Tegezés - Magázás: Örök dilemma. Hol a határ az évek között?

Ez a "csendőr pertu". Szerintem a helyzet függvénye, hogy hogyan reagál az ember. Azért 30 évesen már én is elvárom, hogy ne tegezzenek le csendőr pertuval. Persze vannak esetek amikor olyan nagy tisztelettel viseltetek valaki iránt, hogy le kell nyeljem. A postás mindenképp láma volt, és valószínűleg nem is olyasvalaki aki a példaképed, de nem minden esetben kell mindenkivel érzékeltetni az egyenlőséget vagy épp a felsőbbrendűséget. A postás egy egyszerű ember akinek a hatalma és a megbecsülése odáig terjed, hogy max a fiatalokat letegezi, elhitetve így saját magával, hogy ő egy igenis tiszteletben álló valaki. Fontos, hivatalos ember és különben is már harminc éve a pályán van...

A buta ember is megöregszik. Dolgoztam együtt szörnyen buta és lecsúszott, öreg alkoholista kőművesekkel, ők persze alapból tegeztek én pedig tiszteletteljesen magáztam őket, annak ellenére, hogy nem feltétlen járt ki nekik a csendőr pertu.

Szerintem ilyen helyzetben (hacsak tényleg nem oltári megalázó) próbálj a másik fél agyával gondolkozni és add meg neki amit kér, nem kell a saját önbecsülésed elemezgesd.

>> Egy fiatal pénzügyi tanácsadó azzal próbálja az őszinteséget és megbízhatóságot fenntartani, hogy tegeződést ajánl fel, vagy alapból azzal kezd.

Értem a mondanivalódat, csakhogy nem értek ezzel egyet. Szerintem az őszinteséget és megbízhatóságot nem lehet tegeződés felajánlásával fenntartani. Legalábbis nekem nem azt jelenti, - hanem azt, hogy az illető lehet, hogy ért a pénzügyekhez (de nem biztos), viszont az emberekhez és az illemhez, viselkedéshez biztos nem ért. Rosszabb esetben bunkó, jobb esetben nem tanították meg neki.

Szerintem jól tetted, hogy visszategezted a postást. A másik lehetőség lett volna, hogy azt mondod: "Elnézést, de nem tegeződtünk össze!Maradjunk inkább a magázódásnál!"

A postás, kor ide vagy oda, nagyon buta ember lehet, ugyanis kortól függetlenül a nőnek kell felajánlania a tegeződést!Erre még neki áll feljebb, amiért egy hölgy vissza meri tegezni! Ügyes voltál, hogy nem hagytad magad!

Sajnos az ilyen beképzelt, maguktól elszállt pöffeszkedő alakokhoz már nekem is volt szerencsém, nőben és férfiban is. Olyan határozott, meggyőzően lekezelő hangnemben képesek a náluk fiatalabbakkal beszélni, hogy még bennünk keltik azt az érzetet, mintha mi lennénk a bunkók, holott ők azok.

Én 35 éves nő vagyok és gyakran megesik velem hasonló. Én vagy visszategezek vagy megkérem udvariasan az illetőt, hogy magázzon. Akár nő, akár férfi, akár magánéletben, akár a munkám során tegez le. Néha nehéz, de érdemes kiállni önmagunkért, mert az 50 év feletti emberek között sajnos van pár olyan személy, aki felsőbbrendűnek érzi magát a fiatalokkal szemben, azt hiszi bármilyen kapanyél stílust megengedhet magának velünk szemben és még többnek is érzi magát attól, ha valakit egyoldalúan tegezhet.

