Kamaszok, mi volt életetek legfélelmetesebb helyzete?

Hát, volt egy eset, amikor felrobbant mellettem egy kávéfőző, de ez inkább sokk volt, mintsem félelem.

A legfélelmetesebb az volt, amikor 2 dobermann elkezdett üldözni biciklizés közben, de aztán szerencsére egy idő után megálltak.

Prüttyögtem haza az ötven köbcentis kismotorommal olyan 60-as tempóban estefelé (még úgy volt némi fény az égen) felkapcsolt lámpával, és egyszer csak az emelkedőn látok szembejönni 4 lámpát. Nagyon megijedtem, őszintén szólva talán picit be is csurgattam, ugyanis ha nem vagyok észnél és félrerántom a kormány telibe kapom az egyik verdát, viszont láttam, hogy kiszúrt engem, és a két autó között mentem át. Utána félreálltam átgondolni a dolgokat... Azt hiszem ez volt a legdurvább eset, nem kívánom senkinek.

15/F

#5, ezt még olvasni is rossz...

nekem szerintem az volt, mikor mentem sétálni a kutyámmal, és nekünk jött egy 2x olyan nagy, mint az enyém.. azt tudni kell, hogy az én kutyám labrador, nagyon barátságos, kutyákkal is inkább játszik vagy elvonul mint hogy összekapjon vele.. de most megtette. mikor a másik kutya felém rohant, Ő elém állt, és megvédett. de ezt szó szerint... összeverekedett a kutyával és elkergette. pedig sokkal nagyobb volt. talán ez volt eddig a legfélelmetesebb.. :D

15/l :))

Nem vagyok kamasz,de írok én is

Szerintem életem legfélelmetesebb helyzete az volt,amikor haverommal mentünk valahova,mivel időre kellett mennünk,gyorsan mentünk az autóval.190-nél kaptunk egy durrdefektet,a kocsi elejét szétverte az atomjaira szakadó gumi(még az egyik légzsák is kinyílt),közben csúsztunk mindenfelé és valami csoda folytán nem törtük össze magunkat.Nem borultunk fel,nem mentünk neki másnak,1-2 zúzódással megúsztuk az egészet.

Az autóban lett 350.000 kár,mi pedig átértékeltük a dolgokat.Kiszálltunk az autóból és csak néztük a guminyomokat 10 percen keresztül, szótlanul.Aztán amikor a sokkból kicsit magunkhoz tértünk,átgondoltuk,hogy mennyire felelőtlenek is voltunk.Azért siettünk,mert nem osztottuk be az időnket rendesen és nem értünk volna oda ahogy kell.

Mások életét kockáztattuk a saját hülyeségünk miatt!Ha jöttek volna ott autók,akkor nagyon csúnya vége lett volna a történetnek,190-nel rohanó 2 tonnás autó letarolt volna mindenkit...

Azóta nem száguldozunk és sokkal jobban beosztjuk az időnket!

Utolsó, ott tényleg nem lett volna olyan, aki 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett volna, és ez még a jobbik eset.

De szerintem az a gumi sem volt a helyzet magaslatán, hacsak nem belementetek valamibe.De én simán el tudom képzelni, hogy öreg gumi volt rajta és akkora erők terhelték, hogy egyszerűen szétszakadt.

Viszont annak örülök, hogy azóta odafigyeltek és beláttátok, hogy hülyeség volt, mert vannak olyanok, akik ilyen eset után még menőznének ezzel...

És igen, nem kis mozgási energiája van egy akár csak 120-szal mozgó autónak is.El szoktam rajta gondolkodni néha, hogy milyen erők is kellenek mondjuk egy 20 tonnás, 110-zel haladó kamion megállításához és hogy mondjuk egy hídon ha áttérne a szembesávba, milyen könnyedén söpörne le bármit, ami szembe jön vele.Kivéve talán egy ugyanilyen kamiont, de ha azok egymásnak mennének, nem sok esély van a túlélésre semelyik vezetőnek.

Nekem szerintem az, amikor azt hittem, van valaki a házban rajtam és a szüleimen kívül. Tulajdonképpen ilyen többször is volt már, de a legfélelmetesebb az volt, amikor nagyon későre járt és nem tudtam aludni (talán nyári szünet lehetett) és feküdtem az ágyamban, a szüleim aludtak, amikor meghallottam, hogy nyílik egy ajtó a házban.

Tulajdonképpen megfagyott a vér az ereimben. Aztán meg kiderült, hogy csak képzeltem az egészet.

Azóta van ez így, amióta betörtek hozzánk és felforgatták az egész lakást :S (Egyszer aztán álmodtam is a betöréssel. Tényleg kikészített a dolog.)

14/L