Valóban létezik isten?

Jé, mintha már lettek volna ilyen kérdések:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kereses.php?keres=isten+l%E9te..

Létezik!

A végén kimondtad a kulcsszót: HISZEL az ősrobbanásban. Szerintem modortalanság más hitét megkérdőjelezni!

Mellesleg a kérdésed a valláskritika rovatba tartozna!

Isten meghalt!

Nietshe

Nietshe meghalt!

Isten

Az istenek meghaltak. A röhögéstől, hogy csak az egyikük Isten

Ebben a videóban választ kapsz a kérdéseidre nézd végig figyelmesen a tesómnak is voltak ilyesmi kérdései fizetem neki, hogy meg nézze ezt a videót azóta nem kételkedik Isten létezésében.

[link]

Ha látsz egy házat felépítve gondolkodol-e azon hogy készítette-e valaki?

Tudod hogy intelligencia áll mögötte.

Ha a természetet figyeled Istent látod, és nem kell kételkedned abban hogy létezik-e. Inkább azon kell gondolkodni hogy hogyan tudod Őt megismerni.

Őőőő, ha baciból lett az egysejtű, majd egyre fejlettebb és fejlettebb élőlény, aztán hal, emlős, végűl az ember, akkor a nagy fejlődésben miért vannak meg még mindig a bacik, az egysejtűek, a halak, a kétéltűek, az emlős a majom? Ha a baktérium felfejlődik hallá, akkor mit keres továbbra is a baktérium itt, ráadásul nulla átmenettel.

Ősrobbanás? És a csillagok hogyan alakultak ki? Hogyan van vasmagja egy csillagnak? Vasmagot csak csillag tudna csinálni, de akkor honnan a csillag? Ez így bonyolult, igaz? Hogyan keletkezett a sok-sok csillag? Egyszerre vagy folyamatosan? Ugyanis másodpercenként kellene több millió csillagnak születnie még ma is. Ahhoz képest egyet sem tudnál mutatni. Csak egy foltot a képernyőn. De azt sem tudsz milliószámra percenként. A csaillagpornak kéne lennie körülötte nagy nyomásnak, hogy összepréselődjön, ugyanis porból nem lesz szilárd test, de gáz halmazállapotú meg főként nem. Gravitációról meg nehezen beszélhetünk egy halom porhalmaznál.

Jól mondtad, hogy ebben meg abban hiszel, ugyanis nagy hit kell hozzá, mivel ez egy vallás.

ma 19:52

"Őőőő, ha baciból lett az egysejtű, majd egyre fejlettebb és fejlettebb élőlény, aztán hal, emlős, végűl az ember, akkor a nagy fejlődésben miért vannak meg még mindig a bacik, az egysejtűek, a halak, a kétéltűek, az emlős a majom? Ha a baktérium felfejlődik hallá, akkor mit keres továbbra is a baktérium itt,..."

Egy új faj kialakulhat egy korábban létező fajból, amikor a populációk elkülönülnek egymástól, és az eltérő környezeti körülmények között elegendő különbség halmozódik fel ahhoz, hogy külön fajt alkossanak. Az eredeti faj ezután kihalhat, de akár korlátlanul tovább is élhet az eredeti élőhelyen.

"...ráadásul nulla átmenettel."

Teli van a paleontológia története az átmeneti fosszíliákkal.

"Ősrobbanás? És a csillagok hogyan alakultak ki?"

A csillagok születése több millió éves folyamat, és több szakaszból áll: egy molekuláris felhő belsejében csomósodások vagy globulák jönnek létre, ezekből előbb protocsillagok, majd csillagok lesznek.

A világűrben hatalmas por- és gázfelhők vannak. A molekuláris felhőkben az anyag sűrűbb és koncentráltabb. Ezek több tíz fényév átmérőjűek lehetnek, a bennük lévő anyag még nagyon hideg. Azért nevezzük molekuláris felhőknek, mert a benne található gázok molekulák formájában vannak jelen. Minden ilyen molekuláris felhő gyenge egyensúlyban van. Külső hatás következtében ez az egyensúly felborul. Ekkor a felhő egy része saját tömegétől összeroskad és az anyag elkezd összehúzódni. A felhő kisebb anyagcsomókra oszlik.

A molekuláris felhőkből kiváló anyagcsomókból globulák jönnek létre. Ezeknek mérete a Naprendszerével egyenlő, tömegük 200 naptömeg. Még nagyon hideg és sötét objektumok. Lassan egyre sűrűbbek és forróbbak lesznek, majd létrejönnek belőlük a protocsillagok. Ezek már sugározni kezdenek. A protocsillagok anyaga tovább sűrűsödik, fényük változó. Gyors gázkilövellések indulnak a pólusok felé. Amikor a magban a hőmérséklet eléri a 10 millió fokot beindulnak a nukleáris reakciók.

A földön már számtalanszor reprodukált folyamat, sőt a hidrogénbomba is ilyen "elven" működik.

"Hogyan van vasmagja egy csillagnak?"

