Ki mitől félt gyerekkorában? Mi volt a mumus?

Én Freddytől féltem. Kb. négy évesen ugyanis láttam a Rémálom az Elm utcában első részét. Nem is tudom, hogy lehettek olyan felelőtlenek a szüleim, hogy hagyták...

Évekig rettegtem tőle, nem mertem egyedül lemenni a kazánhoz, meg kádban fürdeni sem. Volt egy csomó rémálmom is vele, aztán egyszer sikerült valahogy legyőznöm, és azóta nem is gondoltam rá.

Utána láttam más horrorfilmeket is, de már egyik sem volt olyan nagy hatással rám, mint ez.

Aztán 12 éves koromban félni kezdtem a betörőktől. Egyszer, amikor betegen voltam otthon egyedül, bemászott az ablakon valami pasi. Én éppen pihengettem az emeleten az ágyamban, amikor lépéseket hallottam. Azt hittem, a nővérem jött haza, így felültem, és vigyorogva bámultam a lépcsőre. Aztán megláttam, hogy az nem ő, és még csak azt se mondhattam a férfira, hogy biztos valami barátja... Amikor meglátott, sarkon fordult és elrohant. Én egy ideig még hallgatóztam, aztán kirohantam az ajtón, át a szomszéd nénihez egy szál hálóingben. Hívta a rendőröket, akik le se tojták az egészet, csak megállapították, hogy már nincs ott senki. Később én vettem észre, hogy lábnyomok vannak a falon.

Azóta többször is megpróbáltak betörni már, pedig amúgy nincs túl sok értékünk :D

Ezt az esetet sosem fogom elfelejteni...

Az egyik válaszadó írta a gumiembert az X-aktákból. Nővérem is rettegett tőle, és ő is 25 éves.. Biztos ugyanakkor látták a tv-ben. :)

Öcsém (16) egy bohóc formájú lámpától félt nagyon. Keresztanyuméknál van az a lámpa, és ha évente egyszer eljutunk hozzájuk, akkor még mindig ferde szemmel nézi, nagyon nem szimpatikus neki a "kis dög". :D

Én a bojlertől féltem halálosan. Ha egy pillanatra is egyedül hagytak vele, sikítottam, sírtam, minden bajom volt. A mai napig nagyon rossz érzés fürdeni mamáméknál emiatt, mert nekik az van, nekünk szerencsére nincs.

Keresztanyumék szomszédjában élt egy idős bácsi, dús, ősz haja volt, és mindig mosolygott. Ha csak megláttam, már bújtam is el, nagyon féltem tőle. Emlékeimben is úgy él, mintha vicsorogna...

Ez a kettő "mumus" a mai napig él bennem, plusz tériszonyom van, és pókfóbiám van. Ezek is a gyerekkoromra vezethetők vissza.

20l

Anno a repülőktől féltem nagyon, amikor felettünk repültek el, egyszer annyira megijedtem, hogy majdnem megfulladtam. Ugyanis nyár volt, egy kis műanyag kádban pancsoltam kinn az udvaron, a víz alá nyomtam a fejem, és teljes testemben reszkettem. Apa észrevette, hogy már jó ideje lenn van a fejem, úgyhogy ki is kapott onnan, de nagyon megijedtem. Akkor volt a délszláv háború, mi közel laktunk a határhoz, és elég sok repülő ment el felén olyankor. Voltam olyan 3-4 éves.

A másik amitől a mai napig rettegek, azok a pókok. Kicsik, nagyok, nálam egyre megy, a közelembe se jöjjenek, mert annak jó vége nem lesz.

24/N

Egész kicsi koromban (mondjuk 5-7) egy szobortól. Portré-szerű szobor, tehát fejtől vállig, egy női alakot formál. Csak sötétben, de iszonyatosan rettegtem tőle. :)

Egyébként még később (és gyakorlatilag egészen a mai napig) a kóbor kutyáktól. Főleg amióta megtámadott egy. :(

Csontváry-nak van egy önarcképe. Anyám olvasta, hogy úgy festette meg, hogy mindig a festményt nézőt bámulja a figura, akármerre sétál az ember.

Ezt ki akarta próbálni, ezért kitámasztotta a képet az asztal közepére. Arra jött ki, hogy idegesen kerülgetem úgy 4 évesen és panaszkodok, hogy a "bácsi mindig engem néz!!" :)

[link]

#1: Ez az? :D

[link]

Ilyen kép nálunk is volt. J. ül a getsemani kertben és előre tudja, hogy meg fogják kínozni( és megölni). Én se lennék vidám a helyében :(

Nagyon érdekeseket írtok amúgy. Én tőle féltem:

[link]

Ő a The Witches (1990) című "családi horror" filmben a főboszi...

Nem mertem sötétben elmenni pisilni, és rettegtem attól, hogy esetleg nyitott szájjal alszok el (és ő beleteszi a számba a csokit, amitől egérré változom).

Én anno olyan 9-10 évesen amikor még imádtam a Minimaxot egyszer csak rájöttem, hogy a Minimax után A+-ot adnak (ma már Animax), és hát teltek a hónapok míg el nem kezdték adni a Bújj Bújj Szellemet, biztos sokan ismerik, na és abban volt egy rész a kaszásról, na hát attól évekig féltem, nem is néztem többé azt a mesét.

17/F