Tehát összegezzük, szeretném ezt a német szabályt letisztázni, akkor így helyes?

Futurperfekt

1. Használatának leggyakoribb területe: a múlt idejű valószínűség kifejezése. Ha a mondatban nincs időhatározó, akkor - tehát alaphelyzetben - múlt idejű valószínűséget fejez ki:

Pl.: Ich finde sie nirgends. (Nem találom sehol.)

Sie wird schon nach Hause gegangen sein. (Már biztosan elment haza.)

Ich habe das nicht gehört. (Ezt nem hallottam.)

Ich werde wohl eingeschlafen sein. (Bizonyára elaludtam.)

Ebben a vonatkozásban a Futurperfekt helyett használható a Perfekt:

Sie ist wahrscheinlich schon nach Hause gegangen.

Ich bin wohl eingeschlafen.

Amennyiben Perfektet használunk a múlt id. valószínűség kifejezésére, feltétlenül lennie kell a mondatban egy valószínűséget kifejező szócskának: wahrscheinlich, vermutlich, vielleicht, sicher, wohl, bestimmt...

2. A Futurperfektet befejezett jövő kifejezésére is használhatjuk.

Ebben az esetben a mondatban lennie kell egy jövőre utaló időhatározónak. Amennyiben az hiányzik, a mondat múlt id. valószínűséget fejez ki.

Pl: Sie werden die Arbeit morgen abgeschlossen haben. (Holnap be fogják fejezni a munkát.)

Ha kimarad a "morgen", akkor a mondat jelentése: Valószínűleg befejezték a munkát.

A jövő idejű befejezett cselekvést teljesen azonos értelemben kifejezhetjük Perfekttel is.

Pl: Wir haben die Arbeit morgen abgeschlossen.

Ich habe morgen die Prüfung gemacht. (Perfekt - holnap levizsgázok)

Ha a mondatban (Perfekt) nincs benne a "morgen" vagy valami más jövőre utaló szócska, akkor azt jelenti, hogy levizsgáztam.

Ugyanez Futurperfekttel:

Ich werde morgen die Prüfung gemacht haben. SEMMI TARTALMI KÜLÖNBSÉG NINCS EBBEN. Ez nagyon érdekes téma.

A Perfekt gyakorlatilag csak egy befejezett cselekvésre utal.

Ha nincs semmi más, csak egy Perfekt, akkor befejezett, vagyis befejezett jelen.

Pl: Ich habe das Buch gelesen. Elolvastam a könyvet.

(Mikor? Most, lényeg az, hogy ebben a pillanatban, vagyis amikor mondom, a cselekvés be van fejezve. Ha pontosítani akarom, hogy mikor, akkor kell az időhatározó.)

A múltban: Ich habe gestern das Buch gelesen.

De ez a befejezettség a jövőben is lehet:

Ich habe morgen das Buch gelesen.

És ugyanez Futur Perfekttel:

Ich werde morgen das Buch gelesen haben.

Ha elhagyom a "morgen"-t:

Ich werde das Buch gelesen haben. (Valószínűleg elolvastam ezt a könyvet. Már nem emlékszem rá pontosan)

A Futur I. is nagyon érdekes téma, meg úgy általában az igeidők használata. Ha érdekel visszatérhetünk rá.

Még egy dolog kimaradt:

3. A Futurperfekttel jövő id. valószínűséget is ki tudunk fejezni, ám ez igen ritka, nem is érdemes vele foglalkozni.

A Futurperfekt és a Futur I. képzése AZONOS.

A Futur I-et a Präsensből (jelen), a FUturperfektet Perfektből (befejezett jelen) képezzük "werden" segédigével. A "werden"-t ragozzuk, tehát a mondat 2. helyére kerül az ottlévő ige helyére lép be, az pedig kisétűl a mondat végére szótári alakban, tehát infinitívben. Nem kell megjegyeznek a Futur Perfekt képzésének a képletét, csupán a "Perfekt"-et teszed jövő időbe "werden" segítségével. Itt a példa:

Futur l. (a jelenből)

Er lernt jetzt. + werden

Er wird jetzt lernen.

Futur 2. (Futurperfekt)

Er hat gelernt. + werden

Er wird gelernt haben.

Kérdezed a jelentését.

