Jézus és az Úr egylényegű, de külön akarattal bírnak?

Fil 2,6-8

6 aki amikor Isten formájában volt, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy Istennel egyenlő,

7 hanem önmagát megüresítette, szolgai formát vett fel, és hasonló lett az emberekhez.

8 És amikor emberi formában volt, megalázta magát, engedelmes volt halálig, mégpedig a kereszthaláláig.

Szia,

Ahogyan az első hozzászóló is idézte, amikor az Úr Jézus Krisztus ezt az általad idézett mondatot mondta, akkor nem volt a “teljes isteni természet birtokában” hanem azt letette, és emberi természete volt.

Üdv. Péter

A külön személyek, éppen mert külön személyek lehetőségük van mást akarni, de szabadon dönthetnek úgy is, hogy egyet akarnak. A Fiú bár akarhatna mást, mint az Atya, teljesen szabadon engedelmeskedik az Atyjának, vagyis akarja ugyanazt. Tehát a szentháromságon belül is lehet beszélni egyfajta engedelmességről.

Jézus esetében, aki emberré lett Fiú, még inkább beszélhetünk engedelmességről, hiszen az emberi akaratát is alá kellett vetnie Isten akaratának.

Szia

Nem találsz utalást a Bibliában arra, hogy Krisztus és az Úr (Isten) egylényegű lenne.

Utána olvastam, és ezt találtam:

Ezt az elméletet Konstantin római császár állította fel, amikor 325-ben zsinatot hívott össze a kis-ázsiai Nicea város püspökei számára. Az volt a célja, hogy eldöntse az Isten Fia és a Mindenható Isten közötti kapcsolatról folytatott állandó vallási vitát.

A zsinat eredményeit illetően az Encyclopædia Britannica ezt mondja: "„Maga Konstantin elnökölt a zsinaton; tevékeny irányítója volt a vitáknak, és személyesen ő javasolta . . . Krisztus Istenhez való viszonyának végső megfogalmazását, amely belekerült a zsinaton kiadott hitvallásba is, tudniillik, ’hogy ő egylényegű [ho·mo·ouʹsi·os] az Atyával’ . . . A püspökök a császártól való túlzott félelmükben — kettő kivételével — aláírták a hitvallást, pedig sokuknak nem tetszett.”

Ez a pogány uralkodó vajon a bibliai meggyőződése miatt avatkozott bele ebbe a vitába? Nem. Az A Short History of Christian Doctrine című könyv ezt a megállapítást teszi: „Konstantin voltaképpen nem is értette azokat a kérdéseket, amelyek itt a görög hittudományban felvetődtek.” Amit nagyon is értett, az az volt, hogy a vallási viták birodalma egységét fenyegették, ezért akarta eldönteni ezeket a vitákat.

Jézus egyszerre Isten és egyszerre ember, van isteni akarata és emberi akarata is.

Azonban lényeges megjegyezni, hogy Isten "egyszerű", a természete és attribútumai egyek, csak a személyek különbözőek, nincs három külön isteni akarat, ez tritheizmushoz vagy szubordinacionizmushoz vezetne.

[link]

Egy Isten nem kér ilyet egy másik istentől, különben ő maga nem Isten!

Ha elfogadjuk, hogy Istenben van 3 személy, amit a Biblia nem igazán támaszt alá, akkor feltételezhetjük, hogy van még ott négy-öt is!

"Nem találsz utalást a Bibliában arra, hogy Krisztus és az Úr (Isten) egylényegű lenne."

Kedves Zitus, legközelebb alaposabban keresgélj! Egy csomó helyen utal erre Jézus:

"Én és az Atya egy vagyunk."

Jn 10:30

"Hogy mindnyájan egyek legyenek; amint te én bennem, Atyám, és én te benned, hogy ők is egyek legyenek mi bennünk: hogy elhigyje a világ, hogy te küldtél engem. s én azt a dicsőséget, amelyet nékem adtál, ő nékik adtam, hogy egyek legyenek, amiképpen mi egy vagyunk"

Jn 17:22

"Mindent nékem adott át az én Atyám, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya; az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és akinek a Fiú akarja megjelenteni."

Máté 11:27

"Nem hiszed-é, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van? A beszédeket, amelyeket én mondok néktek, nem magamtól mondom; hanem az Atya, aki én bennem lakik, ő cselekszi e dolgokat. Higyjetek nékem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van; ha pedig nem, magokért a cselekedetekért higyjetek nékem."

Jn 14:11