Van vagy nincs pokol a halál után?

Lehetséges-e, hogy a pokol tüze a mindent felemésztő, teljes pusztulást jelképezi? A Biblia elkülöníti a hadészt, azaz a poklot a tűz gondolatától, amikor ezt írja: „A halált és a hadészt pedig a tűz tavába vetették.” Az itt említett tó jelképes, mivel a halál és a pokol (hadész), melyet belevetnek, nem éghet meg szó szerint. „Ez [a tűz tava] jelenti a második halált”, arra pedig nincs remény, hogy ebből a halálból feltámadjon valaki (Jelenések 20:14).

A tűz tava hasonlót jelent, mint „a tüzes gyehenna [pokol tüze, Katolikus fordítás]”, melyről Jézus beszélt (Máté 5:22; Márk 9:47, 48). A gyehenna szó 12-szer szerepel a Keresztény Görög Iratokban, és a Jeruzsálem falain kívül található Hinnom völgyére utal. Amikor Jézus a földön élt, a völgyet szemétlerakóhelyként használták, és ide dobták „a bűnözők holttesteit, az állatok hulláit és minden szennyes dolgot” (Smith’s Dictionary of the Bible). A tüzet kénnel tartották életben, hogy elégjen a hulladék. Jézus találóan ezt a völgyet használta az örök pusztulás jelképeként.

A gyehennához hasonlóan a tűz tava is örök pusztulást jelképez. A halál és a hadész abban az értelemben ’vettetnek’ bele, hogy el lesznek pusztítva, amikor az emberiség megszabadul a bűntől, és fel lesz oldva a halál ítélete alól. A szándékos, megbánást nem tanúsító bűnösöknek az „osztályrésze” is ebben a tóban lesz (Jelenések 21:8). Ők is örökre el lesznek pusztítva. Azokra viszont, akik a pokolban, vagyis az emberiség közös sírjában vannak, és akiket Isten az emlékezetében tart, csodálatos jövő vár.

Kiürül a pokol!

A Jelenések 20:13 ezt mondja: „a tenger kiadta a benne levő halottakat, és a halál és a hadész is kiadta a benne levő halottakat.” Igen, a bibliai pokol ki lesz ürítve. Jézus ígérete szerint „eljön az óra, amelyben mindazok, akik az emléksírokban vannak, hallani fogják [Jézus] hangját, és kijönnek” (János 5:28, 29).

A Keresztény Görög Iratokban tíz helyen szereplő görög hadész szót a Károli-fordítás nyolc helyen „pokolként” adja vissza. A hadesz pedig az emberiség közös sírját jelenti. A Lukács 16:19–31 utal ugyan kínokra, ám az egész beszámoló jelentése szimbolikus.

A gazdag ember és a Lázár példázatával kapcsolatban felmerül sok kérdés, ezekből néhány:

Hová került a szegény ember, amikor meghalt? Ha a mennybe, akkor ez azt jelenti, hogy a mennyben mindenki Ábrahám kebelén nyugszik? Azonkívül, mit keresett Ábrahám a mennyben, hiszen Jézus azt mondta, hogy az ő idejéig egyetlen ember sem ment fel a mennybe? (János 3:13).

A szegény embernek a példázatban leírt halál utáni állapota csakis jelképes lehet. Tehát a gazdag ember „halál” utáni állapotát szintén jelképes értelemben kell venni, nem pedig betű szerint, főleg azok után, amit egyéb írásszövegek mondanak a pokolról (Prédikátor 9:10, [9:12, Károli]).

Összefoglalásként néhány kérdés és bibliai válasz:

Utal-e arra a Biblia, hogy a halottak képesek fájdalmat érezni?

