Keresztényeknek szabad házaságg előtt szexelni?

Én ismerek egy hölgyet, aki tartja magát ehhez az elvhez. 41 éves és még szűz. Reményei szerint hamarosan férjhez megy.

Amúgy a többség szerintem sem tartja be, ahogy én sem. Sajnos képtelen vagyok rá. De végtelenül hűséges vagyok, eszembe sem jutna mással csinálni, csak a társamra vágyom, akivel majd egyszer összeházasodunk. Csak remélem, hogy ezért Isten nem ítél el, látja mi van a szivemben.

Én nem vagyok keresztény, de még nem sikerült elveszítenem, lassan 24 leszek. Tudom, erre kicsi az esély, de szeretném megtalálni azt az egy személyt, akihez majd feleségül megyek, de vele sem várnék az esküvőig. Mondjuk én úgy vélem a tapasztalatlanság semmiképpen sem előny a mai világban. Sok férfinek ehhez nincs türelme, de nem is érdemelnek meg, ha nem értékelik ezt bennem. Nem tudtam volna csak a kíváncsiság, "mert ciki", mert muszáj párom legyen elvén lefeküdni valakivel. Több barátnőm is megbánta ezeket a döntéseiket. Viszont éltek, tapasztalatot szereztek és most tartós kapcsolatuk van. Nem túl szerencsés, hogy ennyi idősen én még sehol sem tartok, de ezt az utat választottam magamnak. Több fiatalembert is volt lehetőségem megismerni az évek alatt, de nem voltunk egymásnak valók. Ha csak olyan férfiak akarnak járni egy nővel, akiknek semmilyen igényük nincs (ergo bármilyen kaliberű lánnyal szóba állnának) az elég kiábrándító. Szóval mostanában nem sok önbizalmam van, mert úgy érzem nem vagyok elég vonzó azokhoz a férfiakhoz, akik hasonló értékrenddel es intellektussal rendelkeznek, mint én.

Viszont sosem fogom bánni, hogy nem adtam magam olyannak, aki nem érdemelt meg. Pedig a csábítás elég nagy volt.

Már sokszor leírtam, de lássuk még egyszer:

régen a lányok 14, 16, de legkésőbb 18 éves korukban házasodtak.

Azt a pár évet ki lehet bírni.

Ma a házasság 24, 30 évesen reális, de lehet akár 40 évesen is.

Eddig várni NEM NORMÁLIS!

A lelki sérüléseken kívül fizikai problémákat is okozhat a nőknek!

A férfiaknál pedig már régen sem vették annyira komolyan.

Jelenleg normális keresztényeknél a jegyesek között már elfogadott az is, hogy egymás lelkén kívül egymás testét is megismerik még a házasság előtt.

Nem szabad semmit, ezt tudom, mert voltam keresztény. Amikor egy protestáns felekezetbe. azt vizsgálták, hogy alkalmas vagyok-e kereszténynek finoman utaltak rá, hogy a szex tilos, mivel akkoriban volt egy barátnőm. Egy nyugdíjas lelkész pedig konkrétan bűnnek tartotta.

Máshol amúgy durvább a helyzet. Említették nekem, hogy az egyik keresztény táborban egy szerelmespár úgy oldotta meg, hogy ne érjenek egymashoz, hogy egy bot egyik, illetve másik végét fogták egymás keze helyett.

Visszatérve a régi gyülekezetemre: én ezért (is) léptem le onnan, mert kiderült, hogy a kereszténység nem nekem való, meg már kételkedtem az egészben, így én az ateizmust válsztottam. Másról viszont tudom, hogy nem akar várni házasságig, mégis oda jár, szóval az egy képmutató keresztény. Bár lehet, már ő sem jár oda.

Végezetül álljon itt egy katolikus pap véleménye:

"Egy neve elhallgatását kérő pap viszont megosztotta az igazságot a Velvet olvasóival. Vagyis az egyház álláspontja szerint a szexualitás csak a házasság keretein belül élhető ki, mert az alapvetően az utódnemzést szolgálja. A szex bármilyen formája házasságon kívül paráznaság, így bűn. Még csókolóznia sem lehet az ifjúnak és a leánynak, csak miután házastársnak nyilvánították őket. Sem az orális, sem az anális szex, sem a maszturbáció nem megengedett a hajadon illetve nőtlen ifjaknak. Lélekben kell ugyanis tisztának lenni, mielőtt Isten előtt örök hűséget fogad az ember."

Forrás: [link]

Szóval Kérdező, jól gondold meg, hogy a kereszténység neked való-e, vagy sem!