Mik a fő különbségek a katolikus és az evangélikus egyház között?

Szia!

A főbb különbség főképp a hitvallásban van: Sola Scriptura, Sola Fide, Sola Gratia, Solus Christus, Soli Deo Glória, magyarul és megmagyarázva: Egyedül a Szentírás - a katolikusoknál a szenthagyomány ugyanolyan latba esik, Egyedül hit által, vagyis a kegyelem csak hit által nyerhető el, Egyedül kegyelemből - vagyis a jócselekedetek nem vezetnek üdvösségre, Egyedül krisztus - csak Krisztus által van üdvösség, ő az egyetlen közbenjáró az ember és az Isten között, és végül Soli Deo Glória, vagyis egyedül Istené a dicsőség, Őt illeti egyedül az imádat, tisztelet.

A Római katolikus vallás gyakorlatilag a IV. századtól létezik, amikor a kereszténység államvallássá lett. Nagyon sok mindent megváltoztattak az eredeti bibliai tanításokhoz képest és ez ellen léptek fel a reformátorok.

Mivel Luther - az evangélikus felekezet megalapítója - azelőtt búzgó katolikus volt, így nem szakított olyan radikálisan a római istentiszteleti formákkal, mint a legtöbb később reformátor.

Luther alapelve az volt, hogy az egyházban minden szabad, ami nem ellenkezik az evangéliummal. Így - bár a latin helyett áttértek a nép nyelvére - templomaikban továbbra is megtalálható az oltár, a kereszt, a papi ruhák, a gyertyák, a keresztvetés, amelyeket a legtöbb protestáns egyház elvetett, mint túl katolikus dolgokat. Az evangélikusok azonban úgy vélik, hogy a liturgiának ezek a formái nem követelmények, mégis értékesek, részint a szépségük folytán, részint azzal, hogy általuk részesedünk a megelőző korok hívő keresztény családjainak a vallásos tapasztalatában. A magyarországi evangélikus templomokban is találunk tehát Jézus Krisztust, vagy bibliai személyeket és történeteket kiábrázoló oltárképeket. Ezeknek a templomba bevitelét más protestánsok nem helyeselik.

Ha nem is olyan nyomatékkal, mint a Római egyház, az evangélikusok is azt tartják, hogy a kereszteletlenül elhalt kisdedek nem üdvözülhetnek. Ezért ők is megengedik az un. szükségkeresztséget, ilyen más protestánsnál nincs.

Az úrvacsorával kapcsolatosan Luther arra a meggyőződésre jutott, hogy az emberi bűnért a teljes elégtétel már meghozatott a mi Urunk keresztre feszítésével, így a római tanítás a miséről és az áldozatokról értelmetlenné vált számára. Az Úrvacsora az evangélikus tanítás szerint a hívők találkozása az élő Istennel, aki valóságosan jelen van: a megszentelt kenyér és a bor Krisztus valódi teste és valódi vére, jóllehet a kenyérben és a borban semmiféle fizikai változás nem történik. A kenyér alatt náluk is ostya értendő.

Hát röviden ennyi jutott eszembe...

Üdv. Péter

Valoban, bar protestans vallas, az evangelikus egyhaz kozelebb all a r. katolikushoz, mint a reformatus.

Luther az egyhaz alapitoja, katolikus szerzetes volt, es eredetileg csak megreformalni szerette volna a katolikus vallast. Csak Romaban nem voltak ra vevok, igy kiatkoztak (es valoszinuleg meg is oltek volna, ha nem rejti el egy nemetorszagi herceg).

Az evangelikusoknal is van keresztvetes, leterdeles, gyertyak, feszuletek, miseruhak, papok bevonulasa, elvileg minden alkalommal urvacsora. Van oltar, oltarter es oltarkep (de a kep csak Krisztust abrazolhatja). Az evangelikusok is kovetik az korai egyhazatyak altal kialakitott liturgiat, csak joval leegyszerusitve. Letezik egyeni gyonas, de nem kotelezo. (Ezek egy resze nem olyan kifejezett a magyar evangelikusoknal - a sved es a finn evangelikusok joval kozelebb maradtak a r katolikusokhoz, mint pl a magyar vagy norveg evangelikusok. Magyarorszagon nemigen szoktak leterdelni a hivok es keresztet sem nagyon vetnek. Urvacsorat sem tartanak minden heten minden templomban. Finnorszagban feszulettel a menet elejen bevonulnak a papok, az istentiszteletet lehet misenek, a lelkeszeket papoknak nevezni.

Ami a kulonbsegeket illeti, azert rengeteg van:

1. a Maria-tan hianyzik az evangelikusoknal. Maria nem szoszolo, segito, nem imadkoznak hozza es nem a "mindenseg kiralyneja".

2. Az evangelikusok tagadjak a purgatorium letezeset es a halottakert valo imadkozast elvetik. Nem imadkoznak a szentekhez kozbenjarasert.

3. Ahogy fentebb is irta Peter, az evangelikusok csak a hit altal, csak Isten kegyelmebol udvozulnek - a katolikusoknal ez a keresztsegen, a parancsolatok megtartasan (jocselekedetek) es a szakramentumokkal (szentsegekkel) valo elesen mulik. Az evangelikusoknal 2 szentseg van: a keresztseg es az urvacsora. A katolikusoknal 7 szentseg van: keresztseg, bermalas, eucharisztia (urvacsora), gyonas, hazassag, egyhazi rend es a betegek kenete.

4. Irta Peter, hogy az evangelikusoknal "csak az iras", tehat a Biblia az ervenyes kindulopont. Az evangelikusok bibliaja 66 konybol, a katolikusoke 73 konybol all. Nagyon lenyeges, hogy a katolikusoknal az egyhaz szenthagyomanya a Bibliaval egyenerteku: kb az egyhaz mondja meg, hogyan kell a Bibliat ertelmezni.

5.A r katolikus egyhaz vezetoje a papa, az apostoli folytonossag ertelmeben, ilyen az evangelikusoknal nincs. A katolikus papok csak ferfiak lehetnek es notlenek maradnak. Az evangelikus lelkeszek lehetnek nok is, es hazasodhatnak.

6. a legfontosabb kulonbseg, es ami miatt a r katolikus papa, bar kijelentette, hogy az evangelikus egyhaz all hozzajuk a legkozelebb, akikkel egyszer valamifele egyesitest el tudnak kepzelni, megsincs elorelepes: az eucharisztia.

A katolikusok szerint az ostya es bor valosagosan is Krisztus testeve es vereve valik.

Az evangelikusok szerint nem valtozik at: amikor a szertartas soran elhivjak a Szentlelket, az megjelenik az ostya es a bor korul, es a vetel pillanataban a hivo talalkozhat Krisztussal, a Szentlelek munkaja nyoman. De a bor bor marad, az ostya ostya marad. Tehat nem "atvaltozas" tortenik, hanem "egyszerre letezes".

A r katolikusoknal ez a legfontosabb resze a misenek, ezert ebbol nem engednek.