Miért különbözik ennyire az írott és a beszélt nyelv az angolban?

Azoknál a nyelveknél szokott egyezni a leírás a kiejtéssel, amelyeknek nem olyan rég óta van írásbelisége. Teszem azt, felbomlik egy Szovjetunió, 600-féle kisebbségi nyelv van, aminek húszon éve (vagy akár a mai napig) semmiféle írásbelisége nem volt (vagy nincsen). Ha mai modern fejjel mesterkélten kitalálnak egy írásrendszert az nyilvánvalóan valami logikát fog követni. De az olyan nagyobb hagyományokkal bíró nemzeteknél, ahol évezrede írják a saját nyelvüket (és nem valamely megszálló hatalomét), gyakran megesik, hogy az írás egy több száz évvel ezelőtti nyelvezethez igazodik, azt őrzi, és nem az aktuális beszélt állapotokat követi. A franciák tipikusan 3 betűvel többet írnak, mint ejtenek. Majdnem, mintha latinul írnának. De nyilvánvalóan valamikor majdnem latinul is beszéltek, nyelvük annak a származéka. Spanyolok, portugálok, leírják ugyanúgy a szót "o"-val, aztán az egyik "o"-nak másik "u"-nak ejti. Nyilvánvalóan valamikor ugyanúgy ejtették, mikor még egy nyelv volt a kettő. És megtippelem, hogy nem 20 éve írnak, tehát az írásmód ezt őrzi. Jellegzetes példa az írás és beszéd különbségére a perzsa nyelv, ahol egész egyszerűen nem azt írják le, amit mondanak, illetve nem azt olvassák fel, amit leírva látnak. Mintha a görögök ógörögül írnák, a mondanivalójukat. Az angol meg aztán kifejezetten egy agyontorzított, rontott, az utóbbi évszázadokban GYORSAN VÁLTOZOTT nyelv, a világnyelvlétnek ez a hátránya. (Vajon az angolt anyanyelvként használók hány %-a lehet vér szerint is angol?) Mi könnyen ugrálunk, hogy a magyar nyelv írása milyen következetes... nem is őriz ezer éves hagyományokat, másfél emberöltővel ezelőtt németül voltak kinn az utcanévek "Ofen-Pesth"-en.