A Korán megbíthatóbb mint a Biblia?

"A koránnak is több változata volt eredetileg, csak az egyik korai muszlim vezető idejében ezeket mind betiltották, elégették. Honnan tudod, hogy nem a leginkább helytelen maradt fenn?"

A Koránból nem volt több változat sosem. Kiejtésbeli eltérések voltak mivel nagy területen éltek arabok, nem jelentésbeli eltérések. Ezt egységesítettek a kurejs törzs nyelvjárásának megfelelően mert Mohamed próféta is ezt a nyelvjárást beszélte.

Az alábbi táblázatból kiderül hogy a keresztény irányzatok más és más könyveket tartanak hitelesnek, tehát nincs egységes Biblia. Például 72 könyvet tartalmaz a katolikus , és 66 könyvet a protestáns Biblia. Egyből felmerül a kérdés hogy a különbséget jelentő 6 könyv akkor Isten szava vagy emberi hamisítás, de ezt a keresztényeknek kellene tisztázniuk.

[link]

Ehhez még hozzá jön az általad említett sokszáz különböző verzió a sok tízezer eltéréssel, tehát a Biblia egyértelműen megbízhatatlan.

Sziasztok,

Ne haragudjatok, de ezek nevetséges érvek!

A Biblia 66 könyvből áll, azt a 6 könyvet utólag tette bele a Római Katolikus Egyház, egészen pontosan 1546-ban a tridenti zsinaton.

Ezek a könyvek kizárólag az Ószövetséget érintik, az Újszövetség változatlan maradt.

A könyvnyomtatás feltalálásáig (XV. század) a bibliai iratok kéziratos másolatokban terjedtek. A legrégibb ószövetségi iratok az i. e. XV. században keletkeztek. Tehát közel háromezer éven át kézi másolású iratok őrizték a szöveget és örökítették át az újabb és újabb nemzedékeknek. Még az i. sz. I. században íródott újszövetségi iratoknak is közel másfél évezreden át kellett ilyen formában fennmaradniuk.

Ekkora időtávolság mellett természetes, hogy az autografák, az eredeti kéziratok egyetlen bibliai könyvről sem állnak rendelkezésünkre. Kézenfekvő volt a feltételezés, hogy a gyakori másolás során akarva-akaratlanul is sokat torzulhatott a szöveg ennyi idő alatt. A XIX. század második felében és századunkban felfedezett ősi, bibliai kéziratok megismerése előtt a tudományos szövegkritika ezt is vallotta. Nagy és objektíven megválaszolhatatlannak látszó kérdés volt a szöveg hitelességének kérdése. A nagy jelentőségű ó- és újszövetségi kéziratleletek kritikai feldolgozása mára azonban már megtörtént, és ez lehetővé teszi a kérdés megnyugtató lezárását. A közvélemény azonban általában keveset tud a vizsgálatok eredményéről. Még ma is népszerű ellenvetés a bibliai tanítások komolyanvételével szemben, hogy naiv dolog azt hinni, hogy az egykori próféták és apostolok írásait olvassuk mai Bibliánkban. Lehetetlennek vélik, hogy a szöveg ennyi idő távolából pontosan fennmaradt volna.

Mi a tényszerű valóság a ma már rendelkezésünkre álló bőséges kéziratanyag vizsgálata alapján? Különleges jelentősége van ennek a kérdésnek azok számára, akik hitbeli meggyőződésből az Isten felől való ismeret és a helyes emberi élet normájának tekintik a Szentírást. Valóban olyan hiteles mai Bibliánk szövege, hogy aki hisz Istentől ihletett voltában, az mindenben építhet rá?

Jézus fontos kijelentést tett az ihletett írások szövegének torzulásmentes fennmaradásáról, melyet a modern régészet és szövegkritika fényében beteljesedett valóságnak tekinthetünk:

"Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, amíg minden be nem teljesedik" (Mt. 5:18)

A XIX. és XX. század kézirat-felfedezései és azok kiértékelése alapján megállapítható, hogy Isten üzenete, az egykori ihletett szerzők bizonyságtétele sértetlenül maradt ránk oly sok évszázad távolából. Ez annál inkább elgondolkodtató, mert nem természetfölötti módon őrződött meg így! A kéziratok története a korok körülményeinek megfelelő emberi történet: a romlandó anyagból készült autografák odavesztek a történelmi viharokban. A sok-sok másolásnál történtek elírások. Nyelvi, helyesírási, írásmódbeli különbségek is fennállnak. De ami a tartalmat illeti, az csorbítatlan maradt.