Én 34 éves nő vagyok és gyakran szembesültem már a cselédpertuval. Íme egy példa:

Egy közintézmény üvegajtaján készültem éppen kilépni, csak a kézitáskámban rendeztem éppen el még pár papírt, körülöttem sehol senki. Ekkor az üveg bejárati ajtón keresztül félig behajolva egy 70 év körüli ősz hajú, számomra ismeretlen férfi (kinézetre portásféle) mintegy rám bődülve nekem szegezte a kérdést: "Tudsz angolul?" Egy pillanatig álltam, majd felfogva, hogy az illető csak nekem "szólhatott" (bár túl nemes ez a kifejezés az illető bunkó stílusa leírására!), tehát felocsúdva, udvariasan, de határozottan helyretettem az illetőt. "Már elnézést kérek, de nem tegeződtünk össze!"- szóltam. Mire ő méltóztatott kijönni az egy lábon állva üvegajtón át behajoló pózból, és belépve az épületbe rám meredt. Én pedig nagyon hamar folytattam: "Igen, tudok angolul.." és elsoroltam, hogy még milyen nyelven, és elmondtam, hogy ha én lennék az alkalmazottja, akkor sem tűrném, hogy LEtegezzenek. Erre ő nyelt egyet dühösen, majd kelletlenül elnézést kért, és azzal szabadkozott, hogy "dehát csinos kis fiatal hölgy", mire én " 18 év felett tudtommal magázzuk az embereket". Láthatóan a szájába harapott az illető, de gondolom sejtette, hogyha megsért, akkor odahívom a főnökét és megmondom sürgősen küldjék el egy illemtan gyorstalpalóra és sulykolják a beképzelt fejébe, hogy nem tegezzük le a fiatalokat.(nemcsak a nőket, természetesen a férfiakat sem). A szituáció vége az lett, hogy távozóban még annyit megjegyeztem, hogy "úgy beszélnek az emberrel, mint akit a hátsó felükből rántottak elő" mire ő: " az én kollégáim biztos nem".

Azóta többször jártam már ebben a közintézményben, az illető még mindig ott van és szerintem felismer, mert megbámul, van, amikor köszön is, "viszlát". Nekem viszont nincs kedvem vele kommunikálni, egyáltalán mi közünk egymáshoz? Semmi, azt sem tudom ki az illető. Csak remélem, hogy más fiatalokkal már nem udvariatlan.

Amúgy én nem vagyok ellene a tegeződésnek. Az ismerőseim 95 %-val tegeződöm, de az a tapasztalatom, hogy az 50 év felettiek, ha letegeznek ( és nem ajánlják fel a tegeződést rögtön), akkor ezt lekezelésből teszik, lenézésből. Azt hiszik, hogy a koruknál fogva ők többek. Én viszont rühellek mindenféle rang és korkórságot, a kölcsönös tisztelet és udvariasság híve vagyok. Attól még, hogy az emberek különböző korúak, fogalakozásúak stb. attól még ennek nem kellene, hogy bármiféle alapot adjon arra, hogy bárki is lekezelhesse a másikat. Én nem vagyok ilyen, elképzelhetetlennek tartom pl., hogy egyoldalúan tegezzek akár egy 16 évest is. Ha tegeződni szeretnék felajánlom, ha nem, akkor pedig magázódom. Mindegy melyik, a lényeg, hogy kölcsönös legyen.

Persze az az eset nem tartozik ide, hogy a 20-40-es korúak között általánossá vált a tegeződés. Pl. ha bemegyek egy fénymásolóba, nem zavar, hogy a hozzám hasonlóan fiatal adott esetben férfi eladó átvált tegeződésre, mert tudom, hogy nem lekezelésből teszi és ezután természetes, hogy tegeződés van. Ebben nincs semmi, valamiért így alakult ki ez. De az idősek, amikor bemutatkozáskor a "Jó napot kívánok"-ra odavág egy "Szevasz!"-t, vagy sorolhatnám még. Vagy fennakad, ha visszategezem. Ilyet is tapasztaltam már én is. Pedig a visszategezés nem udvariatlan, pusztán azt jelzi, hogy nem fogadom el az idős, ám buta embertársam által számomra egy alacsonyabb ranglétrán kijelölt helyet.