Ez így helyes református értelmezés? Csak így bírom elképzelni a szabadakaratot és Isten szuverén tejhatalmát

20-as!

Ez nem kompromisszum, hanem lehetőség.

19!

Bizony, önmagában ellentmondás, ám a Biblia is önmagában ellentmondásnak tűnik sokaknak.

De a helyzet az, amíg Jézust isten fiának látják addig ellentmondásos is mered minden. Amikor viszont a feltámadott Jézust Istennek látják, akkor az értelmet nyerhet feltéve ha elvonatkoztatunk attól, hogy az idő Isten számára is egyirányú. Mivel pedig Isten alatt szolgál az idő is, ezért számára az egyáltalán nem egy irányba járható.

Való igaz, hogy a názáreti Krisztus Isten fia, de a sírja nem a feltámadás helyszíne. Jézus sírja abban a pillanatban amikor bezárult és lepecsételték egy időanomáliává vált. Minden , ami a sziklasíron belül volt átkerült a Biblia legelső soraiba:

"Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet. A föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket, és Isten lelke lebegett a vizek fölött. Isten szólt: „Legyen világosság”, és lett világosság. Isten látta, hogy a világosság jó. Isten elválasztotta a világosságot a sötétségtől. A világosságot nappalnak nevezte Isten, a sötétséget pedig éjszakának. Azután este lett és reggel: az első nap."

Íme, a Biblia első hét mondata, amely bemutatja Jézus első éjszakáját a sírban, ha úgy tetszik. Jézus az Isten kedves barátaim. Mi pedig ebből a sírból származunk. Sőt még mindig a sírban vagyunk. Csupán olyan aprócskák vagyunk, hogy azt hisszük a sírról, hogy az az univerzum.

ugyanakkor mi mégsem a sírban vagyunk, hiszen körbenézve én sem látom, hogy sírba lennék helyezve. Egyszerű elmének ez érthetetlen. A reformáció pedig egy nagyon jó gondolat volt, hasznos volt. De ragaszkodni valami régihez és figyelmen kívül hagyni az újat nem bölcs dolog. Mivel már 2000 éve van új a nap alatt.

A hagyományos Bibliaértelmezés hova vezettek? Csak a régiből merítve nem kaphatunk mást csak a régi eredményeket.

A prófétáknak könnyű dolguk volt, mert amíg Krisztus fel nem támadt, addig kőbe volt vésve az előre elrendelés. Azután pedig, hogy a sír lezárult már a szabad akarat lett a mérvadó a világban.

isten az, aki saját magát életre hívta. Bizony, előbb Jézust kellett megalkotnia évezredekkel a születése előtt kezdve az alkotást. Mert ő volt az Isten fia. És ő vált az Istenné. Isten pedig csak egy van. Nincs két Isten. Isten fia úgy örökölte meg a trónt, hogy az mindig is reá várt. A Fiú vált az Atyává, aki önmagát képes volt életre hívni. Ha nem teszi, nincs teremtés, nincs semmi. Vagy ha lenne is valami, mi benne sem lennénk.

ha pedig ezeket a szavakat ti, a mai kor emberei nem értitek meg, akkor hogyan érthették volna meg a tanítványok? Pedig 3 év alatt ők is megértették. De az idő előrehaladtával átadni a bölcsességet lehetetlennek tűnt. Helyette bölcsen elrejtették a tudást a bárki által hozzáférhető Bibliában.

Az idő természetére kellene másképpen tekinteni. Isten számára nem egyirányú, hanem hatalma van felette.

Aki pedig nem hiszi, hogy Jézus az Isten, az olvassa végig Tamás szavait:

"Tamás fölkiáltott: „Én Uram és Istenem!” Jézus csak ennyit mondott: „Hittél, mert láttál. Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek.”Jézus még sok más csodajelet is mutatott tanítványai előtt, amelyeket nem jegyeztek föl ebben a könyvben. Ezeket azonban följegyezték, hogy higgyétek: Jézus a Messiás, az Isten Fia, s hogy a hit által életetek legyen az ő nevében"

(János 20: 28-31)

"Ez nem kompromisszum, hanem lehetőség."

