Egy keresztényt nem riaszt el a vallásától az a tény, hogy mindenki más aki nem keresztény örökké a pokolba fog rohadni?

"Akkor sok keresztény irányzat szerint egyáltalán nem gond hogy ha valaki rendszeresen nem tarja meg a 10 parancsolatot? Vagy szerintük az nincs is?"

Két külön dologról beszélsz. Eredetileg a más vallásukról volt szó. Ráadásul még a keresztények sem a 10 parancsolatot tartják meg, hanem a szeretet törvényét, aminek a 10 parancsolat következménye. De pl. a keresztények nem tartják a szombatot.

Erről hosszabban kellene írni, de most nem akarok.

Maragyunk annyiban, hogy van egy egyetemes igazság vagy törvény, amit mindenki képes felismerni. Pl. a legtöbb kultúra, tiltja a gyilkosságot. A 10 parancsolat nagy része az összes vallásban vagy kultúrában megjelenik valamilyen formában. Ráadásul az embereknek van lelkiismeretük, ami képes jelezni, ha valami rosszat követtek el. Ezt ellehet folytani, de először mindig jelez, ha valami nem tűnik jónak, nem tűnik helyesnek.

A más vallású is üdvözülhet, ha törekszik a jóra és a tőle telhető legtöbbet megtette, hogy becsületes, jó életet éljen. Könyörületes volt másokkal stb. Mert még ha nem is volt vele tisztában, voltaképpen a szeretet törvényének eleget tett. A vallási tévedéseit pedig szándékán kívül követte el, ő maga az igazságra törekedett. Talán nem értett meg valamit vagy félreértett valamit a kereszténységgel kapcsolatban, így voltaképpen nem Krisztust utasította el, hanem ezt a képet, amit alkotott róla. Krisztus kereszthalála viszont egyetemesen kihatott az egész emberiségre. Így mindenkinek van esélye üdvözülni, még akkor is, ha nincs tisztában azzal, hogy Krisztus miatt van erre lehetősége. Tehát azért mert valaki nem jutott el a teljes igazságra, mert valami okból akadályoztatva volt, pl. talán soha nem is hallott a kereszténységről, még törekedhetett rá. A keresztények célja, hogy Krisztushoz hasonló életet éljenek, hogy másokkal szeretetben éljenek. Aki így él, még ha nem is tud róla, de voltaképpen keresztényi életet él. És lehet, hogy káosz van a fejében és egy csomó mindent rosszul gondol, de akkor is engedelmeskedik Isten parancsának. Békességben és szeretetben él másokkal, könyörületes stb.

Gondoljunk csak az irgalmas szamaritánus példázatára. A szamaritánusok teológiailag mást vallottak, mint a zsidók. Máshol is imádták Istent, a zsidók lenézték őket. Mégis a példázatban azt mondja Jézus, hogy az volt a sebesült felebarátja, aki könyörült rajta. Tehát ki töltötte be akkor a törvényt? Nem a pap, és nem a lévita, aki otthagyta az út szélén, hanem a szamaritánus, aki összeszedte és a saját költségén ápoltatta.

"Mert aki a másikat szereti betöltötte a törvényt."-Írja Pál a Római levélben.

Az előző válaszom végén (11-es) hivatkoztam Jelenések könyve 20,13-15 verseire:

(13) És a tenger kiadá a halottakat, akik ő benne voltak; és a halál és a pokol is kiadá a halottakat, akik ő náluk voltak; és megítéltetének mindnyájan az ő cselekedeteik szerint.

(14) A pokol pedig és a halál vettetének a tűznek tavába. Ez a második halál, a tűznek tava.

(15) És ha valaki nem találtatott beírva az élet könyvében, a tűznek tavába vetteték."

Ezekből egyértelmű hogy nincs örökké égő pokol ahol bárki is szenvedne végtelen időkőn át szenvedne egy rövid földi életben életben elkövetett bűnei miatt. Ez igazságtalan lenne és ellentétes Isten szeretetével, az Isten országában élőket is zavarná. Egyébként nem is logikus mert 10. versben az ördög és cinkosai végzetéről van szó: "És az ördög, aki elhitette őket, vetteték a tűz és kénkő tavába, ahol van a fenevad és a hamis próféta; és kínoztatnak éjjel és nappal örökkön örökké."

