Kinek milyen tapasztalata van a Jehova Tanúi-val kapcsolatban?

Te ezt írtad a megjegyzésemre:

"„Az Őrtoronyból kiragadva könnyű mellébeszélni ám, éppúgy, mint a bibliából!” – Persze, mindig ez a „kiragadás”. Beadnál egy szakdolgozatot, és az egész szépen halad 20 oldalig, majd a közepére beírnál valami szép kis trágárságot. Ez után a tanár számonkérne: Ez itt most mi? A válaszod: de ez csak egy kiragadott mondat. Mellesleg nem kiragadás, tudjuk jól, hogy az Őrtorony önmaga kapcsán végső érvként úgyis a maga állítólagos isteni felkenetésére, rabszolga osztály-voltára fog hivatkozni, meg az ijesztgetésre, hogy engedelmeskedni kell neki, mert különben csúfot látsz."

Ezekkel a hamis vádakkal ellentétben a szűkebb szövegkörnyezet így szól:

"Óvakodjunk a független gondolkodásmódtól!

Sátán már a lázadása legelején kétségbe vonta Isten cselekvési módjának helyességét. A független gondolkodásmódért szállt síkra. ’Te magad döntheted el, hogy mi jó és mi rossz’ — mondta Évának. ’Ne hallgass Istenre. Ő nem mondja meg neked az igazat.’ (1Mózes 3:1–5). Még ma is ezzel a ravasz cselfogással igyekszik Sátán megfertőzni Isten népének gondolkodásmódját (2Timótheus 3:1, 13).

De vajon miben nyilvánul meg ez a független gondolkodásmód? Általános módja ennek az, amikor kétségbe vonják az Isten látható szervezetétől kapott tanácsot. (Nem csak ma van "látható szervezete" Istennek, az előző korokban is volt és akkor is érvényes volt ez az intelem) Isten szervezete például időről időre óva int bizonyos fajta erkölcstelen és a képzeletre ható zene hallgatásától, diszkóba vagy másfajta világi táncklubokba járástól, ahol ilyen zenét játszanak és ahol az emberek köztudottan erkölcstelen viselkedésre adják magukat (1Korinthus 15:33). Ennek ellenére néhányan azt vallották, hogy ők ezt jobban tudják. Fellázadtak az ilyen tanács ellen. Azt tették, ami jónak látszott a saját szemükben. És mi lett az eredmény? Sok esetben szexuális erkölcstelenség lett a vége és súlyos szellemi kárt szenvedtek. De még ha elkerülték is az effajta súlyos károkat, vajon nem marasztalhatók el azért, mert mások — az ő példájukat követve — bizony súlyos következményeket szenvedtek el? (Máté 18:6).

Nem lehet eléggé hangsúlyozni: Mi emberfeletti ellenség ellen vívunk harcot, ezért állandóan ébereknek kell lennünk. Sátán és démonai valóságos személyek; nem csupán a képzelet szülöttei. Ők a „sötétség világuralkodói", és nekünk szellemi harcot kell folytatnunk ellenük (Efezus 6:12). Feltétlenül létfontosságú tehát, hogy felismerjük ravasz terveiket és ne engedjük magunkat becsapni. Nagyon is helyénvaló ezért, hogy most azt vizsgáljuk meg, hogyan fegyverezhetjük fel magunkat a gonosz szellemek elleni harcra."

Ugye tudjuk kik ellen van nekünk "hadakozásunk"? A nemzetek háborúiban egymás ellen?! Erről szól, tanít minket a Biblia és a Krisztusi szellem? Hol???

"Ennek semmi köze a második világháborúhoz, elég szánalmas, hogy még mindig ott tartasz. Mellesleg ilyen marhaságot még a radikális ateisták sem mondanak, tudják jól, hogy azokat a világi diktátorok és nem az egyházak robbantották ki."

Itt megint megkérdezem: a Biblia szerint kik ellen van nekünk (keresztényeknek) (szellemi) hadakozásunk? A nemzetek háborúiban egymás ellen??? A világi diktátorok vívták meg tán a saját aljas és önző háborúikat? Vagy olyan emberekkel végeztették el a piszkos munkát, akik nagy többségben egyébként Krisztus-követőknek vallották magukat?! Ezek hogyan tudtak volna "kirobbantani" ilyen kegyetlen és testvérgyilkos háborúkat, ha a végrehajtók nem lettek volna készek azt elvégezni?

Milyen szellem kellet akkor valójában ehhez? Az őszinte, bibliai felelet csak egyféle lehet!

Nem mondom ki a választ, mert nem kell, aki érteni kíván belőle, az ért, aki pedig nem, az nem.

Valaki egyszer ezt kérdezte tőlem levélben: "... tehát kend szerint a lengyelek is igazságtalan háborút vívtak Hitler ellen?"

Én erre nagyjából ezt válaszoltam: "Igen, keresztényi szempontból igen! Kik támadtak? Igaz keresztények? Csak annak hitték magukat. Kik védekeztek? Attól lettek, vagy maradtak "igaz keresztények", mert védekeztek? Erre válaszolj kérlek magadnak őszintén most!

