Ez így helyes református értelmezés? Csak így bírom elképzelni a szabadakaratot és Isten szuverén tejhatalmát

Kérdező, gratulálok, KÉT NAPIG kibírtad, hogy ne tégy fel predesztinációs kérdést! Nem lehetne, hogy megelégszel avval, hogy vagy öt ilyet kiraktál szeptemberben és szünetelteted ezt egy-két évre?

Ahogy korábban is leírtam néhányszor, az eleve elrendeltetés az eretnekség teteje. Megírtam párszor miért — olvasd vissza —, hogy miért tenné ez igazságtalan á az Istent, s Ő nem az.

"inkább egyfajta harmonikus együttműködést jelent"

Nem igazán. Ez a synergeia lenne, amit a reformátusok nem vallanak.

[link]

Meg van a szabad akarat illúziója.

De valóban csak 1 valakinek van szabad akarata: Isten.

Mindenki, aki egy akaraton van az Istennel, az szintén szabad akarattal rendelkezik.

Másoknak pedig bár nincs szabad akaratuk, de van illúziója a szabad akaratnak.

A szabad akarat a jó vagy a rossz elhatározott cselekedete közötti valasztható út kapcsolatában bontakozik ki az értelme.

Ez az akaratunk szabad irányítására vonatkozik. Azaz Isten nem korlátozta le azt, hogy csak a jót tegyük meg.

Istent nem a szabad akaratot kötjük hiszen nem kell neki mérlegelni hogy jót vagy rosszat tegyen.

Isten akarata az egyetlen jóban határozható meg, az egyetlen útban. Istent a johoz köti az akaratát. Akarata ugyan korlátlan és szabad is lehetne, de nem êl Isten a rossz cselekedettel, mert minden cselekedete a jó akaratán alapul.

Az özönvíz is a jó akaratán múlott, csak az ateisták gondolják azt, hogy az emberisêg kiirtása rossz dolog volt.

Éppen fordítva. Az emberek váltak rosszakká, a szabad akaratuk miatt, a rosszat választották az özönvíz előtti népek. (Mit ér az ember ha rossz emberek társaságában él, és az ember is rossz?)

"csak az ateisták gondolják azt, hogy az emberisêg kiirtása rossz dolog volt"

E szerint téged is nyugodtan meg lehetne ölni, hiszen te is bűnös vagy. Igaz?

Az én értelmezésemben -Kálvinnal ellentétben- nem predesztinációról, hanem prekognícióról van szó. Isten nem rendelt el mindent eleve és az embernek valóban szabad akarata van. Viszont Isten a téren és időn kívül áll, így egyszerre látja azt is, ami számunkra a mimúlt és azt is, ami a jövő. Ő pontosan tudja előre, hogy mi lesz a mi szabad akaratunkból származó döntésünk és hogy annak mik lesznek a következményei -de nem ő dönti el helyettünk.

Azt hiszem, ezt is elég jól és érthetően leírja Young a regényében...

Tehát egyszerre létezik a szabad akarat és az eleve elrendelés.

Mert, ahogy gondolkodó barátunk feljebb leírta Isten látja a múltat és a jövőt is. tehát tudja a végkifejletet. De ő az emberi szabad akarat és szabad döntés révén való végkifejletet preferálja.

Ennek ára pedig az emberi konokságból fakadó szenvedések.

Aki pedig Isten akaratával egyetért és aszerint cselekszik, az még ha szenved is, pontosan tudja, hogy szenvedései árából mások kevésbé szenvednek majd. Krisztus mutatta be saját bőrén ennek a lényegét. Így beszélgethetünk ma erről a kérdésről. Krisztus nélkül sem egyház, sem felekezetek nem lennének és Kálvin is semmi lenne a szentekkel együtt.

Ezek az emberek pedig saját szabad akaratukból választották, hogy Isten akaratát helyezik a saját akaratuk fölé.

Isten pedig szabadon választotta azt, hogy megengedi megtörténni azt a valóságot, melyben szabad akarata van az embernek.

Istennek úgy tetszett, hogy az embernek szabad akarata legyen. De lehetővé tette, hogy megértsük, hogy Ő mit akart ezzel az egésszel.

Tanuljunk egymás eltérő nézeteiből, működjünk együtt, dolgozzunk együtt és szeretettel forduljunk egymás felé. A szabad akarat szavatolja az emberiség sokszínűségét. Így, gyakorolhatjuk egymás elfogadását. Ha mindenki olyan lenne, mint mi magunk és ugyanazokat a nézeteket vallanánk, akkor nem fogadhatnánk el mást, csupán saját magunkat. Így pedig megadatott, hogy elfogadjuk az eltérő véleményeket, sőt tanuljunk is belőle.

Isten pedig mindennek tudja az elejét is és a végét is. Neki így tetszett.

Tömören:

Isten eleve elrendelte a szabad akaratot.

#17, 18

Na ez már önmagában ellentmondás.

"szenvedései árából mások kevésbé szenvednek majd"

Ezt KOMPROMISSZUMNAK hívják, és egy végtelen isten SOHA nem kényszerül erre.

Istennél MINDEN dolog EGÉSZEN pontosan úgy történik, ahogy ő akarja! Csak akkor fog bárki is szenvedni, ha ez kifejezetten az ő akarata!