"Az örökké szó jelenthet időtlenséget is, de csakis akkor, ha Istennel van kapcsolatban, illetve azzal, ami Istentől származik, pl. az élet. Ezért jelent az örök élet olyan életet, amelynek soha sincs vége. Ezt az életet azonban nem bírhatják azok, akik Istent elhagyták vagy Istent kizárták életükből. Az aión szó akkor hordozza az időtlenség fogalmát, ha minden időtlen dologra kihatással van. Ez megfelel pl. Jézus megváltói munkájának: „És tökéletességre jutván, örök idvesség szerzője lett mindazokra nézve, a kik neki engedelmeskednek” (Zsid 5:9). Továbbá: „És nem bakok és tulkok vére által, hanem az ő tulajdon vére által ment be egyszer mindenkorra a szentélybe, örök váltságot szerezve” (Zsid 9:12). Ezt az örök üdvösséget, ezt az örök váltságot a kereszten bemutatott áldozati halálával hozta meg. Ez egy egyszeri áldozat, amelynek örökkévaló és örökre érvényes a hatása (lásd Róm 6:10; Zsid: 9:28).Ebben az értelemben értendők az „örök tűz”, az „örök ítélet”, az „örök halál” vagy az „örök kárhozat” kifejezések. A hatásuk örök, illetve végleges, és nem az időtartamuk, tehát ameddig a tűz ég, ameddig az ítélet vagy a büntetés tart." (GUSTAV TOBLER: Nincs többé halál! 135. old.)

21-es

Nem tudom keresztény alatt pontosan melyik kózöségeket érted. Én római kat. vagyok és elég sokat tanultam a 10 parancsolatról és annak betartásáról.

A 10 parancsolatban pedig elég előkelő helyen szerepelnek olyanok hogy az Úr napját szenteld meg vagy Úradat Istenedet imád és csak neki szolgálj.

Ezeket a más vallásuak és a nem hívők rendszeresen megszegik.

"Maragyunk annyiban, hogy van egy egyetemes igazság vagy törvény, amit mindenki képes felismerni. Pl. a legtöbb kultúra, tiltja a gyilkosságot. "

Nincs ilyen igazság.

"Ráadásul az embereknek van lelkiismeretük, ami képes jelezni, ha valami rosszat követtek el."

Ne próbáljuk meg túlmisztifikálni a lelkiismeretet ha kérhetem. Jelez. De nem valami természetfeleti vagy abszolút törvény alapján. Ami beléd nevelődöt. Az alapján jelez.

"A más vallású is üdvözülhet, ha törekszik a jóra és a tőle telhető legtöbbet megtette, hogy becsületes, jó életet éljen. Könyörületes volt másokkal stb. "

Mi alapján határozod meg a jót?

Ha valaki vallása szerint az jó ha felrobbant másokat akkor ő mennybe kerülhet a keresztény Isten szerint? Mert jót tett. Csak szerinte más volt a jó.

Elég szörnyű emberek lehetnek így a mennyben.

"Nem tudom keresztény alatt pontosan melyik kózöségeket érted. Én római kat. vagyok és elég sokat tanultam a 10 parancsolatról és annak betartásáról."

Nem vagyok római katolikus. De beszélgethetünk arról, hogy mit gondolnak a római katolikusok.

A vasárnap az "Úr napja", nem a szombat. Krisztus feltámadásának az ünnepe. A keresztényeknél, minden vasárnap ünnep, mivel Krisztus vasárnap támadt fel. Sokan azt hiszik a szombat lett vasárnapra áttéve, pedig nem. A szombatot nem tartják, hanem Krisztus feltámadását ünneplik a keresztények. Ezt nyugodtan megkérdezheted egy paptól is. Ha jól emlékszem a katekizmusban is voltaképpen ez van megfogalmazva.

"Nincs ilyen igazság."

Akkor olvasd el Szent Jusztinosz írásait. És olvasd el, hogy milyen nyilatkozatokat adott ki a pápa és miket írtak le a II. vatikáni zsinat alkalmával. Igazából amiket leírtam, azokat többnyire a római katolikusok szóról szóra így vallják. Hisznek a vágykeresztségben és abban, hogy egy pogány a cselekedetei és a lekiismerete folytán üdvözülhet.

