A mongol vagy a török nyelv miért hasonlít sokkal jobban a magyarra, mint a finn?

Ha a török és magyar nyelv is ragozó és átvettünk rengeteg török alapszót, és azt is tudjuk hogy a magyar nép őshazája török népek mellett volt, elég gyanús hogy kell lennie nyelvi rokonságnak is.

Olyat pedig egy szóval sem mondtam hogy az egész világon, a ragozó, meg a nem ragozó nyelvcsalád létezik csak. Nem kell hazudozni illetve a hazudozás köztudottan annak a jele hogy érvekkel nem tudja megcáfolni a másik állításait.

#24: nem mondtam, hogy azt mondtad, (akkor most ki is hazudik?) azt mondtam, hogy ezzel a logikával erre lehet következtetni.

Te nagyon nem értesz a nyelvészethez, szóval szerintem ne erőltesd, inkább olvass szakirodalmat, de ne a mindenféle tudományos alap nélküli összehordott szemetet.

A kedvedért utánaolvastam gyorsan. Ajánlom neked is:

[link]

Itt azt írják a finnugor rokonság a 19. században lett eldöntve úgy hogy sok mindent nem is vettek figyelembe.

És felsorol még sokmindent ami alátámásztja a magyar és török nyelvrokonságot:

Ragozó szerkezet (agglutináció)

Magánhangzó-harmónia.

Mássalhangzó-torlódás kerülése.

Dinamikus hangsúlyozás hiánya.

Nyelvtani nemek hiánya.

Tulajdonragok használata.

A főnév és melléknév, illetve számnév nyelvtani egyeztetésének hiánya.

Tehát nem csak a ragozás és az átvett szavak a bizonyíték.

Idézek a cikkből:

"A nosztratikus, valamint az eurázsiai nyelvcsalád közös alapszókincsének kutatása során számos egyéb szót találtak a nyelvészek az uráli és az altaji nyelvekben, amelyeknél felmerül a közös eredet lehetősége, ezek meg is találhatók az ezen nyelvekkel foglalkozó adatbázisokban"

Tehát az a valószínű hogy a magyar és a török nyelv is egy közös ősből származik ahogy a finn is.

A tipológiai hasonlóság ami feltűnő, sőt ez más szibériai nyelvek esetében is így van (tunguz, csukcs,eszkimó). Az okát nem tudjuk, Szibéria esetében sok volt a népvándorlás, ezért az összehasonlító módszer nem tud ez esetben úgy évtízezredekre visszalátni (mint a valamivel nyugisabb történelmű Ausztrália esetében). Az obi-ugor nyelvek, a finn-permi nyelvek, és a szamojéd nyelvek rokonsága a magyarral kétségtelen (távolódó sorrendben). Talán még a jukagir nyelv is rokon: ez utóbbi határeset, a kérdés vitatott a nyelvészek körében is, de a kérdés még tudományosan vizsgálható.

Nem áll a tudomány ma még ott, hogy esetleg 50-ezer évnél is régebbenen történt nyelvi eseményekre visszakövetkeztessen olyan népvándorlási átjáróházak, olyan nyelvcserékben bővelekedő ,,bazárok'' esetében, mint Szibéria. Igen, elképzelhető, hogy a török nyelvek esetleg mondjuk 80-ezer év távlati körüli rokonsággal rendelkeznek a magyar felé, de az is lehet, hogy nem. Az összehasonltó módszer ez esetben nem láthat el eddig, más megbízható módszer pedig nincsen. A török nyelv meglepő tipológiai hasonlóságára areális hatások is magyarázatot adhatnak ,ez utóbbiak nem feltételeznek rokon eredetet. Nem tudjuk, és egyelőre nincs eszközünk dönteni.

Fontos létni azt is, hogy a tipológia bár markáns része a nyelvnek, de nem feltétlen a legstabilabb. A tibeti nyelv pl. rokona a tibetinek, noha elébbi hajlító, utóbbi meg elszigetelő tipológiájú. India egyes indoeurópai nyelvei majdnem tisztán ragozósak, az angol meg erősen analaitikus, már-már elszigetelő tipológia felé ágazott el. Szegény tiwi nyelv, Auszrália értékes poliszintetikus-bekelbelező nyelve, mára erősen analitikus irányba ment el egy-két nemzedék alatt, sajnos a gyarmatositás során átment egy kreolizációnak, kvázi nyelvcserének megfelelő akkulturáción.

Mindezzel együtt is, a szibériai area nyelvtipológiai és kulturális egysége továbbra is érdekes és meglepő kérdés (e népek sámán-hiedelmei is rendelkeznek tipologiailag hasonlatos vonásokkal). Egyszer talán a fizika felfedez új alapjelenségeket (,,természetes gramofonok'' valami agyagba zárva?), és meghalljuk őseink hangját. Akkor majd megtudhatjuk, hogy a csukcsok, tunguzok, törökök voltak-e rokonaink 90-ezer éve, vagy sohasem voltak, de az areális hatások is elegendőek voltak-e, vagy valami még más harmadik oka van-e a dolognak.

#27: az idézett szövegben itt a lényeg: "felmerül a közös eredet lehetősége".

Felmerül! Csak felmerül, de nincs bizonyítva.