánielben, akit a király Baltazárnak nevezett, nagyobb lélek, tudomány és értelem, álmoknak magyarázata és titkok megjelentése és rejtélyek megfejtése találtatott." (Dn 5,12a)

"És szeretni őt teljes szívből, teljes elméből, teljes lélekből és teljes erőből, és szeretni embernek felebarátját, mint önmagát, többet ér minden égőáldozatnál és véres áldozatnál." (Márk 12,33)

"Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne jussatok; a lélek ugyan kész, de a test erőtelen." (Mk 14,38b)

"Ami testtől született, test az; és ami Lélektől született, lélek az." (Jn 3,6)

"Ezek mindnyájan egy szívvel-lélekkel foglalatosak valának az imádkozásban és a könyörgésben." (Csel 1,14)

"Lőn pedig, hogy mikor Jeruzsálembe megtértem és imádkoztam a templomban, elragadtattam lelkemben," (Csel 22,17a)

"És ezt mondom az én lelkemnek: Én lelkem,..." (Lk 12,19)

"De ti nem vagytok testben, hanem lélekben, ha ugyan az Isten Lelke lakik bennetek. Akiben pedig nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé. (Rm 8,9)

"Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat, És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben." (Lk 1,46-47)

"Mert ha nyelvvel könyörgök, a lelkem könyörög, de értelmem gyümölcstelen. Hogy van hát? Imádkozom a lélekkel, de imádkozom az értelemmel is; énekelek a lélekkel, de énekelek az értelemmel is." (1Kor 14,14-15)

"Mikor elcsüggedt bennem az én lelkem, megemlékeztem az Úrról, és bejutott az én könyörgésem te hozzád, a te szentséged templomába." (Jón 2,8)

"Mert a test a lélek ellen törekedik, a lélek pedig a test ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, a miket akartok." (Gal 5,17)

"Mert az Istennek beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait." (Zsid 4,12)

"Elérvén hitetek célját, a lélek üdvösségét." (1Pt 1,9)

"Hanem a szívnek elrejtett embere, a szelíd és csendes lélek romolhatatlanságával, a mi igen becses az Isten előtt." (1Pt 3,4)

"Hogy mindaddig, a míg az én lelkem énbennem van, és az Istennek lehelete van az én orromban; (Jób 27,3)

"Azért örül az én szívem és örvendez az én lelkem; testem is biztonságban lakozik." (Zsolt 16,9)

"Hozzád emelem, Uram, lelkemet!" (Zsolt 25,1 )

"Mint a szarvas kívánkozik a folyóvizekre, úgy kívánkozik az én lelkem hozzád, oh Isten!" (Zsolt 42,2)

"Miért csüggedsz el lelkem és nyughatatlankodol bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok én néki az ő orcájának szabadításáért." (Zsolt 42,6)

"Csak Istenben nyugszik meg lelkem; tőle van az én szabadulásom." (Zsolt 62,2)

"Csak Istenben nyugodjál meg lelkem, mert tőle van reménységem." (Zsolt 62,6)

Ha be tudod bizonyítani, hogy mindezekben az igékben a "lélek" szó behelyettesíthető a fenti három lehetőség valamelyikével, és úgy is értelmesek maradnak a mondatok, akkor tedd meg. De semmi más nem releváns a kérdés eldöntésében, úgyhogy ezeket légy szíves mellőzni. :)

És vigyázz, mert Titus Pullo is itt van; tehát a körkörös érveléssel sem mész semmire. :D

(Olvastam a vitátokat nemrég...)

Üdv. :)

Mivel rövid, bemásolom Andizsuzsi válaszát:

"A lélek nem a testnek egy anyagtalan tartozéka, a lélek maga az ember.

"Így lőn az ember élő lélekké" (1Móz 2:7)

A fogantatástól lélek, egészen a halálig."

Nagyon kíváncsi lennék azért, hogy a kedves Andizsuzsi hogyan jutott erre a következtetésre? Mert ugyanis ez tényleg nagyban hasonlít ahhoz, amit ők is vallanak a lélekről. A különbség csak egy nüansznyi, mert egy pici eltérés azért van a Bibliához képest: ugyanis nem csak a "halálig" lélek az ember, hanem utána is annak nevezi a Szentírás, vagyis van "élő lélek" és "holt lélek" a bibliában.

Ezzel a kérdezőnek is válaszoltam, hiszen nem véletlen, hogy sehol sem ír arról a Biblia, hogy mikor költözik a lélek a testbe. Távolról sem foglalkozik ezzel a kérdéssel, hiszen a lélek (héber nefesh, görög pszükhé) nem egy láthatatlan "testrészünk", amely tovább él a halálunk után, hanem maga az ember vagy annak élete.

És itt jön képbe Berta Wooster terjedelmes, de komoly fordítási és értelmezési hibákkal tűzdelt felsorolása, de erről egy másik válaszban írnák.