"Ha valaki vallása szerint az jó ha felrobbant másokat akkor ő mennybe kerülhet a keresztény Isten szerint? Mert jót tett. Csak szerinte más volt a jó."

És ez melyik vallás? Csak mert még csak nem is az iszlám. Sok terrorista drog hatása alatt áll, mert egyébként nem bírják feldolgozni, amit tesznek. Nekik komoly erőfeszítéseket kell tenniük azért, hogy hidegvérrel tudjon gyilkolni vagy eleve jólesik neki és gyűlöletből teszi, amit tesznek. Szélsőséges példákat hozol és nem akarod megérteni, hogy miről beszéltem.

Nem fog minden pogány (most nevezzük őket egyszerűen így) üdvözülni, de ez nem jelenti azt, hogy nincs esélyük az üdvösségre és minden nem keresztény autómatikusan elkárhozik. Nem a mi dolguk megítélni, hogy ki üdvözül és ki nem, de én azt mondom, hogy nem igaz, hogy a kereszténység azt tanítja, hogy mindenki, aki nem keresztény, az biztosan nem fog üdvözülni.

És ebben nem tévedek. Mivel olvastam ezzel kapcsolatosan nagyon sok egyház véleményét és vagy kimondják, hogy üdvözülhetnek, vagy azt mondják, hogy lehet, de nem tudják. A lényeg, hogy igazából kevés olyan csoport van, aki kategórikusan kijelenti, hogy aki nem keresztény az biztos, hogy elkárhozik.

Amúgy ezt a szombat-vasárnap dolgot, akkor tegyük helyre:

A Katolikus Egyház Katekizmusa:

(III. rész, II. szakasz, I. fejezet, 3. cikkely, A HARMADIK PARANCSOLAT) Részletek:

A FÖLTÁMADÁS NAPJA: ÚJ TEREMTÉS

Jézus "a szombatok első napján" (Mk 16,2) [89] támadt föl a halottak közül. Mint "első nap", Krisztus föltámadásának napja emlékeztet az első teremtésre. Mint "nyolcadik nap", mely a szombatot követi, [90] a Krisztus föltámadásával elindított új teremtést jelzi. A keresztények számára a legelső nap lett, az első ünnep, az Úr napja (hé kyriaké hémera, dies dominica), a latin nyelvekben dominica, vasárnap:

"A Nap napján tartjuk mindannyian összejöveteleinket, mert ez az első nap [a zsidó szombat után], melyben Isten a sötétség és az anyag megváltoztatásával alkotta a világot; és Jézus Krisztus, a mi Megváltónk ezen a napon támadt föl a halottak közül." [91]

A VASÁRNAP A SZOMBAT BETELJESEDÉSE

2175 A vasárnap kifejezetten különbözik a szombattól, melyet kronológiailag minden áldott héten követ, s melynek szertartásos előírásait helyettesíti a keresztények számára. A vasárnap Krisztus húsvétjában beteljesíti a zsidó szombat lelki igazságát és hirdeti az ember örök nyugalmát Istenben. A Törvény kultusza ugyanis előkészítette Krisztus misztériumát, és ami abban történt, körvonalakban Krisztus előképe volt: [92]

"Akik a dolgok régi rendjében éltek, új reményhez jutottak, többé már nem a szombatot ünnepelvén, hanem az Úr napja szerint élve, amelyen a mi életünk is támadt Őáltala és az Ő halála által." [93]

A VASÁRNAPI EUCHARISZTIA

2177 Az Úr napjának és Eucharisztiájának vasárnapi megünneplése az Egyház életének szívében van. "A vasárnapot, amelyen a húsvéti misztériumot ünnepeljük, az apostoli hagyományt követve az egész Egyházban úgy kell megtartani, mint a legfőbb kötelező ünnepet." [95]

[link]

"Nem vagyok római katolikus. De beszélgethetünk arról, hogy mit gondolnak a római katolikusok."

A keresztények alá tartoznak tudtommal a Római katolikusok is. Te a keresztényekről beszéltél de amit írtál az az én tanulmányaim alapján nem egészen össze egyeztethető a Római katikkal. Tehát akkor vagy a megfogalmazást vagy valamit módosítani kellene a mondandódon hogy reális vagy legalább reálisabb legyen.

