Miért szidják annyira a jehovákat?

"Én és az Atya egyek vagyunk"

Jézus Istenségéhez nem fér kétség! Őt nem isteníteni bűn!

Miért szidják őket?

Nem gondolnám, hogy annyian szidnák őket.

Aki szidják azért, mert láthatóak és próbálják azt tenni amit más vallások már nemigen. Pl: Máté 28:19 "Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az ...".

Jézus kiküldte a tanítványait kettesével és a Tanúk is ezt teszik...

Épen ezért szokták mondani, ha mondják nekik - nem hívtuk magukat - "Minket nem hívtak, hanem küldtek!" Niván másoknak ez irritáló lehet sok más mindennel együtt.

Ami az öngyilkosságot illeti a Tanúk soha nem támogatnák, sőt.

Azt válják, hogy a testük felet Isten rendelkezik és nincsen joga senkinek azt még szennyezni sem (dohány, stb...) főleg elvenni saját életét. Ezzel a tettel az egyén dönt az életéről és nem bízza rá magát Isten döntésére és akaratára. Az Atyán és Fián Jézuson múlik, hogy megemlékeznek-e róla majd és feltámasszák-e. Minden ítéletet Jézus kapot!

----

#10-es nézzük a Szentírást mit mond Károli szerint!

1. Korintus 8:5, 6 "Mert ha vannak is úgynevezett istenek akár az égben, akár a földön, a minthogy van sok isten és sok úr; Mindazáltal nekünk egy Istenünk van, az Atya, a kitől van a mindenség, mi is ő benne; és egy Urunk, a Jézus Krisztus, a ki által van a mindenség, mi is ő általa."

Sátánról is azt írja a Biblia "E világ istene".

A Biblia más hatalmas személyeket is "istennek" nevez, például Jézus Krisztust. Igaz, ő az "egyszülött isten", de Jézus világosan megmondta: "UR-at (YHWH), a te Istenedet imádd, és egyedül neki végezz szent szolgálatot". Nincsen azzal nagy gond ha valaki istennek tartja Jézust, de Ő maga sem várja ezt el, sőt számtalanszor a Bibliára hivatkozik és ott lásd pl. az 1. Korintus 8:5, 6-ot: "Mindazáltal nekünk egy Istenünk van, az Atya, a kitől van a mindenség, mi is ő benne;...".

Ami az imádatott illeti.

Károli Gáspár fordítás Zsoltárok 83:19

"Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész földön.'

Szintén Károli.

Lukács 4:8 vagy Máté 4:10 "Felelvén pedig Jézus, monda néki: Távozz tőlem, Sátán; mert meg van írva: Az UR-at, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj."

Vagy is Jézus maga mondta, hogy UR-at, azaz Atyát imád! Nem beszél "Istenekről" csak Istenről egyes számban.

De itt van a Jelenések 22:9 De ő így szólt hozzám: "Vigyázz, ne tedd, mert szolgatársad vagyok neked és testvéreidnek, a prófétáknak, és azoknak, akik megtartják e könyv igéit: az Istent imádd!"

Az angyal Jánosnak is Istenről beszél és nem Istenekről!

Jézusnak tiszteletet, hálát adni kell és nem imádni, hiszen Ő maga mondta "csak néki...". Minden ima, kérés csak Jézuson, rajta keresztül juthat el az Atyához, egyfajta közbenjáró és megváltó. Attól, hogy valaki nem imádja ŐT, még tisztelheti és hálás lehet Neki!

#14

“Ne járjatok házról házra.” Lk 10,7

A KG fordítás sok helyen pontatlan. A szektás hazugságokat és hibás logikát (főleg, ami a jw.org-on van) évekbe telne megcáfolni.

#15-ös!

“Ne járjatok házról házra.” Lk 10,7

Ha csak ezt a néhány szót emeli ki valaki az össz mondandóból, akkor így is érthető.

Viszont nem ilyen értelemben mondta Jézus neki ezt, ahogyan te gondolod.

Ha rühelled KG (Károli Gáspár) fordítást, akkor itt van a English Standard Version fordítás.