Te tudsz magyarul?

SZERINTED mi a kompromisszum?

PONT az, amit írtál: hogy valakinek szenvednie kell ahhoz, hogy másnak jó legyen.

EZ a kompromisszum!

Egy végtelen istennél SENKINEK sem kell szenvednie! Persze csak akkor, ha ő is úgy akarja.

Te nem érted a dolgot.

kompromisszum?

Mi szüksége lenne Istennek kompromisszumra?

Neki megoldása van: Jézus.

A kompromisszumok ideje Jézusig tartottak. Azóta Isten országának örömhíre terjed. El is lehet fogadni és szabadon el is utasítható.

A döntéseink következményeit pedig mi magunk tapasztaljuk meg.

Mint mondtam a valóság Isten és ember esetében nem kompromisszumokon nyugszik. Kész megoldás van arra, hogy az ember akarata szabad legyen. Döntési lehetőségek közt lehet válogatni. szabadon meg lehet hozni a döntéseket. A végeredményen pedig nem fog Isten változtatni, mert ez a legnagyobb jó.

Amit Isten akar, az nem rossz dolog, nem is börtön. Börtön annak, aki nem azt akarja, amit az Isten. Nem azért, mert Isten börtönbe zárná azt, aki nem akarja azt, amit ő. Isten a lehető legjobbat akarja mindenkinek.

Nekünk pedig megadta a szabad akaratot.

De csak egy valakinek lehet teljesen szabad akarata. Ez Isten. Ha Istennek nem lenne szabad az akarata, akkor nem is lehetne Isten. Isten pedig hallgat. Megíratott egy könyvet, amit, ha kitartóan kutat valaki, akkor minden ilyen jellegű kérdésére személyes választ kaphat.

Tehát van lehetőség ennek megértésére.

Én pedig hiába próbálnám ráerőszakolni a saját személyes válaszomat bárkire is, mert az alapján ő nem értheti meg. Az nekem szólt. Neki máshogyan szól, de a válasz ugyanaz: Van Isten és szeret.

"Mi szüksége lenne Istennek kompromisszumra?"

Semmi. Nem csak szüksége nincs rá, hanem még erkölcstelen is, ha csinál ilyet.

"A kompromisszumok ideje Jézusig tartottak."

Tessék?

Neki SOHA nem volt szüksége rájuk. Nem csak most végtelen, hanem mindig is az volt!

A szabad akaratot meg talán hagyjuk: még senki se volt képes megmondani, hogyan működik.

#21

Kérlek szépen, a mellébeszélést fejezd be.

Amit írsz, teológiailag értelmetlen, tele paradoxonnal. És nem is az idő a probléma — azon fennakadni dőreség, mert Istent nem korlátozza, hisz Ő alkotta —, hanem hogy a szabad akarat és a predesztináció teljes mértékben kizárja egymást.

Úgyhogy megkérnélek, hogy legközelebb arra reagálj, amit írok.

Értem én, hogy egyesek azt gondolják, hogy mivel Isten a mindenség egyetlen Ura, ezért mindent elrendel, mert van rá hatalma. Evvel a logikával az a baj, hogy nekem is hatalmamban áll lopni, csalni, hazudni, de mégsem teszem. Hogy miért? Mert alapvetően ellentétes az elveimmel, jellememmel — amelyekkel igyekszem minél inkább megközelíteni a krisztusi életet.

Felhívnám szíves figyelmedet arra, hogy abban, amit a reformátusok neveznek teológiának, ott csak minden egyes betűt nagyítóval kell nézni és tetszés szerint kiforgatni. Evvel szemben a katolikus teológia ÉRTELMEZI a Szentírást, ELMÉLKEDIK rajta, és gondosan megvizsgálja a tanokat, nehogy ellentmondásba kerüljön az Igazsággal; summa summarum: GONDOLKODIK és nem azt fogadja el igaznak, ami elsőként eszébe jut. Én ennek az utóbbinak vagyok a híve, ezt használnám a továbbiakban.

Az lenne a lényege a szabad akaratomnak, hogy szabadon dönthetek Isten mellett és ellen, és ez CSAK RAJTAM ÁLL.