"A vasárnap az "Úr napja", nem a szombat. "

Nem is írtam olyat hogy a szombat lenne. Én is vasárnapot tanultam.

"Ezt nyugodtan megkérdezheted egy paptól is. "

Nem kell mert nem írtam ezzel ellentétes állítást.

""Nincs ilyen igazság."

Akkor olvasd el Szent Jusztinosz írásait. "

El olvashatom. De az hogy szerinte van az nem változtat a valóságon.

Ha lenne egy ilyen igazság akkor annak meg kéne határoznia mindenkit. Azonban a való világ nem ezt mutatja.

"Igazából amiket leírtam, azokat többnyire a római katolikusok szóról szóra így vallják."

Nem tudtam róla hogy a római katolikusok vagy bármelyik vallás egy nagy masszává változott volna akik 1 kollektív gondolattal rendelkeznek. Én például azzal is találkoztam hogy két egymástól nem annyira messze lévő azonos valláshoz tartozó két papnak is különbözött a véleménye a dolgokról.

"Szélsőséges példákat hozol és nem akarod megérteni, hogy miről beszéltem."

Értem hogy miről beszélsz. Csak szerintem nem valóságról.

"Amúgy ezt a szombat-vasárnap dolgot, akkor tegyük helyre:"

Tegyed. De ha vissza olvasod akkor meglátod hogy a szombat csak te vagy rá kattanva.

Szia

Engem, keresztényként nem riaszt, mert tudom, hogy sem a keresztény, sem az ateista, és egyáltalán egyetlen ember sem kerül halála után olyan helyre, ahol örökké kínozzák.

Az a tantétel, miszerint a lelkek a pokolban szenvednek, azt idézi elő, hogy az emberek betegesen félnek Istentől. Ezzel ellentétben, akik megismerik az igazságot Istenről és megszeretik őt, azok egészséges istenfélelmet fejlesztenek ki. „Az Úr félelme a bölcsesség kezdete, okosak, akik kitartanak benne” – mondja a Zsoltárok 111:10. Az istenfélelem nem beteges rettegés, hanem csodálat és mélységes tisztelet a Teremtő iránt. Ez egy egészséges félelem attól, hogy a nemtetszését vonjuk magunkra.

nem a pokoltól való félelem, hanem az Isten iránti szeretet és az egészséges istenfélelem tud Isten akaratának a cselekvésére indítani minket, hogy tartós boldogságot élvezhessünk. A zsoltáríró ezt jelentette ki: „Boldog mindenki, aki az URat féli, és az ő útjain jár” Zsoltárok 128:1

Van egy olyan gyanúm, hogy te volt katolikus vagy, vagy olyan aki egyáltalán nem gyakorolja a hitét.

"A keresztények alá tartoznak tudtommal a Római katolikusok is. Te a keresztényekről beszéltél de amit írtál az az én tanulmányaim alapján nem egészen össze egyeztethető a Római katikkal."

Igen, a római katolikusokról is beszéltem keresztények címszó alatt. Összeegyeztethető, de nekem mindegy, nem akarok erről vitázni.

"Tegyed. De ha vissza olvasod akkor meglátod hogy a szombat csak te vagy rá kattanva."

Te hoztad fel a 10 parancsolatot és a 10 parancsolat témájához kötődik a szombat is. De oké, lényegtelen.

Nagyjából leírtam, amit akartam, a válaszolóval meg nincs kedvem vitatkozni.

Viszont akkor legyünk biztosak a katolikusok felől, szóval egyszerűen kiidézem a katekizmus idevonatkozó részét és akkor ennyi.

AZ EGYHÁZ ÉS A NEM KERESZTÉNYEK

839 "(...) akik még nem fogadták el az evangéliumot, különféle módokon vannak Isten népéhez rendelve": [331]

Az Egyház viszonya a zsidó néphez. Amikor az Egyház, Isten népe az új Szövetségben saját misztériumát vizsgálja, fölfedezi kapcsolatát a zsidó néppel, [332] "melyhez előbb szólt a mi Urunk, Istenünk". [333] Másként, mint a többi nem keresztény vallásnál, a zsidó hit már válasz Isten kinyilatkoztatására az ó Szövetségben. E zsidó népé "az istenfiúság, a dicsőség, a szövetségek, a törvényadás, az istentisztelet és az ígéretek. Övé az atyák, és test szerint közülük származik Krisztus" (Róm 9,4--5), mert "Isten nem bánja meg kegyelmi adományát és meghívását" (Róm 11,29).