English Standard Version Lukács 10:1-12-ig. részek.

Jézus kiküldi hetvenkét tanítványát

1. Ezek után az Úr további hetvenkettőt jelölt ki, és kettesével maga előtt küldte őket minden

városba és helyre, ahová ő maga készül.

2. És monda nékik: Az aratás sok, de a munkás kevés. Ezért buzgón imádkozzatok az aratás

Urához, hogy küldjön munkásokat az aratásába.

3. Menj az utadon; íme, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé.

4. Ne vigyél magaddal pénzeszsákot, hátizsákot, szandált, és ne üdvözölj senkit az úton.

5. Bármelyik házba is belépsz, először mondd: 'Béke ennek a háznak!'

6. És ha ott van a békesség fia, a te békéd nyugszik rajta. De ha nem, akkor vissza fog térni

hozzád.

7. És maradjatok ugyanabban a házban, egyék és igyák, amit biztosítanak, mert a munkás

megérdemli a bérét. Ne menj házról házra.

8. Valahányszor belépsz egy városba, és befogadnak, egyél, amit eléd tesznek.

9. Gyógyítsd meg a benne lévő betegeket, és mondd nekik: Közel van hozzátok az Isten

országa.

10. De valahányszor belépsz egy városba, és nem fogadnak be, menj be annak utcáira, és

mondd:

11. – Még a városod porát is, amely a lábunkhoz tapad, letöröljük rólad. Mindazonáltal tudjátok

meg, hogy elközelgett az Isten országa.

12. Mondom nektek, elviselhetőbb lesz azon a napon Szodomának, mint annak a városnak.

Az i. sz. I. században egyes palesztinai fogadók nyilván igényesebbek voltak; menedéken kívül talán étkezési lehetőséget és egyéb szolgáltatásokat is nyújtottak megszabott összegért. Jézus példázatában a vendégszerető szamáriai a saját pénzéből fizette ki a sérült férfi ápolásával járó költségeket a fogadóban (Lk 10:30–35).

A vendég: Régen a vendégeket a legnagyobb előzékenységgel és tisztelettel vették körül, de elvárták tőlük, hogy megfeleljenek bizonyos illemszabályoknak és követelményeknek. Az egyik legkirívóbb hitványságnak azt tartották, ha valaki egy másik ember ételét ette, és aztán elárulta őt, vagy kárt okozott neki (Zsoltárok 41:9; János 13:18). Egy vendég nem lehetett olyan szemtelen a házigazdával vagy az egybegyűltekkel szemben, hogy elfoglalja a dísz- vagy főhelyet; a házigazdára kellett bíznia annak eldöntését, hogy ki hova ül (Lukács 14:7–11). Az sem lett volna helyes, ha visszaél a szíveslátással, és túl sokáig marad a vendéglátójánál, vagy túl gyakran megy oda (Példabeszédek 25:17). Figyelemre méltó, hogy mindig szellemi áldás volt az eredménye, ha egy házigazda vendégszeretettel fogadta Jézust (Lukács 5:27–39; 19:1–8). Hasonló okokból mondta a tanítványainak, akiket kiküldött, hogy amikor megérkeznek egy városba, maradjanak annál, aki vendégszeretettel fogadta őket, és ’ne járkáljanak egyik házból a másikba’. Nem tehették meg tehát, hogy olyan helyet keresnek maguknak, ahol a házigazda nagyobb kényelemmel és jobb vendéglátással tud szolgálni, vagy ahol az anyagiakat tekintve többet kapnak (Lukács 10:1–7; Márk 6:7–11).

Valamint ha befogatták őket, akkor a házigazdát "érdekelte" amit mondtak, hirdettek és tanítványokat kerestek, olyanokat akik fogékonyak voltat a tanításra. Míg ott voltak tanították is a háznépét...

Vagy is ez azt jelenti: "Ne menjetek át egyik házból a másikba", hanem maradjatok ott.

Én nem azt, hogy ne menjenek prédikálni!

Ütné ez egész lényegét amiért Jézus kiküldte őket.

Na ennyit a szektás hazugságokról és hibás logikáról.

18

Istenkáromló!