Rögtön a Biblia legelején a Mózes első könyve azt mondja, hogy a lélek nem olyasvalami, amivel te rendelkezel, hanem te vagy a lélek. Ádámnak, az első embernek a teremtéséről ezt olvassuk: „lőn az ember élő lélekké” (1Mózes 2:7). Az itt léleknek használt ne′phes szó jóval több mint 700-szor fordul elő a Héber Iratokban, és egyszer sem közvetíti azt a gondolatot, mintha a lélek különálló, légies, szellemi része lenne az embernek. Ezzel ellentétben a lélek tapintható, szilárd, fizikai.

Lapozd fel a saját Bibliádban a következő idézett szövegeket, melyek mindegyikében megtalálható a héber ne′phes szó. Ezek világosan mutatják, hogy a lélek kockázattal, veszéllyel, sőt még elraboltatással is szembenézhet (5Mózes 24:7; Bírák 9:17; 1Sámuel 19:11), tapinthat (Jób 6:7), bilincsbe zárható (Zsoltárok 105:18), vágyakozhat enni, kínozhatja koplalás, eszméletét vesztheti éhségtől, szomjúságtól, szenvedhet pusztító betegségtől, sőt bánat okozta álmatlanságtól is (5Mózes 12:20; Zsoltárok 35:13; 69:11; 106:15; 107:9; 119:28). Más szavakkal, mivel a lelked te magad vagy, lelked bármit tapasztalhat, amit te tapasztalni tudsz.

Akkor ez azt jelenti, hogy a lélek ténylegesen meghalhat? Igen. Ahelyett, hogy halhatatlan lenne, az emberi lélekről úgy beszélnek a Héber Iratokban, mint amit a helytelen tettek miatt ’kiirtanak’ vagy kivégeznek, amelyet agyonütnek, melyet meggyilkolnak, elpusztítanak és széttépnek (2Mózes 31:14; 5Mózes 19:6; 22:26, NW; Zsoltárok 7:3). „ A mely lélek vétkezik, annak kell meghalni!” — mondja az Ezékiel 18:4 verse. Világos, hogy a halál az emberi lélek közös végét jelenti, mivel mindannyian vétkezünk (Zsoltárok 51:5). Az első embernek, Ádámnak azt mondták, hogy a bűn megtorlása a halál — nem a szellemi birodalomba való áthelyezés és halhatatlanság (1Mózes 2:17). S amikor Ádám vétkezett, kimondták az ítéletet: „mert por vagy te s ismét porrá leszel” (1Mózes 3:19). Amikor Ádám és Éva meghaltak, egyszerűen azzá váltak, amiről a Biblia gyakran úgy beszél, mint ’halott lelkek’ vagy ’elhunyt lelkek’ (4Mózes 5:2; 6:6, NW).

Nem csoda, hogy a The Encyclopedia Americana ezt mondja a Héber Iratokban levő lélekről: „ Az Ótestamentum úgy írja le az embert, mint ami a lélek és a test egysége, nem pedig egyesülése.” Majd hozzáteszi: „ A nephes . . . sohasem a testtől külön működő valamiként van megfogalmazva.”

Természetesen, amint sok szónak nagyon széles körű használata van, úgy a ne′phes szó értelmének is vannak más árnyalatai. Utalhat például a belső emberre, különösen a mély érzések vonatkozásában (1Sámuel 18:1). Vonatkozhat az életre is, amelynek valaki mint lélek örvend (1Királyok 17:21–23).

Kedves 73-as válaszoló, ezt írod:

"Kedves utolsó, bizony a Biblia erről mást tanít."

Előtted Isandor válaszolt egyértelmű és a teljes bibliával harmóniában lévő versekkel, ezek ott vannak a szemed előtt - erre mondod, hogy erről a Biblia mást tanít. Le van írva, nem hiszel a szemednek?

"Ne az ószövetséggel gyere, tudjuk hogy nagy volt az eltérés a zsidók között (nem csak) ebben a kérdésben."

Megcáfolod a Biblia egységét, melyet Isteni ihletettségének köszönhet? Ha ilyen ellentmondások lennének benne, akkor hogyan lehetne megbízható vezetőnk?!

"-Gazdag és Lázár"

Még a legmerészebb fantáziával sem állíthatjuk, hogy ez a történet több lenne egy példázatnál. Tény, hogy nem valóságos eseményeket mond el Jézus, hanem szemléltet. Valamint ha a nyilvánvaló képtelenségeket el is néznénk, akkor is ellent mondana a Biblia más részének.

"-István vértanú halála: Uram, vedd magadhoz a lelkemet!"

Pontosabban:

(Cselekedetek 7:59) És miközben köveket hajigáltak Istvánra, ő könyörgött, és ezt mondta: "Úr Jézus, fogadd el szellememet."