840 Egyébként ha a jövőt nézzük, Isten ószövetségi népe és Isten új népe analóg végpontok felé törekszenek: várakoznak a Messiás eljövetelére (vagy visszatérésére). De míg az egyik várakozás a meghalt és föltámadt Úrnak és Isten Fiának elismert Messiás visszatérésére irányul; a másik a Messiás eljövetelének várása az idők végén, akinek vonásai elfátyolozottak; olyan várakozás, amelyet Jézus Krisztus nem ismerésének vagy tagadásának tragédiája kísér.

841 Az Egyház kapcsolatai a muzulmánokkal. "Az üdvösség terve azokat is átöleli, akik elismerik a Teremtőt, köztük elsősorban a mohamedánokat, akik azt vallják, hogy Ábrahám hitét tartják, és velünk együtt imádják az egy Istent, aki irgalmas és az utolsó napon megítéli az embereket." [334]

842 Az Egyház kapcsolata a nem keresztény vallásokkal elsősorban az emberi nem közös eredetén és célján alapszik:

"Az összes nemzet ugyanis egy közösség, közös az eredetük, hiszen Isten népesítette be az emberi nemmel a föld színét, ugyanaz a végső céljuk is, tudniillik Isten, akinek gondviselése, jósága és üdvözítő terve mindenkire kiterjed, mígnem a választottak összegyűlnek a szent városban." [335]

843 Az Egyház a többi vallásokban elismeri, hogy "árnyékban és képekben" ugyan, de Istent keresik. Még nem ismerik Őt, de közel van hozzájuk, hiszen Ő ad mindenkinek életet, leheletet és mindent, és azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön. Így az Egyház mindent, ami a vallásokban igaz és jó, úgy tekint, "mint előkészületet az evangéliumra, és mint annak ajándékát, (...) aki megvilágosít minden embert, hogy élete legyen". [336]

844 Az emberek vallásos magatartása azonban korlátokat és tévedéseket is mutat, melyek eltorzítják Isten képét:

"Az emberek azonban gyakran, mert a Gonosz rászedte őket, belevesztek okoskodásukba és Isten igazságát hazugsággal cserélték föl azáltal, hogy inkább szolgáltak a teremtménynek, mint a Teremtőnek, vagy Isten nélkül élve és meghalva ebben a világban a végső kétségbeesés fenyegeti őket." [337]

845 Az Atya, hogy minden fiát, akiket a bűn szétszórt és elfordított Tőle, újra összegyűjtse, az egész emberiséget össze akarta hívni Fiának Egyházába. Az Egyház az a hely, ahol az emberiségnek vissza kell nyernie egységét és üdvösségét. Az Egyház a "megbékéltetett világ". [338] Az Egyház az a hajó, amely "az Úr keresztjének árbocán a Szentlélek szelétől dagadó vitorlákkal jól hajózik ebben a világban". [339] És az egyházatyák másik kedvelt képe szerint az Egyház előképe Noé bárkája, mely egyedül ment meg a vízözönből. [340]

"AZ EGYHÁZON KÍVÜL NINCS ÜDVÖSSÉG"

846 Hogyan kell érteni ezt az egyházatyák által gyakran ismételt kijelentést? Pozitívan fogalmazva azt jelenti, hogy minden üdvösség Krisztustól, a Főtől jön az Egyház által, ami az ő teste:

"A Szentírás és a hagyomány alapján a zsinat azt tanítja, hogy ez a földön vándorló Egyház szükséges az üdvösséghez. Mert egyedül Krisztus a közvetítő és az üdvösség útja, aki az Ő testében, ami az Egyház, jelenik meg számunkra; Ő maga pedig kifejezetten hangsúlyozva a hit és a keresztség szükséges voltát, egyúttal az Egyház szükségességét is megerősítette, melybe a keresztségen mint ajtón át lépnek be az emberek. Ezért nem üdvözülhetnek azok az emberek, akik tudják ugyan, hogy Isten Jézus Krisztus által az üdvösség szükséges intézményének alapította meg a katolikus Egyházat, megsem akarnak belépni oda vagy megmaradni benne." [341]

