Csúnya dolog elvenni más álmait?

Tudod kérdező, az élet ilyen. Őszintén sajnálom, hogy sok olyan rossz dolog történt veled, amiért most itt tartasz, de hadd írjam le amit szeretnék. Jelenleg középiskolába járok és az osztályfőnökömet hoznám fel példaképp. Ő egy roppant jó humorú ember, tényleg nagyon jófej. Tanórán KÍVÜL. Becsengetéstől kicsengetésig, amíg órát tart abszolút kizár mindennemű érzelmet és bizony hiába jár együtt XY szüleivel sörözni, ha az a gyerek órán úgy viselkedett, hogy szaktanárit érdemel, vagy a felelete 1-es minden lelkiismeret-furdalás nélkül beírja neki. Szünetben meg már vele beszélget a szombati BL-döntőről.. Az a baj, hogy kevés ilyen ember van Magyarországon, aki meg tudja különbözteti a "magánélet"-et a "munká"-tól.

A viccedet pedig nagyon nem tartom jó ötletnek. Ha keresztény lennék, azt mondanám, hogy Isten nem ver bottal és visszakapod még, de így, hogy nem vagyok az, csak annyit mondok, hogy hiszek a Karmában. Nem hozol helyes döntést akkor, ha nem veszed fel a fent említett hölgyet.

Mondd csak, neked van gyereked? Gondolkodtál már azon, hogy Te hogy reagálnád le, hogyha egy hozzád hasonló magasabb beosztású ember "csak úgy heccből" utasítaná vissza a jelentkezésed és ezzel nagyban megnehezítené a megélhetésed? Nincs gyereked? Akkor képzeld el ugyanezt, csak magaddal.

Félreértés ne essék, nem akarok én itt pálfordulást reprodukálni, csak szeretném megértetni Veled, hogy miért nem jó az, amit csinálni készülsz.

Én egyszer találkoztam egy ilyen "emberrel", mint te. Egyszerűen egy féreg volt, aki élvezte, ha másokat kirúgathat. Nem egyszer bizonyosodott be, hogy hazugságokkal tette tönkre más emberek boldogságát, választott szét párokat. Ő is mindig ezt mondta, amit te, hogy majd ha vele is normálisan bánnak, akkor ő is normális lesz.

Na, lényeg a lényeg, hogy konkrétan engem is kirúgatott (szimpla diákmunka volt, szóval eret nem vágtam magamon, hogy elküldtek, csak az esett szarul, hogy ok nélkül lettem meghurcolva).

Aztán két éve úgy hozta a sors, hogy a vállalkozása csak úgy maradhatott volna fenn, ha mi adunk neki megbízást. Nem vagyok bosszúálló típus, szemét embernek sem érzem magam, de mosolyogva mondtam neki nemet, amikor könyörgött, hogy tőle rendeljünk. Remélem egyszer te is összefutsz majd valakivel, akivel így kib@sztál, és hasonló sorsra jutsz. :) :)

Tudod mit? Ha ilyen életképtelen vagy, akkor meg is érdemled, hogy mindenki bántson.

Én még csak 22 vagyok, de annyiszor rúgtak belém az emberek, hogy te már felkötötted volna magad... és mégse vagyok ilyen lelketlen, gonosz ember, mint te...