Mit gondoltok azokról a vallásos/hívő emberekről, akik így hivatkoznak magukra, de az életük semmiben sem másabb, mint egy teljesen vallástalané?

Tehát, ha megkérdezik, akkor erőszeretettel mondják magukra, hogy a hívő, valamint a vallásos jelzőket, sőt, sokszor még egy bizonyos vallást is magukévá tesznek szavakban ("Én és a családom is keresztény hitű", vagy "Én spirituális ember vagyok, és a buddhizmust követem"), de közben, ha pusztán az életmódját nézzük, semmiben sem különbözik egy kategorikusan és következetesen vallástalan emberétől.

Templomba még a nagyobb ünnepekkor sem jár el, nemhogy vasárnaponként (vagy nem végzi a saját vallásának a hasonló szertartásait). A vallásának a parancsolatait, előírásait, szabályait, fogadalmait csak és kizárólag annyira tartja be, amennyire azt a szimpla társadalmi normák és állami törvények is megkívánják (pl.: ugyanúgy káromkodik, pornót néz, a szerelmi életét nem ez alapján szervezi meg, nem sajnálja kimondani, ha valakit utál, torkoskodik, ha úgy kívánja akkor iszik, ha bulizni akar, akkor be is csiccsenhet, nem mindig fordul teljes tisztelettel és alázattal a szülei felé, nem emlékezik meg a szent napokról, nem szégyell irigy lenni másra, jelszóval belénk van kódolva stb.), jelszóval a vallási előírások mára már úgyis elavultak, meg nem akar aszkétaként élni, és különben "sem lehet őket betartani, "hétköznapi emberek vagyunk, nem szentek, miért is ne hibázhatnánk". Az ünnepeket teljes mértékben világi módon tartja, ha tartja, mert aminek nincs világi, vagy akár fogyasztóibb tartalma is, azt nem is tartja (például ismerek olyan magát kereszténynek valló embert, akit egyáltalán nem érdekel mondjuk a pünkösd és a vízkereszt, a saját születésnapját, illetve a többi születésnapot tartja a legnagyobb ünnepeknek az évben, a karácsonyt nagyobb ünnepként tartja, mint a húsvétot stb.). A böjtökről feledkezzünk is meg, mert az "csak a középkori embereknek volt való". Nem érdekli, hogy a vallása mit mond valamiről, ha szimpatikus neki, akkor megcsinálja/csinálja. A hétköznapi cselekedetei sem tükrözik a vallása szemléletét, illetve szellemiségét a különböző kérdésekben. Nem érdekli a saját vallása, nem szeretne róla tanulni, elég bőven az, amit még oviban, meg alsó tagozatban tanult róla. Stb. Hasonlókra gondoltam.

Mi a véleményetek az ilyen emberekről?