Van itt olyan aki vallásos? Én teista vagyok. És miért kell sértegetni a másikat? Mostanában sokszor olvasom itt. Néhány kérdésnél főleg az ateistáknál nagyon sértegeti a hívőket! Még nekem is rosszul esett! Mit gondoltok?

Téged, ha sértegetnek, az számodra nem lehet baj. Mivel ezt Isten megengedi, hogy megtörténjen, és ezt azért engedi, mert valahol a javadra válik! :)

Számtalanszor tapasztaltam magamon, hogy a sértegetések nagyon jót tettek a hiúságomnak és a gőgömnek.

A fontos az, hogy Te ne sértegessél senkit sem. Az igazságot úgy kellene elmondani a hívőknek is, hogy az megfelelően "selyempapírba" legyen becsomagolva- Tehát ne sértegetés, hanem a jobbítás szándéka legyen abban!

" A szeretetnek igazságban, az igazságnak szeretetben kell megnyilvánulnia ahhoz, hogy mindkettő szívem szándéka szerint hozzon maradandó gyümölcsöket. Ha a szeretetnek nem az igazság, ha az igazságnak nem a szeret a házastársa, akkor mindkettő terméketlen marad.

Szeretni annyit jelent, mint jót akarni. Igazságosan szeretni annyit jelent, hogy a valóság talaján állva kell a jót akarni. Nem ködösíteni, nem elkenni, nem halogatni a világos beszédet, hanem „sztaniolban” csomagolva, kinyilvánítani. Ha erre törekszel, akkor a magad részéről mindent megtettél akkor is, ha ezért mások elmarasztalnak téged!

Nagyon szeretlek és megáldalak SZÍVEM SZERETETÉVEL!"

Jézus; A HANG - könyv 3279

Szerintem meg az ateisták sokszor csak challengelik (bocs, nem jut eszembe jobb szó erre) a vallások tanaiban lévő ellentmondásokat, és a tudomány oldaláról közelítenek. Erre általában nem alakul ki rendes diskurzus.

Másrészről én azt látom, hogy a nem hívő embereknek nem annyira a vallással (mert azt elfogadják), hanem inkább az egyházzal van bajuk, az meg jogos.

A sértegetésnek több fajtája is van, ezért az ok is többféle, amiért elhangzik. Figyelembe kell venni, hogy mi az amiért ez a magatartás forma kiváltja belőle ezt a stilust. Egyébként, nem csak az ateisták tesznek ilyet, hanem bizony a magukat keresztényeknek vallók, vagy Istenben hivők némelyike is.

Ekkor megkérdezem magam, mi az amiért igy reagál. A csalódottság, egy sérelem ami érte, stb.

Ennek fényében igyekszem alkalmazni a Kolossé levelében olvasott tanácsot.

(Kolosszé 4:6) 6 Beszédetek mindig kellemes, sóval ízesített legyen, hogy tudjátok, kinek hogyan kell válaszolnotok.

Azonban Én magam is tökéletlen ember vagyok és biztos, hogy hibázok magam is ezen a Téren, de ha észreveszem, akkor igyekszem kijavitani, és bocsánatot kérni.

Ha nem igy tennénk, akkor nem lennénk mások, ami különbséget mutat a keresztény életet élő, és az azt nem élők között. Fontos hogy békére törekvők legyünk, ami azt is megkivánhatja, hogy akkor is mi legyünk a kezdeményezők ebben, ha minket sértettek meg.

Mindkét oldalon vannak hülyék és sértegetés, nagypofájúság, beképzeltség mindkét oldalon előfordul.

A saját tapasztalatom alapján a keresztények jóval gyakrabban képtelenek fenntartani az értelmes párbeszédet és ezen kívül nagyon gyakran összekeverik a sértegetést azzal, amikor

- valaki nem hisz a vallásukban

- valaki rámutat a benne rejlő ellentmondásokra

- valaki megcáfolja valamelyik korábbi kommentben felhozott "érvüket"

(amúgy keresztények helyett természetesen bármilyen vallást felhozhattam volna, de a kultúrkörből adódóan nyilván a keresztények vannak túlnyomó többségben)