Itt nincs is szó a kérdésben említett kifejezésről és tévedés azt állítani, hogy hasonló vagy azonos a jelentésük.

"-Bizony mondom neked, ma velem leszel a paradicsomban!"

Bizonyos szokatlan kifejezéseket, amelyekről feltételezik, hogy Jehova Tanúi találták ki, más bibliafordítások, segédkönyvek vagy szakemberek alátámasztanak. A Lukács 23:43-ban az Új Világ fordítás így adja vissza Jézusnak a vele együtt kivégzett bűnözőhöz intézett szavait: "Valóban mondom neked ma, te velem leszel a Paradicsomban."

Az eredeti görög szövegben nem használtak írásjeleket, mint például vesszőket, a fordítók azonban rendszerint alkalmaznak bizonyos írásjeleket, hogy az olvasást megkönnyítsék. De legtöbbjük a Lukács 23:43 olvasatában azt az érzést kelti az olvasóban, mintha Jézus és a bűnöző még azon a napon bejutott volna a Paradicsomba. A New English Bible-ban ezt olvashatjuk: "Ezt mondom neked: ma velem leszel a Paradicsomban." Mindazonáltal nem az összes fordítás tolmácsolja ezt a gondolatot. Wilhelm Michaelis professzor ezt a verset így fordítja: "Valóban már ma biztosítékát adom neked: (egy nap) együtt leszel velem a paradicsomban." Ez a fordítás sokkal logikusabb, mint a New English Bible fordítás. A halála előtt álló bűnöző nem mehetett még ugyanazon a napon Jézussal a Paradicsomba. Jézus nem támadt fel egészen a halálát követő harmadik napig. Az eközben eltelt idő alatt a Hádeszben volt, az emberiség közös sírjában (Cselekedetek 2:27, 31; 10:39, 40).

"-Ján ev.5,24-25"

Amit az érdekeitek úgy kívánnak, azt szó szerint kell értelmezni, hogy pl. a lélek elképzelt halhatatlansága beleférjen? Erről van szó?

Miről is szólnak e versek?

A János 5:24-s vers szerint: azok, akikre az első században hatással voltak Jézus szavai, kimenekültek Sátán világának sötétségéből és mintegy kijöttek az életre. Igazságossá lettek nyilvánítva, és kilátásuk nyílt arra, hogy közösen uralkodjanak Jézussal égi Királyságában (Efézus 1:1; 2:1, 4–7). Lásd és értelmezd ezt a következő vers alapján:

(1János 3:14) "Mi tudjuk, hogy átmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük a testvéreket. Aki nem szeret, az a halálban marad."

A következő vers:

(János 5:25) "Bizony, bizony mondom nektek, eljön az óra, és az most van, amikor a halottak hallani fogják az Isten Fiának hangját, és akik hallgatnak rá, élni fognak."

A Máté 8:22 rámutat, hogy miféle "halottakról" van itt szó:

"Jézus ezt mondta neki: 'Kövess engem, és hagyd, hogy a halottak temessék el halottaikat.'"

No vajon mit jelenthet ez? Itt a "halott" szó ugyanolyan értelemben használatos, mint a 25-s versben. Nem, nem szó szerint! A szellemileg halottak már akkor és ott hallhatták Jézust, és akik figyeltek, vagyis "hallgattak rá", azoknak megnyílt az esélyük az örökké tartó életre.

"-Ján ev. 8,51"

Ez ugyanazt mondja, mint pl. a János 5:24. A modernkori hűségesek esetében (e jelenlegi világrendszer végén) betű szerinti értelemben is valóra válnak Jézus szavai: "Aki él és hitet gyakorol énbennem, sohasem fog meghalni" (János 11:26).

"-Ján ev.11,25-26" - Lásd fent.

"Arról nem is beszélve hogy ha nincs pokol miért beszél róla Jézus annyit és miért nevezi külső sötétségnek, ahol lészen sírás és fogaknak csikorgatása?"

És vajon Jézus a halálakor miért került a "pokolba"?! Még a Károli is így fordítja.

(Cselekedetek 2:24) "Az Isten azonban feltámasztotta őt, feloldva a halál kínjait, mert lehetetlen volt, hogy az továbbra is fogva tartsa őt."

Jézust a bűntelen és tökéletes lényt, a "halál kínjai" tartották fogva? Nem gondolod, hogy nem szó szerintiek ezen szemléletes leírások a halál állapotáról, vagyis a pokolról?

"Miért mondta azt hogy ne féljetek azoktól akik a testet ölik meg de a léleknek nem árthatnak?"

