Miért fogadja el a tudomány tényként az evolúciót, holott tudományos szempontból egyszerűen lehetetlen, hogy megtörténjen?

#29

Kimondta, hogy csak mi tudunk gondolkodni? Szerinted az állatok viselkedése minden nemű értelmet mellőz?

Egyébként azért van ennyi féle faj, mert az életkörülmények sem egységesek a világ minden táján. És létezhetnek egyformán sikeres, mégsem konkurens életformák egymás mellett. De akár konkurensek is, aztán idővel eldől, melyik marad meg (illetve, melyik merre fejlődik tovább). Nem várhatjuk el, hogy egyetlen élőlény KIZÁRÓLAGOSAN legyen sikeresen az összes létező életkörülmény mindegyikében. Egyébként haltak ki állatok, ahogy alakultak át is (melyek utódai a ma éllő állatok).

És azért nincsenek tehénbálna, majomember és hasonló fosszíliák, mert az egyik nem a másikból lett. Egy analógiával élve: A testvéreddel együtt egyazon anyától származtok, de te soha nem válsz a testvéreddé, ahogy ő sem te véled. Volt az az állat, amelyikből kialakult a ma élő ember és más emberszabású (nevezhetjük majmoknak) élőlények is.

Egyébként meg az evolúciós fejlődés egyik leglátványosabb (bármely közember számára is jól látható) megnyilvánulása a nemesítés. Az ember, ha szélsőségesen befolyásolja a környezetet, és maga "fejti ki" a szelekciós nyomást (ő választja ki, mely tulajdonságok előnyösek, nem bízza a természetre), akkor egészen látványos mutációkat tud létrehozni. És nem csak növényeknél. Állatoknál jó példa a különböző fajta kutyák létezése. Végülis mind a farkastól ered (nyilván nem a mai farkasoktól), de mégis olyan különbözőek lehetnek egymástól. Vagy ott vannak a lovak. Más fajta lovakat tenyésztettek ki a gyors vágtára, mint a tehercipelésre. Csupán annyit kellett tenni, hogy a kívánt tulajdonságokkal leginkább bíró egyedek számára mesterségesen kedvezővé tenni a környezetet (csak őket szaporítani, etetni, a többi kevésbé előnyös egyedeket esetleg írtani).

Azt kellene belátni, hogy a "nem értem" és a "nem lehetséges" az nem egy és ugyanaz.

Téves értelmezés, hogy a majmoktól származunk. Nem a gorillákból és nem is a csimpánzokból lett varázsütésre az ember, mint ahogy azt sokan TÉVESEN elképzelik.

A majom az egy gyűjtő fogalom, a ma élő fajok egy részét soroljuk közéjük. És igen, nincsenek majomemberek (mivel külön fajok). Igen, voltak majomszerű KÖZÖS ŐSÖK, amelyek nem voltak majmok, mert nem oda soroljuk őket. Fejlődés útján szerteágazott a ma ismert majmok ősei és az előember irányába. Az előemberből ősember, majd a mai ember alakult ki. A többi "leágazásból" a ma élő majom fajok. Az ősemberek közt is voltak különböző "fajták", ahogy a ma élő emberek sem egyformák. A különböző rasszok például jól megkülönböztethetőek egymástól. Mégis egy faj vagyunk, mert a különböző rasszba tartozó emberek is képesek egymással szaporodni, nemzőképes utódokat létrehozni. Tehát csak annyira származunk a majmoktól, mint a halaktól. Holott az élet az óceánokból "lépett" ki a szárazföldre.

Nem lehetne már egy új ellenérvet felhozni, kedves kreacionisták? Már mindet hallottuk, lereagáltuk, de mindig jön egy újabb write-only okos, és elsüti újra és újra ugyanazokat az érveket.

1; Honnan az információ? Az egyik kedvencem. Mivel nincs definiálva, ami neked nem megfelelő, azt egyszerűen kiszórhatod, a "nem igazi skót" érvelési hibát alkalmazva. A helyes eljárás az lenne, hogy megadod, mi azn információ, vagy legalább egy eljárást, amivel valaminek az információtartalmát vizsgálhatjuk, utána lehet foglalkozni a kérdéssel. Addig teljesen tudománytalan az egész.

2; Komplexitás. Ugyanazt, mint az előbb.

3; A valószínűtlenségi érv. Nem túl furmányos hiba, feltételezi, hogy a szükséges reakció egyetlen egyszer, egyetlen kis idő-intervallumban történhetett meg. Ha megnézzük, valójában mekkora tér és időkeret állt rendelkezésre, máris megnő a realitása a folyamatnak. És ha még azt is hozzávesszük, hogy az első RNS, DNS vagy proteinmolekuláknak nem szükséges olyan hosszúnak és változatosnak lennie, mint a maiaknak, a valószínűség még inkább közel van az 1-hez.

4; Hol vannak az átmeneti fajok? Nos, minden faj átmeneti. Ez olyan, mint amikor megnézel egy filmtekercset egyenként, és az alapján utasítod el a mozit, mert az egyes képkockát között nincsenek meg az átmeneti képkockák, úgyhogy egyikből a másikba nem lehet átmenet, a moziban mégis folytonos filmet látunk, nem diavetítést.

