A karácsony és a szaturnália, yule és az ógörög téli fesztivál, illetve a húsvét és az ostara teljes mértékben ugyanaz az ünnep?
Nekem vallásellenesek ezt mondták. Igaz, hogy az egész pontosan ugyanaz és semmi különbség nincs közöttük, a karácsony pedig gyakorlatilag egy szinkretista, több pogány vallás ünnepét egyesítő nap?
Én úgy tudtam, hogy pusztán a dátumot tették ezekhez az ünnepekhez közel eső napra, mivel a sok számolás és következtetés alapján (a bibliai próféták fogantatása és halála egy napon történt, tehát valószínűleg ennek mintájára Jézus is nagypénteken születhetett és rá 9 hónap pedig december-január) ez volt a többi közül a legvalószínűbb, viszont a konkrét napot nem tudták, ezért a korábban nagy pogány fesztiválok időpontja közé tették ezt az ünnepet. A keresztények ezeken nem igazán vehettek részt (persze, voltak, akik a karácsonyt és a pogány ünnepeket is tartották), ezért a fesztiválok utánra, a sol invictussal majdnem egyező napokra tették, a visszafogottabb, inkább családias, mint hedonista, bulizós ünnepeiket.
A húsvétról ugyanezt mondták nekem. Az ostara márc. 20-21., a húsvét meg a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap. Én eddig úgy tudtam, hogy a zsidó pészahhoz köthető, amit a magyar köznyelv "zsidó húsvétnak" is hív, a hasonló időpont, illetve a bibliai vonatkozások miatt, ugyanis a Biblia szerint Jézust a pészah után feszítették meg. A nagycsütörtöki vacsora bor-kenyér ünnepi vacsora a tanítványokkal is erre utal. A zsidók ekkor a kivonulást ünneplik.
Akkor most én tudtam eddig helyesen, vagy ők mondták jól? (Jehovisták, adventisták, hitgyülisek, új neoprotestáns szektások válaszára nem vagyok kíváncsi, mert képesek bebizonyítani, hogy bálványimádó, sátánista szokás a levegővétel.)
válasza:Szűz Mária és József tűlevelű fát díszített a sivatag közepén, a jászol mellett.
Miután pedig Jézus feltámadott, magával hozott egy festett tojásokat tojó nyulat.
Szerinted ha ezek az ünnepek eredetileg nem pogány ünnepek, akkor mégis hogyan került beléjük a fadíszítés, a tojás és a nyúl?
Mely keresztény mitológiai történet elemei ezek?
1#
A karácsonyfáról én úgy hallottam, hogy középkori német gyökerei vannak, illetve később az evangélikusok terjesztették el a Földön mindenhova, illetve az emberek házaiba és fejlesztették tovább. A díszek keresztény eredetűek. A csúcsdísz vagy a fa tetején a csillag, a betlehemi csillagok, a gömbök a tudás fájának gyümölcsét, a füzérek a bűnre csábító kígyót stb. szimbolizálják. A pogányok csak örökzöld ágakat, leveleket használtak ekkor dekorációnak, mint az év minden napján, mivel vallásuk alapvetően a természet tiszteletére épült. A pészah zsidó ünnep és közvetlen a húsvét előtt van. Az Ostara a tavaszi napéjegyenlőségkor volt, a húsvét meg nem igazán. A tojásfestést tudtommal a keresztesek hozták haza és a perzsa vallásban volt gyakorlat, ami a kereszténység egyik elődje, bár itt is megjelentek a színes tojások a pogány hitekben, nem festettek tojásokat. A nyúl alapvetően a tavasz szimbóluma és nem kimondottan a húsvété.
válasza:Akkor jó, a pogányok "csak" ezeket csinálták.
Valójában minden keresztény. Értem. A spanyolviasz feltalálása is szerintem keresztény szokás volt. A középkoron túl pedig nem létezett semmi.
#4.
XD Azért mert keresztény szokásokra azt mondom, hogy keresztény, mindenre azt mondom, hogy keresztény és ami nem keresztény nem is létezik. Értem. Logikus.
#4.
Akkor ha jól értem ugyanaz bálványként imádni, az év minden szakában valamilyen fát, aminek az ágait, leveleit mindenhova kiakasztod (pl. rómaiak-borostyán), mint keresztény szimbolikával és saját hagyományokat teremtve a saját ünnepedhez kapcsolódó díszt készíteni.
válasza:Igen, értem. Ciki a pogány szokásokat tartani, ezért mindenre ráfogjátok, hogy valójában keresztény volt mindvégig.
Azért kedves Jézustól, hogy a téli napforduló környékén született, így a Római Birodalom lakosainak nem okozott akkora hacacárét az átállás a pogányságukról a keresztény hitre.
De ez nyilván véletlen, hiszen ez amúgy is egy keresztény dolog volt mindvégig. Ráadásul még a zöld, vörös színek is belekeveredtek az elő fákkal, hogy a germán törzseknek se legyen nagy gond a megtérés.
Ennyi csodás véletlen. Ez csakis Isten műve lehet, kizárt, hogy emberé.
válasza:Egy fát, egy élő fát több értelme van imádni, mint egy haldokló fát vagy egy halott fát (kereszt).
Az élő fából élet fakad, másokat éltet. Feldíszíteni, tisztelni, körül táncolni nem annyira bolond dolog, csak egy kicsit.
Amúgy mindegy mit csinálsz a fával. Az emberi szokások folyton evolválódnak. Ha számodra már keresztény, akkor azzal senkinek nem kéne, hogy legyen semmi baja. Max. annak, aki teljesen bigott.
Tele lehet rakni angyalokkal, gömbökkel, cukorkákkal.
Mondjuk pl. mi csak a kinti fákat díszítjük fel, amik élnek, csak most téli álmot alszanak.
Szóval jó dolognak tartom a saját hagyományok teremtését.
De ezek szerintem akkor se eredendően keresztény hagyományok.
válasza:Ha a pogányok Krisztus születését és feltámadását ünnepelték, akkor igen, ugyanaz az ünnep. Ha valami mást ünnepeltek, akkor teljesen más.
Egyébként karácsony és Saturnalia ünnepe nem esik egybe egyáltalán. Sőt Saturnalia ünnepének sincs semmi köze a yule ünnephez. Ezek mind külön ünnepek, különböző napokon.
De mondok jobbat, bármelyik, tényleg bármelyik napra teszik ezeket a keresztény ünnepeket, mindig fognak találni a keresztényellenesek egy olyan pogány ünnepet, amit a több ezer ókori vallás egyike éppen akkor tartott.
7#
Ahhoz mit szólsz, hogy nem római származású keresztény közösségek, már a dec. 25. általános elismerése előtt is ünnepelték a karácsonyt ebben az időben, a fent említett számítási mód miatt? Többek között zsidó, asszír és perzsa származásúak is, ők pedig tudtommal nem is pogány vallást követtek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!