Mik az evangélikus és a református egyház közötti hasonlóságok és különbségek?

Szia!

Mindkettő protestáns vallás.

Luther - az evangélikus felekezet megalapítója - azelőtt búzgó katolikus volt, így nem szakított olyan radikálisan a római istentiszteleti formákkal, mint a legtöbb később reformátor, például Kálvin, aki a református egyház megalapítója volt.

Luther alapelve az volt, hogy az egyházban minden szabad, ami nem ellenkezik az evangéliummal. Így - bár a latin helyett áttértek a nép nyelvére - templomaikban továbbra is megtalálható az oltár, a kereszt, a papi ruhák, a gyertyák, a keresztvetés, amelyeket a legtöbb protestáns egyház - köztük a református - is elvetett, mint túl katolikus dolgokat. Az evangélikusok azonban úgy vélik, hogy a liturgiának ezek a formái nem követelmények, mégis értékesek, részint a szépségük folytán, részint azzal, hogy általuk részesedünk a megelőző korok hívő keresztény családjainak a vallásos tapasztalatában. A magyarországi evangélikus templomokban is találunk tehát Jézus Krisztust, vagy bibliai személyeket és történeteket kiábrázoló oltárképeket. Ezeknek a templomba bevitelét a reformátusok nem helyeselik.

Ha nem is olyan nyomatékkal, mint a Római egyház, az evangélikusok is azt tartják, hogy a kereszteletlenül elhalt kisdedek nem üdvözülhetnek. Ezért ők is megengedik az un. szükségkeresztséget, ilyen a reformátusoknál nincs.

Az úrvacsorával kapcsolatosan Luther arra a meggyőződésre jutott, hogy az emberi bűnért a teljes elégtétel már meghozatott a mi Urunk keresztre feszítésével, így a római tanítás a miséről és az áldozatokról értelmetlenné vált számára. Az Úrvacsora az evangélikus tanítás szerint a hívők találkozása az élő Istennel, aki valóságosan jelen van: a megszentelt kenyér és a bor Krisztus valódi teste és valódi vére, jóllehet a kenyérben és a borban semmiféle fizikai változás nem történik. A kenyér alatt náluk ostya értendő. A reformátusok nem fogadták el Luther tanítását, hogy Krisztus teste és vére valósággal jelen van az Úrvacsorai jegyekben, szerintük, ha Krisztus egyszer az ő igéjében és Szentlelkében velük van, az igazi hitnek semmi szüksége nincs arra, hogy őt még testileg, szájjal ehetően is magához vegye. Jézus szava: "ez az én testem" szerintük egyszerű jelképes beszéd, amivel az Úr, mint minden keleti ember, sokszor élt tanításai során.

Üdv. Péter

Péter mindig ugyanazt másolja be, pedig hibás dolgok vannak benne, de ez őt valamiért nem érdekli.

Evangélikusoknál NINCS keresztvetés. Liturgiában különböznek és az eleve elrendelés tanában.

Sziasztok!

Filoszgod, pedig mindig ugyanazzal jön, pedig már egyszer belinkeltem neki a Magyarországi Evangélikus Egyház hivatalos honlapját: [link]

Idézet innen: "Keresztvetés: A katolikus keresztények az istentisztelet előtt keresztet vetnek, de a mindennapokban is, például a sportolók verseny előtt, vagy ha katolikus templomnál mennek el. Ezzel nyilvánosan is elismerik a kereszténységüket.

Az evangélikus egyházban csak az istentiszteleten szoktunk keresztet vetni. Az Új liturgikus könyvben ez áll erről: „Luther Kiskáté-beli javaslata alapján szabad lehetőség van arra, hogy keresztet vessünk magunkra. A keresztvetés hitvallás mások és önmagam számára, amellyel megvallom: Krisztushoz tartozom, meg vagyok jelölve a kereszt jelével. Aki keresztet vet, ne ítélje el azt, aki nem vet keresztet; aki nem vet keresztet, ne ítélje el azt, aki keresztet vet! Ez a gyülekezetben megfelelő módon tanítható és gyakorolható."

Tanulság: mielőtt valakit le akarsz alázni, nézz alaposabban utána a témának...és nem árt, ha a régi kommenteket is elolvasod...

Üdv. Péter