Préd 9:5, 10: „az élők tudják, hogy meghalnak, de a halottak semmit sem tudnak . . . Mindazt, amit kezed megtehet, tedd meg a te erődből, mert sem cselekedet, sem tervezés, sem ismeret, sem bölcsesség nincs a seolban*, ahová mégy.” (Ha semmit sem tudnak, nyilvánvaló, hogy fájdalmat sem éreznek.) (*„ Alvilágban”, Kat., KNB; „Seolban”, Kár. [9:12]; „holtak hazájában”, ÚRB; „koporsóban”, Kom. [9:12].)

Zsolt 146:4: „Kimegy a szelleme, és ő visszatér földjébe, azon a napon elvesznek gondolatai*” (*„tervei”, Kár., ÚRB; „minden terve”, Kat.; „minden gondolatai”, Szep. [145:4]).

Utal-e arra a Biblia, hogy a lélek túléli a test halálát?

Ez 18:4: „ Amely lélek* vétkezik, az hal meg” (*„lélek”, Kár., ÚRB, KNB, Kecsk., Kám.; „aki”, Kat.).

„ A Bibliában nem létezik . . . a »testtől« független, tisztán szellemi, anyagtalan természetű »lélek« fogalma” (La Parole de Dieu. [Párizs, 1960] Georges Auzou, a Szentírás professzora, Roueni Szeminárium, Franciaország, 128. o.).

„Bár a héber nefes szót [a Héber Iratokban] gyakran a »lélek« szóval fordítják, pontatlan lenne, ha a szó jelentését görög módon értelmeznénk. Nefes . . . alatt sohasem értendő olyan, ami a testtől függetlenül is képes működni. Az Újszövetségben a görög pszükhé szót is sokszor fordítják »léleknek«, de a szónak ugyancsak nem alkalmazhatjuk a görög filozófusoktól kapott jelentését. Általában azt jelenti: ’élet’, ’életerő’, helyenként pedig ’egyén’” (The Encyclopedia Americana. [1977] 25. köt., 236. o.).

Milyen emberek kerülnek a bibliai pokolba?

Mondja-e a Biblia, hogy gonoszok kerülnek a pokolba?

Zsolt 9:18, Káldi: „Térjenek az alvilágba* a vétkesek, az Istenről megfeledkezett összes nemzetek!” (*„pokolba”, Kom.; „holtak hazájába”, ÚRB; „alvilágba”, KNB, Kecsk.; „Seolba”, Kár., ÚV [9:17]; „holtak világába”, Kat.).

Azt is mondja vajon a Biblia, hogy igaz emberek kerülnek a pokolba?

Jób 14:13, Dy: Jób így imádkozott: „Ki adná meg nekem, hogy megőriznél a pokolban*, és elrejtenél, míg a harag távozik, és kiszabnád nekem az időt, amikor megemlékezel rólam?” (Maga Isten mondta Jóbról azt, hogy „feddhetetlen és egyenes ember, féli az Istent, és kerüli a rosszat” [Jób 1:8].) (*„Holtak hazájában”, ÚRB; „alvilágban”, KNB, Kám.; „alvilág ölében”, Kat.; „holtak országában”, Kár.; „sirban”, Szep.; „seolban”, ÚV.)

Csel 2:25–27, Káldi, 1865: „Dávid mondja felőle [Jézus Krisztus felől]: mert lelkemet nem hagyod a pokolban*, és nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson.” (Az a tény, hogy Isten nem ’hagyta’ Jézust a pokolban, nemde arra utal, hogy Jézus a pokolban, azaz a hádeszben volt, legalább is egy ideig?) (*„Pokolban”, Soós.; „hádeszben”, ÚV; „sírban”, Maszny., Kár.; „alvilágban”, Kat., KNB; „halottak birodalmában”, ÚRB.)

Kiszabadulhat valaki egyszer a bibliai pokolból?