5; Miért van "A" faj, ha belőle már kifejlődött a "B" faj is? Valószínűleg azért, mert nem pontosan ugyanazt a földrajzi vagy ökológiai helyet foglalták el, így nem lettek egymás vetélytársai. Sőt, még akkor sem tűnik el az egyik azonnal a másik megjelenésekor, ha mégis. Megint technikai példát veszek elő, mert az jól látható. Nézzük például a mobiltelefonokat. Miért vannak még nyomógombos telefonok, ha már vannak érintőképernyősök is? Miért vannak még butatelefonok az okostelefonok korában?

6; Minden mutáció káros. Ez nem igaz. A mutációk hatását mindig a környezet szabja meg. Az egyik korábbi hozzászólásban már volt rá példa. Mondok egy másikat: a kés káros?

7; Hol vannak az "A" és "B" faj közötti átmenetek? Kezdjük azzal, hogy a faj fogalom csak egy pillanatnyi állapotot ír le, míg az evolúció egy igen hosszú időtartamot ölel fel. Általában az "A" és a"B" faj egy időben létezik, tehát őket nem annyira egy folytonos átmenet, hanem egy közös ős köti össze, azaz ahogy visszafelé megyünk időben a a fajokon, előbb-utóbb fogunk találni egy olyan őst, amelyik mindkét faj leszármazási vonalának része. De persze vannak folytonos átmenettel összekötött fajcsoportok is, ezeket gyűrűfajoknak nevezzük.

8; Senki nem látott még új fajt kialakulni. A fajok szétválása nem pillanatszerű folyamat, hosszasan történik, ahogy a faj egyes populációi különböző szelekciós tényezők hatására egyre jobban eltávolodnak egymástól. Nem lehet meghúzni egyértelműen azt a határvonalat, ahonnan már két fajnak tekintjük őket, csak hozzávetőlegesen jelölhetjük meg az időpontot. Ugyanakkor azonban volt szerencsénk látni jó pár új fajt megjelenni, ez a nagyon kicsi szaporodási ciklusú élőlények esetében lehetséges leginkább. Ilyen új faj a Raphanobrassica vagy a londoni metrószúnyog. A mikrobák esetében meg már maga a faj is egy borzalmasan nehezen értelmezhető folyamat, úgyhogy az antibiotikum-rezisztens kórokozók vagy a Lenski-kísérlet eredménye is nyugodtan tekinthető új fajnak.

Utóbbi egyébként rávilágít arra is, hogy miért nem látunk állandó jelleggel új fajokat kialakulni. Ennél ugyanis nagyjából 35000 generáció után (és minden esetben kb. ugyanennyi után!) jelent meg egy új tulajdonság, amitől még ritkán lesz egy új faj. Innen már elég egyszerű extrapolálni.

Vegyünk egy fajt, amelyik mondjuk évente három generációt nevel fel. Azonos mérvű szelekciós kényszer esetén még mindig nagyjából 12000 év kell tehát egy új _tulajdonsághoz_! Általában azonban a kényszer gyengébb, és hiába a szex hatékonyabb változatgeneráló képessége, látható, hogy egy új faj megjelenésének ideje jellemzően évezredekben mérhető.

Közbevetőleg pedig megjegyezném, hogy különösen evolúciós szempontból a fajnak, mint fogalomnak nem sok értelme van, főleg, hogy többféle fajdefiníció is van, és mindegyikre találunk kivételeket, akár még az otthonunkban is.

9; Az evolúció is csak egy elmélet. Ez egyszerűen a két elmélet fogalom összekeverése (nem kizárva a szándékosságot). A köznapi elmélet egy hirtelen támadt ötlet, kicsit gyengébb, mint a tudományokban a hipotézis. A tudományos elmélet ellenben egy olyan állítás, ami mellett bizonyítékok szólnak és ellenőrizhető előrejelzéseket képes tenni, valamint magyarázatot ad bizonyos jelenségekre. Minél több sikeres előrejelzése van, és minél több dolgot lehet vele megmagyarázni, annál erősebb. Ami pedig a legfontosabb: egy elméletet nem lehet csak úgy leváltani, ha van egy másik elmélet ugyanarra a jelenségre, akkor annak az előző működését is meg kell tudnia magyarázni.

Hirtelenjében ennyi. Most mutassatok valami újat!

Attól hogy minden faj átmeneti, még mindig kell lennie valamilyen leletnek. Vagy egyből lett a tehénből bálna? Vagy a majom és ember közös őse hol van? Ilyen nagyfokú mutáció egycsapásra nem lehetséges. Egy majomszerű lényből nem lesz egycsapásra emberi lény. Egy tehénből nem lesz egyből bálna. Kell hogy legyen köztes állapot mindenféleképpen.

Vagy az szerintetek elképzelhető hogy az emberből bármiféle átmeneti állapot nélkül kialakuljon egy szárnyas, szőrös faj ami rovarokat eszik?

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]