Van itt olyan, akinek a gyerekkorában az anyja öngyilkos lett? Hogyan befolyásolta ez az életeteket?

Az én anyám párszor megakarta ölni magát. Egyszer én találtam meg a fürdőszobában a kádban felvágott csuklókkal. Ha jól emlékszem 12-13 éves lehettem. Később a nővérem találta meg hogy egy csomó gyógyszert bevett. Gondolom voltak olyan esetek is amikor nem mi találtunk rá.

De nem igazán befolyásolta az életemet, mert alkoholista volt, és sosem volt jó anya. Igencsak tönkretette az életünket-

Egyébként 2 hónapja halt meg 62 évesen. Szívinfarktusban.

40/N

Szia!

Én 6 éves voltam amikor anya öngyilkos lett(de ezt csak most 20 évesen tudtam meg az egyik rokonomtól). Az is úgy volt, hogy apám kikészítette anyát idegileg és a kórházban feküdt gyógyszereket is kapott..Szegényt mindig bántota lelkileg de anya gyenge lelkiállapotú volt és nem bírta. Most velem is ezt csinálja de nem hagyom magam. Én csak annyira emlékszem, hogy az oviba kellett volna értem jönnie de nem jött. Állítólag begyógyszerezte magát :( Nem emlékszem milyen anya volt de biztos, hogy jó :) Azt mondták, hogy szeretett engem de sajnos nem neveltek. Elég rossz volt nélküle az élet, nagyon jól jött volna sokszor, hogy megbeszéljem vele a dolgokat. De nem gondolt bele, hogy engem itt hagy. Most eléggé önbizalomhiányos, félénk ember vagyok és könnyen meg lehet bántani engem. 20/L

nekem édesapám lett öngyilkos, én ekkor voltam 6éves.

amennyire emlékszem, hogy nagyon ragaszkodtam hozzá, apás gyerek volt, én voltam a mindene. csak édesanyámmal megromlott a kapcsolata és kilátástalan lett az élete....

az én életem változott emiatt: végigkísér ez a dolog életem végéig, úgy érzem. nagyon sokszor gondolok arra, hogy milyen lenne most vele....és rossz, hogy ezt sosem tudhatom meg.

nem tudom milyen ha az embernek van apukája. édesanyámmal a viszonyom meg sosem volt a legjobb: lett egy élettársa, akitől lett közös gyerek és innentől én csak utolsó lettem a sorban. bármi volt rajtam csattant, az élettársa teljesen kisajátította saját maga és a közös gyerek részére. sosem tudtam vele leülni úgy igazán beszélgetni, nincs anya-lánya kapcsolatunk. úgy nőttem fel, hogy nem vol biztos pont az életembe, kívülállóknak nyíltam (és a mai napig is) meg jobban, ami viszont nagyon zavarta édesanyámat, sok veszekedés lett ebből, de nem értette meg, hogy én miért választok másokat.

betöltve a 18at elköltöztem a barátomhoz, most végre tudom mi az, ha számíztok valakiknek, és ha nyugalom van.

Nekem szintén édesapám lett öngyilkos. 13 éves voltam és én találtam rá. Így 10 év elteltével is sokat jár a fejemben, az ilyesmin nem igazán lehet túllépni...

Rám leginkább még az hat ki, h édesanyám sem tudott túl lenni a dolgokon, sokat fogyott is, néha kicsit zavart, nehéz vele.

Miért kérdezed, veled is hasonló történt?