Amikor a csillag elhasználta a belsejében lévő hidrogént, elkezd összehúzódni és egyre forróbb lesz.

Nagy tömegű csillagoknál a hélium elhasználása után a fúzió egyre nagyobb atomtömegű elemekkel folytatódik, egészen a vasig. A fúzió azért áll le a vasnál, mert az ennél nagyobb rendszámú elemek keletkezése már nem energianyereséges.

"Ez így bonyolult, igaz?"

Csak neked bonyolúlt, mert még annyi fáradságot sem veszel, hogy utánanézz. Mellesleg rosszul is tudod.

"Egyszerre vagy folyamatosan?"

Folyamatosan.

"Ugyanis másodpercenként kellene több millió csillagnak születnie még ma is. Ahhoz képest egyet sem tudnál mutatni. Csak egy foltot a képernyőn."

Ha egy végtelen anyaggal teli, statikus univerzumban élnénk, akkor így lenne. De te akkor sem látnád, mert a fény sebessége korlátozza a "látásod".

"A csaillagpornak kéne lennie körülötte nagy nyomásnak, hogy összepréselődjön, ugyanis porból nem lesz szilárd test, de gáz halmazállapotú meg főként nem. Gravitációról meg nehezen beszélhetünk egy halom porhalmaznál."

Mi van? Miket zagyválsz? Öregem te jártál egyáltalán általános iskolai fizikára legalább?

Mellesleg, ha két tonna homokot a fejedre öntenének, akkor azt nagyon is megérznéd...

"Jól mondtad, hogy ebben meg abban hiszel, ugyanis nagy hit kell hozzá, mivel ez egy vallás."

Nem, ez nem vallás, még csak nem is hit, mert bizonyítva van. Tényekkel.

Egyébként az ősrobbanást először egy Georges Lemaître nevű belga pap, a Louvain-i Római Katolikus Egyetem fizika és csillagászat tanára dolgozta ki először 1931-ben „ősatom” név alatt.

A kérdező meg gondolom arra kiváncsi, hogy mi a bizonyíték, hogy a mai "istenek" "igaziak-e", hiszen régebben is az isteneket olyan igazinak tartották, mint ma a hívők, aztán kihaltak a köztudatból. Ahogy a kereszténység is Európából (ez látható napjainkban). Afrikába, Ázsiába meg megy a kereszténység ezután, illetve egy darabig még boldogítja az amerikai kontinenst. Egy évszázad múlva már Jézus neve is annyit fog jelenteni, mint Héráklész, Zeusz, Zarathusztra, Mithra, Izisz, stb...

Egy kis korrekció: a mitológia nem egyszerűen mese. És a népmese sem egyszerűen csak egy kitalált történet. A régi több ezer éves történetek jogosultsága óriási, és erre e modern tudományok,elsősorban a pszichológia rá is jöttek.

Az ókori görög mitológia például az emberi lélek térképeként fogható fel. Freud nem kitalálta az ödipusz komplexust vagy a nárcizmust, hanem felfedezte egy ősi rendszerben, ami mindent elmond az emberi lélekről, sorsról, gondolkodásról.

Az indiai mitológia erősen szellemi és spirituális, a népmesék pedig a mitológiához hasonlóan magukban hordozzák, még pedig több rétegben az emberiség lelki és szellemi életének szinte minden jelenségét.

Ha csak szórakozásra olvasod ezeket, nem vagy előrébb egy kisgyermek szintjénél.

A Biblia egy vegyes mű: könyvtekercsekből áll. Az eleje a teremtésmítosz és az ősi világ leírása erősen mitológiai jellegű, később törvény és történelemkönyvek valamint próféciák és beszámolók találhatók benne.

Az a része amit te mesekönyvnek hívsz (gondolok itt a Genezisre) erősen szimbolikus mondanivalóval bír. Mást ne mondjak, pontosan az ősrobbanás felfedezése (egy belga pap volt egyébként) adta azt az aprócska kis bizonyítékot a Bibliának, amit a tudósok addig teljesen nélkülöztek: tudni illik, addig azt hitték, az univerzum örök de az ősrobbanással kiderült az amit a hívők mindig is hittek: hogy az univerzumnak volt kezdete.

Hívő vagyok. Hiszek Istenben, a Bibliát szent könyvnek tartom. Ettől függetlenül elfogadom az ősrobbanást és elképzelhetőnek tartom az evolúciót mint módszert. (az elméletnek vannak hiányosságai, de ez most részletkérdés).

A biblia ugyanúgy nem egyszerű kitaláció mint ahogyan a mitológia sem az, csak mást mond el és másképp mint amihez mi hozzá vagyunk szokva. Kérdező, fiatal lehetsz még, nem azért mert nem hiszel hanem van valami kedves naivitás a stílusodban. Egy valamit érts meg: a vallás és a tudomány megfér egymás mellett. Nem ellenségek.

A "hiszem ha lárom"ról meg csak annyit: ha látod, akkor tudod és nem hiszed.