Mik a legfőbb különbségek a magyar és a német, skandináv evangélikus egyházak közt?

Hat erre nehez valaszolni, mivel 6 kulonbozo egyhazrol (intezmenyrol) van szo. Kb. igaz, hogy mind a 6 luteranus / evangelikus orientacioju, de mar az egyhazak felepitese sem azonos.

En a legjobban a finn es a magyar evangelikus egyhazat ismerem.

A finn evangelikus egyhaz nem kot meleg hazassagot, csak a sved. Egyelore. De a homoszexualitast nem tartjak bunnek, nyiltan meleg lelkeszeik vannak. Engedik az abortuszt, a hazassag elotti szexet, a fogamzasgatlast. Minden alkalommal tartanak urvacsorat. A lelkeszek nem fordulnak el a gyulekezettol imadkozas kozben, hanem elorehuztak az oltart a feszulettel egyutt, es moge allnak. Nem nagyon másznak fel a szószékre prédikálni, egy szinten maradnak a hivokkel. A templomaik nagyon izlesesek, nem hivalkodoak, de nagyon atgondoltan diszitettek, foleg a modern templomaik. A finn evangelikus egyhaz allamegyhaz (a sved par eve mar nem). A finnek nagyon nagyra tartjak a papokat, megbiznak bennuk, a nem vallasosok is fordulnak hozzajuk kulonbozo problemakkal. A tarsadalom minden szintjen jelen vannak, segitenek es nagyon jo dolgokat talalnak ki. Regebben csak a papok tudtak olvasni-irni, es ok tanitottak a kis falvakban az embereket mindenre, ok voltak csak ertelmisegiek. A papoknak papi gallert (inget) kell viselniuk a hetkoznapokban is, akkor is, ha kimegy a boltba tejert. Igy ha nincs rajta kabát-sál, mindenki tudja, hogy lelkesz. A finnek altalaban templomi eskuvot tartanak, azok is, akik nem hisznek (az egyhaz anyakonyvez, tehat nem kell polgarit tartani). Sokan emiatt maradnak egyhaztagok es fizetnek adot: hogy az eskuvojuket es a temetesuket majd az egyhazra bizhassak. A finn lelkeszek nagyon jol kepzettek es magasan iskolazottak, fel sem veszik oket a teologiara, ha nem a legjobbak kozott vannak intelligencia szempontjabol.

A magyar evangelikus egyhaz sok mindenben nagyon kozel all a finnhez, bar teljesen mas a helyzet, mivel Mo-on az evangelikusok a keresztenyek csak 3%-at adjak. De nagyon szoros a kapcsolat, a magyarok a honlapjukon is sokat irnak a finnekrol, pl. az o definiciojukat hasznaljak arra, mit jelent evangelikusnak lenni. Szinte minden gyulekezetnek van finn testvergyulekezete.

A finn lelkeszek feher ruhaban tartjak az istentiszteletet, es szines salat (stolat) vagy poncsót vesznek ra. A magyar lelkeszek elvileg a fekete Luther kabatot, de kezdik ok is gyakrabban a feheret es a liturgia szine szerinti salat hordani. Sok kozos enek is van.

A finnek talalmanya a "Tamas mise", amely keresoknek, bizonytalan hitueknek van. 1988-ban volt az elso, es mindenhol: Skandinaviaban, Nemetorszagban, Magyarorszagon is rendszeresen tartjak az evangelikusok. A finnek szerte Finnorszagban szinte minden varosban hetente egyszer.

A svedek pl. abban kulonboznek, hogy kulonbozo mozgalmaik vannak, pl. "high church", katolikus egyhazhoz kozelebb allo liturgiat is tartanak. De a finn es sved egyhaz csak a XX. sz elso feleben valt szet (sikeresen szetvalasztott sziami ikrek), addig egy intezmeny volt. Tehat nagyon hasonloak. A norveg evangelikusok puritanabbak, ugy tudom.

A nemet: meg 1820 korul egybeolvadt a reformatussal, tehat egyesitett protestans egyhaz van. A szertartas sokban hasonlit a reformatusra, nincs urvacsora, csak ritkan, az igehirdetesen van a hangsuly. A lelkeszek Luther kabatot viselnek, es az aroni aldassal bucsuznak. A magyar reformatus es evangelikus egyhazzal is kozeli testverkapcsolatot apolnak. A magyar evangelikus egyhaz nagyon sok ajandekot es adomanyt kap a nemet es a finn egyhaztol.

"miben különbözik a gyülekezeti élet?"

A magyaroknal az a feltuno, hogy mindent a lelkesz csinal (meg a felesege). Mig Finnorszagban rengeteg diakonissza, onkentes segito es egyeb munkatars van, nagyon megoszlik a munka, tobb a penz is, igy nincsenek a lelkeszek annyira tulterhelve. Eleve tobb a pap: egy templomban akar 4-6 is lehet, mig Magyarorszagon pap- vagy penzhiany van.

Masik, hogy a magyar evangelikusoknal vannak presbiterek ("vének"), akik a gyulekezetet kepviselik a donteshozasban. A finneknel nincsenek. A magyaroknal nincs ersek, hanem a tobb puspokbol kineveznek egyet "fo-puspokke". Finnorszagban van egyhazfo, a turkui ersek.

Erdekesseg, hogy az angol anglikan egyhaz (Church of England) teljes kozossegben van az eszaki evangelikusokkal. Van egy eszak-europai egyhazmegyejuk, es tobb templomban vannak anglikan istentiszteletek. Ennek az az oka, hogy doktrinaban az anglikanok az eszaki evangelikusokhoz hasonlitanak legjobban.

Tortenelmi kulonbseg, hogy az eszaki orszagokban egyszerre, kiralyi parancsra lettek az orszagok teljes egeszeben evangelikusok. Nem varosrol-varosra teritettek oket, mint a Karpat-medenceben. Igy aztan senki nem maradt romai katolikus, torveny tiltotta. Emiatt nem is hangzik el semmi roluk, mig a magyar evengelikusok szoktak a katolikusokra hivatkozni, vagy a predikacioban megemliteni, hogy a katolikusok ebben vagy abban masok.

"engedélyezték pl. a melegházasságot, de ennek szerintem inkább politikai, mint teológiai okai voltak"

Mint irtam, Finnorszagban (szerintem) még nem engedelyeztek, de az evangelikus lelkeszeket amikor megkerdezik, tulnyomo tobbseg tamogatja, hogy lehessen. Nem tudom, ez politikai ok-e.

Anjutca

Most már fejezd be.

A nagyváradi evangélikus óvodát a MAGYAR állam építette.

"Atadták a magyar állam Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja keretében épült első romániai evangélikus óvodát vasárnap délután Nagyváradon, hétfőn pedig a római katolikus Szent László Óvoda új épületszárnyának alapkövét helyezte el Böcskei László megyéspüspök és Grezsa István, a magyar miniszterelnökség Kárpát-medencei

óvodafejlesztési programjáért is felelős miniszteri biztosa.

Az újonnan épült evangélikus óvoda négy csoportban 120 gyermeknek biztosít magas színvonalú napközis foglalkozást. A beruházás összege 120 millió forint volt."

2021. május 16-án adták át.

Tehát a Magyarországon élő magyar állampolgárok adójából épült fel az óvoda. Nem a Romániai Evangélikus Lutheránus Egyház lopta el a román államtól.