Mit tehetnék hogy ne kívánjam az önkielégítést - jobban mondva: leszokjak róla?

14 éves keresztény fiú vagyok, újászületett (anyám szerint -"bár én is ilyen bátran kijelenthetném"). Nem katolikus, hanem evangélikus, olyan pontos nevet nem tudok rá, igazából....

Mint mondanom sem kell én is ugyanúgy tűröm a "világiak", "hitetlenek" ostromát napról napra.

Emlékszem tavaj hetedikben állandóan kérdezgatték tőlem a többiek hogy (slengelve): "te gyúrsz-e". Gondoltam magamban, hogy ez most mit is jelent, de amíg ez egy huzamosabb ideig így ment (bebeszélték nekem hogy ez milyen jó érzés, és hogy hogy kell csinálni). Nekem ez tetszetősnek hangzott és próbálgattam hogy kijöjjön az ondó. Egyszer hát otthon valahogy olyan frurcsa, bizsergető érzést éreztem az intim testrészemnél-amit persze sejtettem hogy mi volt már akkor is.... És mint mondták ezek a nevezetes osztálytársak: tényleg elég jó érzés volt... Csak mikor a továbiakban rögeszmémmé vált és csak később jött felszinre hogy ezt már korábban (akkor nem igazán tudtam mi ez) Németh Sándor tanításaiban hallottam, mintha bűn lenne... De nem voltam meggyőződve róla, inkább a tudatalattimba tuszkoltam... Így volt mikor naponta 3-4× is csináltam TITOKBAN:S

Nem vagyok az a bátor embertípus, aki csak úgy -ha nehezen is- de bárkinek is elmondja. Így a napokban rátaláltam erre a szájtra (nem értem korábban miért nem...) és megörült a szemem. Legbelül érzem hogy ez helytelen, de ez olyan mint a dróga, egszerűen lehetetlen abbahagyni... - és így ez olyan lellki-testi forrdalomnak is nevezhető nep mint nap!