Az ateisták mivel magyarázzák meg hogy Jézus születésétől számítjuk az időt, aki ugye egyértelműen létezett?

Maradjunk annyiban, hogy Jézus létezése nincsen bizonyítva.

Ha létezett, akkor lehet, hogy máskor, máshol, és több is lehetett belőle.

Azt ugye tudod, hogy Jézus születését kb. i.sz.7-re teszik?

Szóval ennyit a pontos illesztésről.

Remélem, azt is tudod, hogy az időszámítást csak sok 100 év múlva számolták az ő feltételezett születésétől?

A kortársaknak eszébe se jutott ilyesmi.

Dionysius Exiguus-nak, egy középkori szerzetesnek köszönhetjük azt, hogy Jézus születésétől számítjuk az időt, mivel őt bízták meg azzal, hogy készítsen egy új időszámítást:

[link]

A számítasokban amúgy tévedett.

A keresztény Róma 476-ban darabokra esett, a romjain keletkezett friss európai államok pedig felvették Róma vallását, a kereszténységet.

Akkor miért meglepő, hogy Jézus születésétől számította az időt egy keresztény népesség?

Ennek semmi köze Jézus történetiségéhez, ez csak azt mutatja, hogy akkoriban miben hittek.

Üdv. egy agnosztikus

“…... Ergo nincs télen hideg, csak csapadék.“

De hideg van. Itteni mércével nyilván enyhébb, de ugyanúgy mínusz közeliek a fokok. A pásztorok akkor nem legeltetik a nyájaikat.

Az a helyzet, hogy Julius Caesar vezette be a julián naptárat i.e. 45-ben, ekkor Róma alapításától számolták az időt 709 évvel korábbról.

Később (mai időszámítás szerint) 525-ben egy római apát Dionysius Exiguus a hasára ütött és azt mondta, ekkor és ekkor született a Jézus és azt az időt tették meg a nulladik évnek, visszamenőleges hatállyal. Innen származik a Jézus állítólagos születésétől számított időszámítás.

Később 1576 ban XIII. Gergely pápa alatt a julián naptárat pontosították és a különböző országok más-más időpontban vezették ezt be Gergely naptár néven, ami ma is van.

XIII. Gergely pápa rendelete szerint az új naptár 1582. október 4-én csütörtökön lépett életbe oly módon, hogy az azt követő nap október 15. lett, a kettő közötti napok abban az évben kimaradtak. Ugyanakkor a hét rendszerét ez nem befolyásolta, mivel 15-e péntekre esett és nem hétfőre, mint amilyen napra kellett volna, amennyiben 4-e csütörtökre. Az új naptár bevezetését azonban a legtöbb országban nem azonnal és nem minden probléma nélkül fogadták el, elterjedése több évszázados folyamat volt.