847 Ez a megállapítás nem vonatkozik azokra, akik saját hibájukon kívül nem ismerik Krisztust és Egyházát:

"Akik ugyanis Krisztus evangéliumát és az ő Egyházát önhibájukon kívül nem ismerik, de őszinte szívvel keresik Istent, és a kegyelem hatására teljesítik a lelkiismeretük szavában fölismert akaratát, elnyerhetik az örök üdvösséget." [342]

848 "Jóllehet tehát Isten azokat is, akik önhibájukon kívül nem ismerik az evangéliumot, egyedül általa ismert utakon elvezetheti a hitre, mely nélkül lehetetlen neki tetszeni, [343] az Egyháznak mégis kötelessége és egyúttal szent joga, hogy hirdesse az evangéliumot" [344] minden embernek.

[link]

Az egésznek a kulcsmondata: "AKIK TUDJÁK ugyan, hogy Isten Jézus Krisztus által az üdvösség szükséges intézményének alapította meg a katolikus Egyházat, megsem akarnak belépni oda vagy megmaradni benne."

Tehát eljutottak a felismerésre, biztosak benne, mégis szándékosan elutasítják Krisztust és az Egyházat. Igazából, azért ez feltehetően nem sok emberre jellemző.

Az egész summája ez:

"Ez a megállapítás nem vonatkozik azokra, akik saját hibájukon kívül nem ismerik Krisztust és Egyházát:

"Akik ugyanis Krisztus evangéliumát és az ő Egyházát önhibájukon kívül nem ismerik, de őszinte szívvel keresik Istent, és a kegyelem hatására teljesítik a lelkiismeretük szavában fölismert akaratát, elnyerhetik az örök üdvösséget." [342]

"Jóllehet tehát Isten azokat is, akik önhibájukon kívül nem ismerik az evangéliumot, egyedül általa ismert utakon elvezetheti a hitre, mely nélkül lehetetlen neki tetszeni,"

Vagyis summa summarum nem tudjuk pontosan hogyan, de van lehetősége másoknak üdvözülni. Mert Isten mindenkit hív és üdvözíteni akar. Az önhibáján kívül kérdést, meg nem mi fogjuk meghatározni, hanem Isten. Mivel ő ismeri az emberek szívét és körülményeit és azt, hogy mit miért tettek, mi az ami számonkérhető rajtuk és mi az, ami nem.

És hogy mit mondanak a katolikusok a más keresztényekről?

II. vatikáni zsinat: [link]

(A különvált testvérek kapcsolata a katolikus Egyházzal)

3. Isten eme egy és egyetlen Egyházában már kezdet óta támadtak bizonyos szakadások, xv melyeket az Apostol súlyosan korhol és elítél; xvi a későbbi századokban pedig még nagyobb nézeteltérések támadtak, és nem jelentéktelen közösségek különültek el a katolikus Egyház teljes közösségétől; s ebben az emberek mindkét részről vétkesek. Akik azonban most ilyen közösségekben születnek és részesülnek Krisztus hitében, nem vádolhatók az elkülönülés bűnével, s a katolikus Egyház testvéri tisztelettel és szeretettel öleli át őket. Azok ugyanis, akik hisznek Krisztusban és szabályszerűen részesültek a keresztség szentségében, már bizonyos -- jóllehet nem tökéletes -- közösségbe kerültek a katolikus Egyházzal. Azonban köztük és a katolikus Egyház között mind a tanítás és a fegyelem dolgában, mind az Egyház szervezetét illetően több eltérés van, ami nem kevés, s olykor súlyos akadályt jelent a teljes egyházi közösség útjában; az ökumenikus mozgalom ezeket az akadályokat akarja leküzdeni. Mindazonáltal akik a keresztségben megigazultak a hitből, Krisztus testének lettek tagjai, xvii jogosan ékesíti tehát őket a keresztény név, s a katolikus Egyház gyermekei méltán ismerik el őket testvéreiknek az Úrban. xviii

Ezenfölül azokból az alkotóelemekből vagy javakból, melyeknek összességéből az Egyház épül és él, nem egy, hanem nagyon sok és nagyon kiválóak létezhetnek a katolikus Egyház látható keretein kívül: Isten írott igéje, a kegyelmi élet, a hit, a remény, a szeretet és a Szentlélek többi benső ajándéka, valamint látható alkotóelemek is: mindezek, melyek Krisztustól valók és őhozzá vezetnek, joggal tartoznak Krisztus egyetlen Egyházához.

