Ahogy itt olvasom, nagyon sok embernek nincsen barátja. Miért van ez?

Jó kérdés,sajnos nem tudom a választ,sokat csalodtam emberekben,barátokban is,de nagyon szeretnék mégis egy igaz barátot csak egyet legalább, olyan valakit akiröl Te is irsz.

33/N

A mai világban mindenki az internet elõtt ül, és igy elmaradoznak az igazi barátságok. Na meg valahogyan az emberek igerlékenyebbek, sok mindenért megsértõdnek.

En is vágyom egy olyan barátra, akivel mindent megtudnék beszélni, és nem nevetne ki, nem beszélne ki a hátam mögött.stb.

Sõt bizalom kérdése is, sajnos nagyon sok elszegényedés van és az ember nem bizik meg mindenkiben.

Sajnos manapság ritkák az ilyen barátságok, mindegyik felszínes.

Én is nem egyszer kitettem a lelkemet is egy-egy "barátért", aki persze az első adandó alkalommal megszakította a kapcsolatot.

Pedig nem tartom magam unalmas embernek :(

Gondolom nekem azért nincs, mert antiszoc vagyok, nem vagyok az a fajta akire ennyire lehet számítani, így cserébe nekem sincs ilyen barátom.

Nagyon válogatós is vagyok, nem csak párkapcsolatban, de barátságban is. Nem tudom miért, csak ilyen vagyok. Örülök, hogy mostanában legalább "haverjaim" (nem a legjobb szó, de nagyjából illik ide) vannak már. Nemrég még azok sem voltak.

Nagyon nehéz igazodni egy baráthoz? Nekem éppen most történt, hogy az egyik barátnõm azt mondta, hgy menjünk hozzájuk szivesen látnak,amikor arra járunk.

Igen arra jártunk és felugrottunk (felhivtuk elõtte). Na és mit kaptam, hogy õ nem ér rá, mert vasalnivalója meg stb. van.

Hozzám, ha jön valaki én tényleg örülök és nem tudnék kijelenteni ilyesmit, majd szánok rá idõt másnapokon a házimunkára.

Tehát én pl. most már nem szivesen megyek hozzájuk.

Ugyanakkor, ha valaki kitalálja tényleg szivbõ

"Csak mintha nem vágynának ilyen kapcsolatra az emberek..."

Egyszer volt valaki az életembe,akiért tűzön-vízen... cserébe sose kaptam vissza semmit.Itt most nem arról van szó, hogy elvártam volna,de amikor kb én is a halálomon voltam,akkor addig űzött a bűntudatkeltéssel, hogy mindig segítettem rajta. Na akkor eldöntöttem, hogy meglesz ezentúl a határ,ameddig nálam tart a barátság.Így nem ér csalódás. Este 10 után én nem telefonálgatok már senkinek,és nekem se telefonáljon senki,max sms és kész.Kivéve,ha együtt megyünk későn valahova,vagy találkozunk későn:)Van két barátnőm,heti 1x tuti találkozunk és neten rengeteget beszélünk már évek óta. Volt olyan,hogy külföldi munka miatt félévig nem találkotunk,de mégis megmaradt a jó kapcsolat.

én nem is gondoltam hogy rajtam kívül mennyi más ember van aki szintén magányosan él egy barátja sincs amíg itt nem olvastam a kérdéseket, szomorú hogy ez van

írtam is rá emberekre de olyat még nem találtam aki a közelben lakik