És ezzel megy szembe Kálvin, aki azt mondja, hogy Isten (!) KIVÁLASZT egyesek, akiknek azt mondja, hogy ti vagytok az igazak, titeket üdvözítelek, a TÖBBIEKNEK MEG ESÉLYT SEM ADOK, ők meg elkárhoznak; vagyis maximum abban van szabad akaratom, hogy mit eszem reggelire. Ezt olvassuk a Szentírásban? Az önkényesen uralkodó igazságtalan Istenben hiszünk? Nem, mi a SZERETET ISTENÉBEN hiszünk, aki MINDENKIT ÜDVÖZÍTENI akar (ld.: 1Tim 2,3-4; 2Pét 3,9). És ha így lenne, akkor mindenki üdvözülne, hiszen az Úr mindenkit kiválasztana, és elrendelné, hogy üdvözüljön. De ez szembemegy a Szentírással, tehát ERETNEKSÉG, ellentmondást találtunk, tehát a predesztináció is eretnekség.

De nézzük csak meg megint más módon:

Ha Isten eleve elrendeli, hogy én mit teszek, akkor nekem nincs opcióm, hogy mit válasszak, nem rajtam múlik a döntés. Tehát ha vétkezem, akkor én nem tudok ellene mit tenni, mert el volt rendelve, képtelen vagyok a választásra. Mivel én csak a rosszat tudtam választani, az erkölcsi felelősség nem engem terhel, hanem az Istent, hiszen Ő kényszerített rá a rosszra. Tehát akkor az Isten vétkezik rajtam keresztül. És itt meg is állhatnánk, mert már most ellentmond a Szentírásnak, de tovább megyek: ha engem nem terhel felelősség, akkor nem kerülhetek pokolra, mert bűntelen vagyok. Ebben az esetben nem szükséges a megváltás, tehát az egész Újszövetség hazugság. Vagy pedig Isten igazságtalan és Ő engem jogtalanul büntet, esetleg nincs is pokol.

Vizsgáljuk meg a másik oldalról, visszafelé:

Eleve el van rendelve, hogy üdvözülök-e, ezen én semmilyen módon nem tudok változtatni. Ha viszont nem tudok rajta változtatni, bármit is csinálok, akkor meg minek járjak templomba, minek tartsam meg a tízparancsot stb.? Hiszen én semmit sem tehetek, hogy megváltozzon, hogy a Mindenható a kárhozatra vagy az örök életre rendelt el engem! És ez esetben megint kuka a teljes Biblia, mert mit próbálják meg nekem megszabni, hogy mit csináljak, ha úgyis mindegy.

De ezt szerintem már 2000 éve is átgondolták az egyházatyák; csak ugye a protestantizmus alapja a Biblia nézegetése nagyítóval (és ami nem tetszik kihagyjuk ill. kitaláljuk, hogy metaforikusan értendő) a gondolkodás helyett. Nem sola Scriptura az ilyen, hanem sola saját bibliaértelmezésem/értelmezési hagyományunk.

Konklúzió: a predesztináció tévtan, mert igazságtalannak állítja be az Istent vagy tagadja a poklot, szükségtelenné teszi a megváltást.

"nem kerülhetek pokolra, mert bűntelen vagyok"

Ebben tévedsz, mert az isten bármilyen körülmények esetén dönthet úgy, hogy megbüntet. Vagy netán ezt számon akarod kérni rajta?

"bármit is csinálok, akkor meg minek járjak templomba"

Azért, mert TE nem tudod, hogy mi volt a döntés. Ezért érdemes a lehető legjobbat kihozni magadból. Ami lehet, hogy már előre eldőlt, csak te még nem tudsz róla.

Amúgy senkit nem érdekel, hogy az eleve elrendelés igazságtalan-e. Az is igazságtalan, hogy mindenkinek szenvednie kell, aztán ez ellen valahogy mégse tiltakozol.

24!

""A kompromisszumok ideje Jézusig tartottak."

Tessék?"

Igazad van. Jánosig tartottak. Jézussal az új kezdődött el.