Mert ugyanis volt valami lényeges különbség a két ország hívei között általában, a hitelvek szempontjából és az isteni odaadás szempontjából? Nem! Éppen ezért elsősorban a náci propaganda tett véres különbséget közöttük, vagyis az osztotta meg őket, igaz? Tehát akkor a hitük egyformán nem volt igaz hit, mivel a német oldalon, ugyanolyan szellemiséggel és „keresztény” értékrenddel képesek voltak megtámadni „keresztény testvéreiket”! Vagyis nyilván fordított esetben a lengyelek is megtették volna ugyanezt ezen egyszerű logika szerint (persze máskor, máshol és más, de egyáltalán nem nemesebb okkal, meg is tették)!

Attól nem ’maradtak’, vagy ’lettek’ „igaz keresztények” a lengyel oldalon, mert éppen akkor nem támadtak, hanem „védekeztek”, mivel pont most állapítottuk meg, hogy hitben és annak mélységében lényegi különbség nem volt köztük.

Ha történetesen Hitler (és cimborái) a lengyeleknél fejtette volna ki áldatlan tevékenységét, mert nem németnek születik, nem ugyanaz lett volna a felállás, csak fordítva? Nem lehet véletlenül, hogy csakis azért történhetett meg, és azért történhetett volna meg a másik oldalon is ugyanígy ez a szörnyűség, mert mindkét ország "keresztényei" csak hitték magukról, hogy valóban azok?

Miért is engedelmeskedtek szinte egy emberként a gyilkos náci ideológiának? Ugye ez nagy "hiba" volt?

Nem "hiba", bűn volt inkább, szörnyű bűn!

És végül gondolkozz el, vajon Jézus miért ilyen egyszerű, de mégis nagyszerű eszközzel érzékeltette azt, hogy miről lehet felismerni majd a követőit. Azt mondta, hogy "a gyümölcseikről fogják az emberek felismerni majd", kik az ő szolgái. "Jó gyümölcsökről" beszélt, melyekkel különbséget lehet tenni igaz és hamis között.

Azt is mondta, hogy az ő követői "nem részei a világnak, mint ahogy ő sem része annak".

Kérdezem én: mit jelent részei lenni a világnak, ha azt állítjátok, hogy rátok Jézus szavai igazak, miszerint a követői "nem részei a világnak"???

Lehet-e még annál is jobban a világnak részei lenni, mint ahogy a domináns, magukat kereszténynek tartó egyház hívei teszik?!

nem olvastam végig a hozzászólásod, itt leakadtam (majd később befejezem):

Nem lehet eléggé hangsúlyozni: Mi emberfeletti ellenség ellen vívunk harcot, ezért állandóan ébereknek kell lennünk. Sátán és démonai valóságos személyek; nem csupán a képzelet szülöttei. Ők a „sötétség világuralkodói", és nekünk szellemi harcot kell folytatnunk ellenük (Efezus 6:12). Feltétlenül létfontosságú tehát, hogy felismerjük ravasz terveiket és ne engedjük magunkat becsapni. Nagyon is helyénvaló ezért, hogy most azt vizsgáljuk meg, hogyan fegyverezhetjük fel magunkat a gonosz szellemek elleni harcra."

Ugye tudjuk kik ellen van nekünk "hadakozásunk"? A nemzetek háborúiban egymás ellen?! Erről szól, tanít minket a Biblia és a Krisztusi szellem? Hol???

Ti komolyan azt hiszitek, hogy gonosz szellemek, démonok, léteznek? Vagy én értelmezem rosszul? Mert ha jól értelmeztem, akkor siralmasabb a helyzetetek, mint gondoltam :D

"Ti komolyan azt hiszitek, hogy gonosz szellemek, démonok, léteznek?"

Ezt a kérdést most miért csak nekem célzod? Mert én írtam le? Ebben történetesen a katolikusokkal egyetértünk, így ők is tudnak rá válaszolni.

Mellesleg tisztelettel megkérdezhetem, hogy te Isten létezésében hiszel? Vagy benne sem.

Nem-nem, ateista vagyok, ezért megdöbbentő ez a felfogás számomra.

Kicsit középkorinak hat.

Rendben, akkor neked is ajánlom figyelmedbe azt az oldalt, ahol a lehető legalaposabban és logikusabban bizonyítják a(z) (Isten)hit érvényességét és hitelét.

Ehhez persze az kell, hogy alapvetően el tudjuk választani a hitet, a hiszékenységtől.

Erre mindre kitérnek a "Tudás, hit, hiszékenység" négy részes sorozatában, amit itt találhatsz meg:

[link]

A kérdező nagyon jól rátapintott és közelít a lényeghez, de itt az imént ajánlott négy rész közül, a másodikban, szerepelnek ezek az ellenvetések:

[link]

Nem olyan hosszú, hogy az embernek ne legyen ideje rá, ha már egyszer bekapcsolta a pc.-t és ide "tévedt".

Nagyon olvasmányos és ésszerű.