Miért különbözik ennyire az írott és a beszélt nyelv az angolban?
Egy kis gyakorlással már könnyen meg lehet saccolni egy ismeretlen szó kiejtését (talán egy-két extrém kivétellel). Nekem középfokú nyelvvizsgám van csak, de az ilyesmi még nekem is könnyen megy.
Viszont a kérdésed a "miért"-re irányult. Nos, a nyelveknél sok esetben felesleges ilyesmit kérdezni, mert a válasz annyi lesz, hogy "mert csak". Így alakult a nyelv. Ennél nem nagyon kell tovább bonyolítani.
A francia egy sokkal krónikusabb eset ebből a szempontból, és a miértre a válasz itt is "mert csak". A beszélt nyelv aktívabban fejlődik; nagyobb eséllyel változik a kiejtés, mint egy leírott forma. A francia kiejtés-leírott forma viszony kábé olyan, mintha magyarul a "van"-t (miközben továbbra is "van"-ként ejtenénk) úgy kéne leírni, hogy "vala".
Az angol beszélt és írott nyelv NEM különbözik egymástól, szerintük éppen azt mondják, amit írnak.
Az, hogy te külföldiként nem tudod rendesen olvasni az angolt, nem az ö hibájuk, hanem a tiéd.
De ha vígasztal, egy német vagy angol számára a magyar nyelv legalább annyira nem úgy van írva, ahogy mondják, mint szerinted az angol.
Az elsö válaszolónak meg csak annyit, hogy csupa hülyeséget ír, a németek a fünfundtwanzig-nál a fünf-nél az ötösre mutatnak és a zwanzignál a kettesre, söt így is írják le,elöször az ötöt és elé a kettest!
Dehogy kell gyakorlaitlag minden szónál megtanulni a kiejtést, a nagy részét a szabályok szerint kell kimondani - én A2-es szinten alig tévesztek - és csak kevés van, ami eltérö, de ez minden nyelvben megvan.
Az megint hülyeség, hogy minden szónál meg kell tanulni leírni - illetve ez így van, de éppen ezért kell megtanulni írni a gyereknek. Én megintcsak hallott szövegböl az ismeretlen szavakat be tudom írni a szótárba és megtalálom, mert hallás után is helyesen le tudom írni.
Az meg, hogy nemzetközi szavakat máshogy ejtenek - ez egyrészt azért van, mert a saját szabalyaik szerint mondják ki, de ugyanez megvan minden más nyelvben is, még a magyarban is - rengeteg ilyen szót magyarban máshogy mondanak ki, mint ahogy eredetileg kellene.
Ha angolul akarsz beszélni, akkor nem magyarul próbáld olvasni és kimondani, mert annak semmi értelme!
Az teljesen igaz, hogy minden szónál meg kell tanulni a kiejtést. Én közel anyanyelvi szinten beszélek angolul, a kiejtéssel pedig kb. 15 éve, most már profi szinten foglalkozom. Ennek ellenére én is szinte minden nap megnézem egy vagy több szó kiejtését.
A különbözőség egyik oka, hogy az újkor nagy részében, gyakorlatilag a második világháborúig az angol volt a legfejlettebb nemzet a világon. Ez megnyilvánult abban is, hogy a könyvnyomtatás, maguknak a könyveknek a használata, az írásbeliség nagyon korán megjelent és elterjedt. Ezért megszilárdult egy helyesírás, ami a maga idejében nem volt kaotikus, de most már az, mert nem vette figyelembe az elmúlt 5 évszázad változásait.
A másik ok az, hogy az angol szókincs nagyon sokféle forrásból ered, de a latint jobb nyelvnek tartották a többinél, ezért igyekeztek minden szót latinosan írni. Sőt úgy általában próbáltak úgy írni, hogy "értelmes" legyen, tehát ne csak a (vélt vagy valós) latin etimológiát tükrözze, hanem a (vélt vagy valós) szóelemeket is. Pl. a 'debt' szóban azért írunk néma b-t, mert latinul 'debitus' volt. A 'foreign' szót azért változtatták meg (korábban 'forrin' volt a írásmód), mert (tévesen) azt gondolták, hogy a 'reign' szó összetétele.
Kedves kérdező, én is küszködöm ezzel. Eddig tanultam oroszul, franciául és olaszul,mindhárom nyelvben szabályok szerint kell ejteni a betűket, ill. betűcsoportokat. Az angolban valóban csak saccolni lehet. Nem véletlen, hogy maguk az angolok is az iskolában betűzik a szavakat.
De hogy a kérdésedre válaszolja, hogy miért, talán azért, mert az angol többféle nyelvből jött létre.
Kedves ötödik!
Igen, vannak kiejtési szabályok, viszont rengeteg a kivétel, és gyakran többféleképpen is le lehet írni egy hangot, vagy hangsort. Például magyarul egy idegen (nem latin betűket használó nyelvből származó) szót le lehet írni megközelítő kiejtéssel, méghozzá egyféleképpen, de angolul ezt nem lehet megcsinálni. Példa: Fidzsi nevét eleinte háromféleképpen is írták (Fidgee, Feejee, Fiji), de magyarul csak egyféleképpen (ha az adott hangok hivatalos helyesírásával írjuk), vagyis magyarul csak Fidzsi-nek lehetne leírni.
Valószínűleg azért is az angolok és a franciák kezdeményezték a fonetikai ábécé kifejlesztését, és valószínűleg őrájuk tekintettel is jöttek létre a nem latin betűket használó nyelvekre a nemzetközi átírások, mert egy idegen szót nagyon körülményesen lehetne a megközelítő kiejtés szerint átírni angolra és franciára, a laza kiejtési szabályrendszer miatt. Ezért is van, hogy pl. a német, vagy az olasz szótár elején leírják a kiejtési szabályokat, de a szavak után nem, míg az angol és a francia szótárakban ki szokták írni a szavak után a kiejtést is.
"nem az van, hogy egy bizonyos hangot mindig ugyanazzal az egy, vagy néhány betűvel írnak le"
A magyarban sem annyira egyszerű ez, mint ahogy be akarod állítani. Pl. a gy hang leírva lehet:
- gy (fagy)
- ggy (meggy)
- dj (adja)
- gyj (hagyja)
A ty hang lehet:
- ty (tyúk)
- gy (egyszer)
- tj (botja)
- tyj (bátyja)
Stb.
"az angolok és a franciák kezdeményezték a fonetikai ábécé kifejlesztését"
Egy dán nyelvész kezdeményezte:
"The idea of making the IPA was first suggested by Otto Jespersen"
Az eredeti kérdésedre tényleg csak annyi a válasz, hogy azért, mert így alakult ki a nyelv. Senki se tehet róla. Meg lehet figyelni bizonyos szabályszerűségeket, de bizonyos dolgok meg pont nem úgy működnek, ahogy számíthatnánk rá a felállított szabályok alapján. Ez van. Kutatni, leírni lehet, megmagyarázni igaziból nem.
Tanulj nyelvészetet, nagyon érdekes! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!