Isten Gyermeke!

Szabad akarat és előre elrendelés nem zárja ki egymást.

Ilyen kishitű lennél?

Hát nem tudod, nem olvastad az írást?

„Ami az embernek lehetetlen, az az Istennek lehetséges.”

Mi a probléma? Isten nem ura talán a paradoxonoknak? Dehogy nem. Minden Istennek szolgál.

A szabad akaratnak Isten sem fog határt szabni. A szabad akaratot egyedül az ember korlátozza be. Abban pedig mi nagyon jók vagyunk. Viszont nem mindenki áll így a témához. vannak, akik észreveszik, hogy az ember és Isten közti kapcsolat képes megváltoztatni az előre elrendeltséget és a szabad akaratot. Maga a világ nagyobb rabságban tartja az ember akaratát, mint az Isten. Isten ugyanis senki akaratát nem tartja rabságban. De valódi szabad akarattal Isten rendelkezik. Ő pedig ebben a szabadságában úgy döntött, hogy ránk hagyja, hogy mit kezdünk a szabad akaratunkkal. Terelget minket, azért még se rohanjunk egyenesen a szakadékba. De, ha valaki eldobná magától az életet, akkor azt is megteheti. Ebben az esetben pedig el van rendelve, hogy aki sikeres öngyilkosságot hajt végre, az halott lesz.

Igyekszem arra válaszolni, amit írsz, hiszen ezt kérted. Én nem vagyok a felekezetek híve. Krisztus követője vagyok. Nekem nem számít, ki milyen felekezet gondolkodását tudja magáénak. Előbb vagy utóbb mind átmegy egyfajta farizeusi törvényértelmezgetésbe. Ha nem így lenne, nem lenne más felekezet csak a római katolikus.

Ellentmondás pedig akad a Biblia és a katolikus egyház működése között is.

A módszer, amit kidolgoztak Istent igyekszik korlátozni a hívők életében. De ez nem így van. Istent nem lehet korlátozni. Így pedig most a kereszténység elég sokfelé elágazott. Nem az a helyzet, hogy egy jó felekezet van. mert az összes keresztény felekezet jó, amely legfőbb tekintélyének Krisztust tartja. Ez mind jó:

[link]

Viszont mindegyik hibádzik is valahol. Ha csak egy lenne, melyben nem lenne hiba, akkor mind abban hinnénk. A katolicizmus példáúl az inkvizícióval elég keményen bemutatták, hogy hibás úton haladtak.

Egyedül 2. János Pál pápának köszönhető, hogy nem kell elítélnem a katolicizmust, mivel felismerte az egyház történelmi hibáit és bocsánatot is kért egyháza által elkövetett bűnökért.

De azt továbbra is tartom, hogy addig, amíg Jézus testét sírba nem tették nem létezett a szabad akarat semmilyen formában sem. Még az Isten akarata sem volt szabad addig a pillanatig, míg Krisztus sírja meg nem pecsételődött.

#26

Látom nem értesz. Ha az Úr a pokolra küld bűntelenül, akkor igazságtalan. De a Szentírásban azt olvassuk, hogy Isten igazságos. Tehát egyik sem lehet.

S ha már ELRENDELTE, akkor én a kerek világon bármit csinálok, nem tudom megváltoztatni. Tehát mindegy mit csinálok.

#27

Ez érvelés szerinted? Hogy "biztos nem véletlenül történt meg?!" Rengeteg eretnekség volt, ennyi erővel az ariánusok sem véletlenül váltak ki, tehát ők az igazak. De ez nem így működik.

Te csak de facto kijelentesz egy csomó mindent, hogy úgy van, fel sem merül benned, hogy esetleg alá is kéne támasztani...

tehát sajnos nem tudok vitába szállni veled, mert te egyszerűen nem vagy képes egy érvet sem írni.

#29

nem szeretem ezt idézni, de te szó szerint ezt mondod: "Credo, quia absurdum est." (Tertullianus)

Tehát bármilyen paradoxont mondok, az igaz? Nem.

A többi mellébeszélés és az Egyház alap nélküli szidása. Ezekre inkább nem reagálok.