Miért bunkók az emberek?

Azért ez nem ilyen fekete és fehér. Bunkó és bunkó között is különbséget lehet tenni:) Van, amikor az embernek problémája van magával és rosszkor szólnak hozzá és ideges, nem tud máshogy szólni. Aztán van, amikor valakinek erősebb a személyisége, amit bunkóságnak érzünk, de ha igazán megismerjük kiderül, hogy egy hullámhosszon vagyunk és jól kijövünk. igazából azokra mondjuk főként, hogy bunkó, akikkel nem találjuk a közös hangot, mert annyira más hullámhosszon vagyunk, hogy szimplán idegesítjük egymást a puszta jelenlétünkkel. pedig másnak meg Ő a szimpatikus. Szóval nem azt jelenti, hogy rossz a másik, csak ne kelljen vele egy térben lenni hosszú ideig, vagy csak ritkán, mert annyira ütjük egymást ( Nos, munkahelyen ez szokott problémát okozni)

Hogy miért bunkók? Hát mindenkinek megvan a maga baja. Főleg, ahogy írod, hogy egy idegen emberrel beszélsz, honnan tudod, hogy mi baja lehet? Lehet, hogy egyszerűen nem akart veled beszélgetni.

Ez van amikor nem gondolkodunk, hanem ösztönösen, ragálunk. Én is ilyen vagyok gyakran, ha valaki nem úgy szól hozzám, ilyenkor felszokott bennem menni a pumpa és előfordul, hogy nem tudok disztingválni.

Viszont, ha idegbeteg vagyok, bajom van magammal, akkor én nem kezdeményezek, akkor kerülöm az embereket, mert tudom, hogy nem tudnék úgy szólni, ahogy egyébként szeretnék, mert akkor nem vagyok önmagam, na ekkor ha valaki bunkón szól hozzám, na akkor elszakad a cérna és előfordul, hogy anyázok sajnos, mert csak a lila köd van.

Veled még sosem fordult elő, hogy bunkón viselkedtél? Szerintem nincs olyan ember, aki időnként ne viselkedne bunkón, (szánt szándékkal írtam így, hogy nem az ember a bunkó, hanem a viselkedése, mert ugye ez nem mindegy)

Egyébként azt sokkal jobban utálom, amikor a szemembe mosolyognak meg kedveskék, aztán meg visszahallok a hátam mögött dolgokat. Akkor inkább legyen valaki kíméletlenül őszinte, vagy bunkó, ha úgy tetszik, de akkor legalább tudom, hogy kivel van dolgom és már csak kellemesen csalódhatok, ha érted mire gondolok.

Bonyolultabb kérdés ez, mintsem hinnénk.

"Globalista" viszonyok között élünk. A világgazdaságot kezükben tartó nagytulajdonosoknak (multiknak, pénzügyi csoportoknak) az az érdekük, hogy megosszák, szembe fordítsák egymással az embereket: kiöljék belőlük az egymás gondjai iránti érzékenységet, a szolidaritást (hiszen, ha az összefogásra való készség létezik, a kizsigerelt alkalmazott és munkás még képes volna(!!!) akár sztrájkolni is, ha a munkaadója tovább csökkenti a bérét vagy elveszi a juttatásait!).

Annak érdekében, hogy az emberek versenytársat, sőt ellenséget lássanak egymásban, a gazdasági hatalom birtokosa minden eszközt bevet: lepusztítja az oktatást, a mindennapi kenyérharcban elveszi a szülőktől az energiát, amelyet a gyerekeik jó modorra, emberi érzésekre nevelésére fordíthatnának - és beveti az "adu ászt", a birtokában lévő, óriási hatású médiát, amely aztán terjeszti a kíméletlen acsarkodás, az egoizmus, a már-már állatias "harc a koncért" viselkedés-mintáit. Nagyon szilárd - családból hozott - tartás, érzelmi intelligencia kell ahhoz, hogy egy ember felismerje ezt a manipulációt - és a mindenünnen rázúduló torz elvárások ellenében élje az életét - azaz: empatikus legyen, tiszteljen és megértsen másokat.

Sajnos ilyenek az emberek! Én is tettem fel már hasonló

kérdést, de nem kaptam túl sok kedves választ, csak

ellenséges, rideg magatartást! Ez van.. de együttérzek veled!