1. Er wird gelernt haben. Biztosan tanult. (valószínűség a múltban)

2. Er wird morgen das Gedicht gelernt haben. Holnapra meg fogja tanulni a verset.(Befejezett jövő)

3. Er wird morgen wohl /vagy wahrscheinlich, sicher....) das Gedicht gelernt haben. (Valószínűleg holnapra meg fogja tanulni a verset.) Tehát hogy jövő id. valószínűséget fejezzen ki, kell bele a "wohl" vagy hasonló valószínűséget kif. szócska, mert anélkül egyszerűen csak bef. jövő, és kell bele egy jövő id. időhatározó, mert különben múlt id. valószínűséget fejez ki.

Ha nem világos, írd meg nyugodtan, szívesen segítek, mert a német leíró nyelvtannal foglalkozom.

2.

Ha arra gondolsz, hogy Futurperfekt hogy néz ki módbeli segédigével, akkor az a válaszom, hogy a mai német nyelvben ilyen nincs.

Ha arra gondolsz, hogy a Futurperfekttel múlt id. valószínűséget is ki tudunk fejezni (főleg erre használjuk), akkor úgy kapcsolódik ide a módbeli segédige, hogy AZZAL IS KI TUDUNK FEJEZNI VALÓSZÍNŰSÉGET. )Meg kell jegyeznem, hogy igen jól ráéreztél az összefüggésekre!)

A módbeli segédigéknek van objektív használata (pl: "müssen" - valamit meg kell csinálni, az embernek nincs más választása), és szubjektív használata. Ebben az esetben ugyanúgy, mint a Futurperfekttel valószínűséget fejezünk ki, amely szubjektív. (A "müssen" szubjektív használatban pl. azt jelenti, hogy "úgy látszik")

Ezt azért nevezzük szubjektív használatnak, mert a beszélőtől függ. Te pl. azt mondod: Úgy látszik hideg van, mert a Rózsika felvette a télikabátot. Én meg azt mondom, úgy látszik meleg van, mert Oszkár nem tett sapkát.

A következőkben leírom neked, hogy az egyes módbeli segédigékkel milyen jellegű valószínűséget tudunk kifejezni.

Mielőtt folytatom, csak annyit, hogy sokkal árnyaltabban, sokkal konkrétabban tudjuk a valószínűséget módbeli segédigékkel kifejezni, mint a Futurperfekttel.

MÜSSEN

A beszélő valamilyen tapasztalata vagy meglátása alapján valószínűsít valamit. („Úgy látszik…”)

A valószínűség igen magas, kb. 90%

Er muss sehr stolz auf seine Tochter sein. Biztosan nagyon büszke a lányára.

Sie muss weit über siebzig sein. Jóval hetven fölött kell lennie.

Der Bus muss schon eine ganze Stunde Verspätung haben. Úgy látszik, a busznak már egy egész óra késése

van.

Etwas muss passiert sein. Valaminek történnie kellett. (Úgy látszik, történt valami.

Az utolsó mondat: úgy látszik most (tehát jelen), hogy történt valami (az előbb).

Ha az "úgy látszik" és maga az esemény egyidejű, akkor Infinitiv Präsens-et használunk, ha most "úgy látszik", hogy azt megelőzően valami történt, akkor Infinitív Perfektet használunk. (Mivel módbeli segédigék MINDIG INFINITÍVVEL állnak, vagy jelen id. infinitívvel (szótári alak), vagy Infinitív Perfekttel: a Perfekt Infinitívje: pl: hat gearbeitet Infinitívje: gearbeitet HABEN

KÖNNEN

Feltételezést fejez ki. Állhat kijelentő módban és Konjunktívban. Kijelentő módban nagyobb a bizonytalanság.

A valószínűség kb.: 50%.

Das Kind kann etwa 10 Jahre alt sein.

A gyerek körülbelül tíz éves lehet.

Das Kind könnte etwa zehn Jahre alt sein. A gyerek tíz éves lehet.

Er kann noch kommen.

Nincs kizárva, hogy még jön.

Er könnte noch kommen. Elképzelhető, hogy még jön.

Tagadószóval lehetetlenséget fejez ki:

Das kann nicht wahr sein! Ez nem lehet igaz!

Infinitív Perfekt:

Er KANN im Theater GEWESEN SEIN. Színházban lehetett.

DÜRFEN

Szubjektív használat esetén mindig Konjunktív Präteritumban áll. Jelentése: feltételezést fejez ki,

hasonlóan a „können” segédigéhez. Különbség: míg a „können” egy határozottabb valószínűséget fejez

ki, addig a „dürfen” óvatosabb, udvariasabb feltételezést, egyet a több lehetőség közül.

A valószínűség kb.: 70%

Er dürfte der Täter gewesen sein. (Infinitiv Perfekt) Elképzelhető, hogy ő volt a tettes.