Szentitetek is ferdítés az új világ fordítás. Magyarul jehova tanui billia?

Ki nem érdemelt kedvesség

Egy olyan görög szó fordítása, amelynek az alapvető jelentése: ’kedves’, ’megnyerő’. A Biblia gyakran egy kedves ajándékot ért alatta, illetve azt, amikor valaki kedvesen ad valamit. Ha Isten ki nem érdemelt kedvességéről van szó, akkor arra utal, hogy Isten nagylelkűen ad valamit, és nem vár érte semmit fizetségül. Ez a kifejezés tehát azt foglalja magában, hogy Isten nagylelkűen ad, nagyon szereti az embereket, és kedves velük. Ezt a görög szót még a „kegy” vagy a „kedves ajándék” kifejezésekkel is vissza szokták adni. Az ilyen ajándékot úgy adják, hogy a másik fél nem érdemli ki, vagyis kizárólag az adakozó nagylelkűségén múlik (2Ko 6:1; Ef 1:7).

Ki nem érdemelt kedvesség: A görög khaʹrisz több mint 150-szer fordul elő a Görög Iratokban, és a szövegkörnyezettől függően többféleképpen fordítják. Minden esetben megmarad a khaʹrisz fő gondolata, ez pedig nem más, mint hogy valaki kedves (1Pt 2:19, 20) és megnyerő (Lk 4:22). Tágabb értelemben olykor valamilyen kedves ajándékra (1Ko 16:3; 2Ko 8:19) vagy kedves adakozásra utal (2Ko 8:4, 6). Máskor arra az érdemre vagy hálára vonatkozik, amelyet valamilyen különösen kedves cselekedet vált ki (Lk 6:32–34; Ró 6:17; 1Ko 10:30; 15:57; 2Ko 2:14; 8:16; 9:15; 1Ti 1:12; 2Ti 1:3).

A legtöbb magyar bibliafordítás azonban többnyire a „kegyelem” szóval adja vissza a khaʹriszt. Ám a „kegyelem” szó, melynek számos jelentése van, az olvasók többségének nem adja vissza azokat az árnyalatokat, melyek a görög szóban rejlenek. Szemléltetésül: A János 1:14-ben, ahol a Károli-fordítás azt mondja, hogy „az Íge testté lett. . . teljes vala kegyelemmel és igazsággal”, vajon mit kell érteni a „kegyelem” szó alatt? Talán azt jelenti, hogy ’jóindulat’ vagy ’kegy’, esetleg valami mást?

R. C. Trench tudós a Synonyms of the New Testament c. műben azt mondja, hogy a khaʹrisz arra utal, hogy „egy személy magától tesz szívességet, anélkül, hogy valaki megkérné rá vagy viszonzást várna – így a szó. . . újfajta hangsúlyt kap [a Keresztény Görög Iratokban]. . ., hogy megláttassa, Isten az emberek iránt teljes mértékben és abszolút értelemben önszántából mutat szerető-kedvességet. Ennélfogva Arisztotelész a [khaʹrisz] meghatározásánál teljes egészében azt nyomatékosítja, hogy ezt a tulajdonságot valaki saját jószántából mutatja ki, nem vár érte viszonzást, és az illető indítéka kizárólag a bőkezűség és a nagylelkűség” (London, 1961, 158. o.). Joseph H. Thayer a lexikonjában ezt írja: „A [khaʹrisz] szó azt a gondolatot hordozza, hogy a kedvesség olyasmit adományoz valakinek, amire az illető nem szolgált rá. . . az Út. [Újtestamentum] írói mindenekelőtt úgy használják a [khaʹrisz] szót, hogy arra a kedvességre vonatkozik, amellyel Isten gyakorol kegyet még az arra méltatlanok iránt is, megbocsátja a bűnösöknek a vétkeiket, valamint felkínálja nekik a Krisztus általi örök megmentés lehetőségét” (A Greek-English Lexicon of the New Testament. 1889, 666. o.). A khaʹrisz szó nagyon közel áll egy másik görög szóhoz, mégpedig a khaʹri·szma szóhoz, melyről William Barclay az A New Testament Wordbook c. (1956, 29. o.) művében kijelenti: „A [khaʹri·szma] szó legalapvetőbb jelentése ingyenajándék vagy ki nem érdemelt ajándék, valami olyan, amit érdemtelenül kap meg valaki úgy, hogy nem a munkájával szerezte meg.” (Vö.: 2Ko 1:11, Int.)

Amikor a khaʹrisz a fenti értelemben fordul elő, vagyis olyan kedvességre utal, amelyet valaki egy arra érdemtelen személy felé mutat ki, miként az a Jehova által kimutatott kedvességre is igaz, a „ki nem érdemelt kedvesség” kifejezés jól visszaadja a görög szó gondolatát (Cs 15:40; 18:27; 1Pt 4:10; 5:10, 12).

Egy munkás jogosult arra, amiért megdolgozott, vagyis a fizetségért; számít a fizetésére, mint ami jogosan megilleti, mint ami egy fajta adósság, amivel tartoznak neki, így amikor kifizetik neki, az nem ajándék, és nem valamilyen különleges ki nem érdemelt kedvesség (Ró 4:4). Ámde az, hogy a halálra ítélt bűnösök (mindannyian ilyennek születünk) megszabaduljanak ez alól az ítélet alól, és igazságossá legyenek nyilvánítva, valóban kedvesség, amelyet egyáltalán nem érdemelnek meg (Ró 3:23, 24; 5:17). Ha valaki úgy érvel, hogy akik a törvényszövetség hatálya alatt születtek, azok még inkább halálra lettek ítélve, mert ez a szövetség feltárta, hogy bűnösök, az ne feledje, hogy a zsidók iránt a ki nem érdemelt kedvesség is nagyobb volt, mert először nekik volt lehetőségük a megmentésre (Ró 5:20, 21; 1:16).

"Mert Isten annyira szerette a világot, hogy az egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz benne, ne pusztuljon el, hanem örök élete legyen."

Ezzel most megint mellé fogtál, mivel ez a fordítás az a Új világ fordítás!

Ne mellé beszélj, arra válaszolj, aminek akkora feneket kerítettél, de mellé lőttél.

Egyébként a Károliban is van örök pusztulás és megsemmisülés. Nézz csak utána! És annak sem ártana utána néznek, hogy a magyar nyelven létező kb. 20 féle fordítás hogyan fogalmaz ezeken a helyeken. Meglepődnél!

Tudod Frei Tamás után szabadon: a széles látókör mindenkivel jár.

Bár tudom hogy itt sokan nem élnek vele. Sajnos!