Jel 20:13, 14, Kár.: „a tenger kiadá a halottakat, a kik ő benne voltak; és a halál és a pokol* is kiadá a halottakat, a kik ő nálok voltak; és megítéltetének mindnyájan az ő cselekedeteik szerint. A pokol pedig és a halál vettetének a tűznek tavába.” (A halottak tehát kiszabadulhatnak a pokolból. Figyeld meg azt is, hogy a pokol nem azonos a tűz tavával, hanem a poklot belevetik a tűz tavába.) (*„Pokol”, ÚRB; „alvilág”, B.—D., KNB, Kat., Kecsk.; „hádesz”, ÚV.)

És végül a zürzavar valódi okai!

Miért van ez a zűrzavar azzal kapcsolatban, hogy mit mond a Biblia a pokolról?

„Sok zűrzavart és félreértést okoztak a Biblia korai fordítói azzal, hogy a héber seol, valamint a görög hádesz és gyehenna szavakat rendszeresen a pokol szóval fordították. Az, hogy a Biblia átdolgozott kiadásainak fordítói egyszerűen átírták ezeket a szavakat, nem volt elegendő e zűrzavar és hamis felfogás eloszlatásához” (The Encyclopedia Americana. [1942] XIV. köt., 81. o.).

A fordítók engedték, hogy személyes elképzelésük színesebbé tegye a művüket, ahelyett hogy következetesek lettek volna az eredeti nyelvek kifejezéseinek fordításában. Például: 1. A se’ól′ szót a Károli-fordítás ilyen kifejezésekkel adja vissza: „sír”, „koporsó”, „pokol”, „seol”, „alvilág”.

A hai′dészt: „pokol”, „sír”. 2. Az Újfordítású revideált Biblia a hai′dész helyett a „halottak birodalma” és a „pokol” kifejezéseket használja. 3. A Katolikus fordítás a hai′dész esetében így fordít: „pokol” és „alvilág”.

S a ge′en·na szót a „kárhozat”, illetve a „pokol” szóval adja vissza, noha ez utóbbit a hai′dész fordításaként is használja. Ily módon az eredeti nyelv megfelelő kifejezéseinek pontos jelentése elmosódik.

Látod ez a probléma. Amíg nem kutatjuk ki részletesen a szavak összekuszált jelentését, addig sok reményünk nincsen a pontos megértésre.

És jönnek a mesék, és mind közül az egyik legkárosabb: "nem lehet tudni az igazságot".

Szépen, ki tudja hanyadszor itt is összeírták a Tanúk a tanításaikat a kérdés örve alatt.

A lélekhalandósággal és a pokollal is foglalkozott már több kérdés a GYK-ben, ahol a Tanúk állításait, a Bibliából, már cáfolták.

A fordítók engedték, hogy személyes elképzelésük színesebbé tegye a művüket, ahelyett hogy következetesek lettek volna az eredeti nyelvek kifejezéseinek fordításában. Például: 1. A se’ól′ szót a Károli-fordítás ilyen kifejezésekkel adja vissza: „sír”, „koporsó”, „pokol”, „seol”, „alvilág”.

A hai′dészt: „pokol”, „sír”. 2. Az Újfordítású revideált Biblia a hai′dész helyett a „halottak birodalma” és a „pokol” kifejezéseket használja. 3. A Katolikus fordítás a hai′dész esetében így fordít: „pokol” és „alvilág”.

S a ge′en·na szót a „kárhozat”, illetve a „pokol” szóval adja vissza, noha ez utóbbit a hai′dész fordításaként is használja. Ily módon az eredeti nyelv megfelelő kifejezéseinek pontos jelentése elmosódik.

Ez a pokol szó problémája, a jelentése pedig világos.

Ha ez téves lenne, cáfolja meg valaki.

A pokol a seol és hadesz szavakkal egyenlő, vagyis az emberiség közös sírját jelenti. Legalábbis a bibliában.

Isten ugyanis halhatatlanságra teremtette az embert, és saját lényének képmásává tette.”

Idézet a Szentírásból(Bölcs 2,22-23

„A feltámadáskor nem házasodnak, férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben.” (Mt 22,30)