Érdekes, hogy éppen akkor, amikor az elfogult racionalista bibliakritika a csúcspontján volt, e kéziratleletek tanúskodtak a bibliai iratok szöveghűségéről. A szövegkritika a legbehatóbb vizsgálatokat végezte el, mintegy mikroszkóp alá helyezett mindent. De az eredmény így is a szöveg azonossága és megbízhatósága lett, teljes egyértelműség a tartalmat illetően.

"Szemben a több mint 5000 ma ismert újszövetségi kézirattal, és az ezret szintén meghaladó ószövetségi kézirattal és kézirattöredékkel, Homérosz Iliászának csak 643 kézirata létezik, Thulydides Peloponnesosi háborújának csak 8, Tacitus műveinek csak két kézirata van meg. A bibliai szöveg hitelességét illetően a bizonyítékoknak olyan bősége áll rendelkezésre, hogy egyértelműen kimondhatjuk: A keresztény ember kezébe veheti a teljes Bibliát és mindennemű kétely vagy habozás nélkül vallhatja, hogy az Isten beszéde, amely a lényeget érintő változás vagy károsodás nélkül adatott tovább nemzedékről nemzedékre az évszázadokon át."

(F. G. Kenyon: Our Bible and the Ancient Manuscripts)

Üdv. Péter

"Aki lepontozott,az sem mutatott be bizonyítékokat,hogy a Koránban leírtak megtörténtek."

Látom nem sikerült megértened miről is van szó ebben a kérdésben. Nem arról megy a vita hogy a Koránban vagy a Bibliában leírtak tényleg megtörténtek-e vagy sem, hanem arról hogy a ma olvasható Korán és Biblia mennyire hiteles. Hogy értsd, bizonyítható-e hogy ugyanazt olvassuk mint a keletkezésük idején.

Kedves Kérdező,

Mielőtt kijelentenél dolgokat azért nem ártana kicsit jobban utánaolvasni. Ki volt az például aki lefordította a héber-arám és görög nyelvű iratokat a 4-5. századi egyház latin nyelvére?

Az ősegyházban csak néhányan, mint például Augustinus (Ágoston), (i. sz. 354-430-ig élt nagy befolyású egyházi tanító) fogadtak el egyeseket az apokrifok közül, míg a többség, köztük például Hieronymus (Jeromos), (i. sz. 340-420-ig élt, ugyancsak nagy egyházi tanító, a Vulgata fordítója) hevesen tiltakoztak a héber kánonhoz kapcsolásuk ellen. Hieronymus "apokripha" és "fabulae" (= mesék) névvel illette az apokrif iratokat. A Vulgatába, az Ószövetség latin fordításába csak Jeromos halála után, szinte szó szerint csak a holttestén át lehetett belevenni őket.

1546-ban a Római Katolikus Egyház tridenti zsinata (más néven trentói vagy trienti zsinat 1545-63) dogmatizálta az apokrifok kanonikusságát, így azok csak az általuk kiadott bibliákban találhatók meg.

Szóval maradjuk abban, hogy a Biblia 66 könyvből áll, és ne terjessz légyszi hazugságokat ezzel kapcsolatosan.

Az, hogy te a bibliakritikusoknak hiszel a te bajod, egyre több régészeti feltárás bizonyítja az ellenkezőjét.

Üdv. Péter

"Szóval maradjuk abban, hogy a Biblia 66 könyvből áll, és ne terjessz légyszi hazugságokat ezzel kapcsolatosan."

Te ezt állítod, de a többi keresztény irányzat követői pedig azt mondják te vagy tévedésben, mert nem 66 könyvből áll a Biblia hanem bemondják a saját egyházuk által összeválogatott könyvek számát.

A Korán esetében ilyenről szó nincs. Bárhol a világon minden muszlim ugyanazt a Koránt olvassa az utolsó betűig, irányzattól függetlenül. Soha nem is volt több Korán változat vagy vita akár csak egyetlen versről is.