A keresztény vallás szent cselekményeinek nagy részét különvált testvéreink is végzik, melyek az egyes egyházak vagy közösségek különbözősége szerint más és más módon kétségtelenül meg tudják szülni a kegyelmi életet, és alkalmasak arra, hogy kaput nyissanak az üdvösség közösségébe. (ITT A LÉNYEG!)

"Van egy olyan gyanúm, hogy te volt katolikus vagy, vagy olyan aki egyáltalán nem gyakorolja a hitét."

Miért? Egyébként én azt írom le amit tanítottak nekem. A hitem azóta változtat. De ez nem változtat azon amit a papok és hittan tanárok adtak át az évek során.

"Tehát eljutottak a felismerésre, biztosak benne, mégis szándékosan elutasítják Krisztust és az Egyházat. Igazából, azért ez feltehetően nem sok emberre jellemző."

Az idézet részben az egyház elutasítása volt nem Krisztusé.

"Ezért nem üdvözülhetnek azok az emberek, akik tudják ugyan, hogy Isten Jézus Krisztus által az üdvösség szükséges intézményének alapította meg a katolikus Egyházat, megsem akarnak belépni oda vagy megmaradni benne." [341]"

Ez a rész például arról szól hogy az egyház követőket akar.

Eleve ott baromság hogy TUDNI nem tudja senki.

"üdvösség szükséges intézményének alapította meg a katolikus Egyházat"

Tehát (ha persze tudnád) akkor csak abban az esetben üdvözülhetnél ha betérsz hozzájuk. Nem elég követni a parancsokat, jónak lenni. Be is kell térni. Miért is??

Nem akartam minden részre külön kitérni de a szummára nézzünk rá:

""Ez a megállapítás nem vonatkozik azokra, akik saját hibájukon kívül nem ismerik Krisztust és Egyházát:"

Ezt alá is tudják támasztani a bibliával vagy valamivel?

"Akik ugyanis Krisztus evangéliumát és az ő Egyházát önhibájukon kívül nem ismerik, de őszinte szívvel keresik Istent,"

Tehát az ateisták itt már ki is esnek. De akár azok az emberek is akik csak egyszerűen nem foglalkoznak ilyen dolgokkal.

"és a kegyelem hatására teljesítik a lelkiismeretük szavában fölismert akaratát, elnyerhetik az örök üdvösséget." [342]"

Előzőleg már írtad az abszolút lelkiismeretet vagy mit (nézd el hogy nem keresem vissza). Tudsz olyan cselekedetet mondani ami mindig mindenki szerint bűn volt??

""Jóllehet tehát Isten azokat is, akik önhibájukon kívül nem ismerik az evangéliumot, egyedül általa ismert utakon elvezetheti a hitre, mely nélkül lehetetlen neki tetszeni,""

Tehát lényegében vissza tértünk a kiindulási ponthoz. Ha nem hisszel akkor nem tetszel neki, nem üdvözülhetsz.

Szép egyébként hogy az egyházak ezt mondják. De van erre valami alapjuk is? vagy csak azért mondják a fent leírtakat hogy minél több követőjük lenne. (ami szép ha nem önös érdekek vezérlik)

"Engem, keresztényként nem riaszt, mert tudom, hogy sem a keresztény, sem az ateista, és egyáltalán egyetlen ember sem kerül halála után olyan helyre, ahol örökké kínozzák."

Na jó, KZitus, de azért Jehova Tanúi szerint nem is támadnak fel az örök életre. Ők Nagy Babilonhoz tartoznak, ami elpusztul. A hithű keresztények, akik kvázi azt vallják, amit a Tanúk, fognak örökéletet nyerni. Legalábbis nem rémlik, hogy bárhol olvastam volna ennek ellenkezőjéről a Tanúknál. A pogányok pogányok, a többi keresztény meg szerintetek bálványimádó a háromságtan miatt.

De, javíts ki ha tévedek. Már rég olvastam utoljára a könyveiteket.