(Máté 10:28)

Figyeld meg, hogy itt nem említi, hogy gyötörni fogják őket a gyehenna tüzében, hanem inkább azt mondja, hogy azt féljék, aki "el tudja pusztítani (őket) a gyehennában". Jézus azzal, hogy a 'lélekre' (az ember 'élete') külön hivatkozik, itt azt hangsúlyozza, hogy Isten az ember minden életkilátását el tudja pusztítani, így tehát az ilyen ember számára nincs remény a feltámadásra.

Jézus maga tette világossá, hogy mit ért a "lélek" alatt:

(Máté 20:28) "Az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és hogy lelkét váltságul adja cserébe sokakért."

Vajon a "halhatatlan lelkét" adta váltságul, vagy egyszerűen az életét?!

A szokásos JT-s technika: a terelés és a kopizás... :(

Na, akkor még egyszer, Saca; idézem a "feladatot" a válaszomból:

< Ha be tudod bizonyítani, hogy mindezekben az igékben a "lélek" szó behelyettesíthető a fenti három lehetőség valamelyikével, és úgy is értelmesek maradnak a mondatok, akkor tedd meg. De semmi más nem releváns a kérdés eldöntésében, úgyhogy ezeket légy szíves mellőzni. :)>

Tehát a ~ 30 db igeverset szeretném látni úgy leírva, hogy a "lélek" szó helyében az élet / életerő / személy szavakat helyettesíted be, és a mondat így is értelmes marad.

@ 15:

Nagyon jól tudom, hogy Károli nem különböztette meg a lélek és a szellem szavakat, ezért nem teljesen jó a fordítás. DE: ez jelen esetben egyáltalán nem befolyásoló tényező. A "szellem" szót SEM lehet ezekkel a jelentésekkel helyettesíteni. De ha neked ez sikerül, akkor tedd meg, kíváncsian várom...

Hangsúlyozom, hogy NEM a mellébeszélés érdekel, hanem a konkrét igeversek, mindenféle egyéb magyarázgatási kísérlet nélkül.

A másik választ ugyan nem nekem címezted, de van benne néhány nagyon jó példa arra, hogy miféle magyarázkodások nem hatnak meg:

1. Pl. István könyörgése (lélek / szellem szó); a szöveged pusztán egyszerű megállapítása annak, hogy a kettő nem ugyanaz, de ennél többet nem mond; mert a szellem szó SEM helyettesíthető az általatok preferált jelentésekkel.

2. Aztán ez az unalmas vessző-magyarázkodás...

2. 1 Semmi nem indokolja, hogy máshol lenne az a bizonyos vessző; hiszen egyértelmű, hogy Jézus aznap mondta; ezt nem szükséges külön kihangsúlyozni.

2. 2 Továbbá a kifejezés más helyeken minden egyes esetben úgy hangzik: "Bizony, bizony, mondom neked /nektek"; nincs kivétel. Tehát semmi nem indokolja azt, hogy itt másképp legyen.

2. 3 Nem ismerem ugyan W. Michaelis professzort, majd ha lesz időm, utánanézek; de az ő fordítása sem logikus, hiába minősítetted annak. "Valóban már ma biztosítékát adom neked..." --> Mert mikor máskor lehetett volna? A múltban kizárt; a jövőben sem lehet, szóval abszolút illogikus ez az okoskodás.

Összefoglalva tehát: NEM ilyesféle magyarázkodások győznének meg, hanem VALÓS, logikus alátámasztások és igazolások. A körkörös érvelést szintén kéretik mellőzni, köszönöm.

Jel. 17:3

"Lélekben elvitt a pusztába. Ott láttam egy asszonyt, skarlátvörös vadállaton ült, amely tele volt káromló nevekkel, s hét feje és tíz szarva volt"

Itt akkor a lélek szót hogyan kell érteni?

Kedves Berta Wooster! Mivel az előző írásom nem neked címeztem, hanem az aláírás nélküli 73%-nak, így ugye megbocsájtod nekem, hogy még nem került rád sor. A harminc versre megkapod a megfelelő választ - csakúgy, mint a legfrissebb felvetésedre, de most éjszakás voltam.

Röviden Titus Pullo kérdésére:

(Jelenések 17:3) "És a szellem erejével elvitt a pusztába. És megláttam egy asszonyt, aki egy skarlátszínű vadállaton ült, mely tele volt káromló nevekkel, és amelynek hét feje és tíz szarva volt."

Ugye észrevetted, hogy itt sincs szó a "lélekről"? Ugye milyen rafináltak voltak ezek a mi népszerű fordítóink? Teljesen mást sejtetnek, mást hallasz bele egy pontatlan, rossz fordításba - különösen, ha befolyásol valamely hamis tan -, mint amit az valóban mondani akar.

Mit is értsünk a "szellem ereje" kifejezésen? Figyeld meg ezt:

(Ezékiel 37:1) "Jehova keze pedig rajtam volt, és ő kivitt engem Jehova szelleme által, és letett a völgy közepén, az pedig tele volt csontokkal."