Miért "érett" hozzáállás ez és miért terjed egyre jobban?
Egy olyan életszemléletről van szó, ami önmagát tekintve nem volna rossz és elég valószerű is. Arról van szó, hogy ha megnézzük azt a tonnányi motivációs könyvet amit kiadnak, vagy ha a filozófiákból is azok felé haladunk, amik számunkra megnyugvást okoznak, akkor kilyukadunk egy olyan szemléletnél, aminek ez a lényege:
Az ami történik veled ha jó, ha rossz az nem a te hibád csupán megtörténik veled, a világot nem tudod megváltoztatni csak a hozzáállásodat, fogadj el mindent úgy, ahogy jön, akkor amikor jön és ne emészd magad bánkódással, ami megtörtént az megtörtént.
Jobban is ki lehetne fejteni, de a fő elv ez és... ez egy őrület számomra mert:
Nem tudom elfogadni, hogy minden csak úgy történik és javarészt nem rajtam múlik, hogy hogyan állnak hozzám, MÉGIS HOGYAN VALÓSÍTSAM MEG ÍGY ÖNMAGAM? Ez az elmélet amit fent leírtam nagyon lesarkított de ha megnyugvást keresünk mindig ide jutunk ki, elfogadás, relaxáció stb.. DE gondoljunk csak bele, EZ tulajdonképpen nem azt jelenti, hogy akarjunk, mégis törődjünk bele a sorsunkba és vagy elérjük amit szeretnénk, vagy nem és egyik opciónál sem bánkódjunk? Az életünk így is-úgyis letelik, akkor mi ez, hogy fogadjuk el, ha épp nem jön össze az amit szeretnénk?? Egy életünk van... A másik őrület pedig az, hogy nem a te hibád, hogy jó vagy rossz dolgok történnek veled és ebben az az őrület, hogy igaz is, mert élhetsz akár 40 évet olyan emberek közt akik valójában sohasem szerettek téged és ez alapján ítéled meg magad, pedig mondjuk egy várossal arrébb, minden sokkal jobb lett volna, DE KÉSŐ MERT MEGHALSZ. Ez megnyugvás? Ez harmónia és elfogadás? NEM, EZ EGY TRAGÉDIA.
válasza:"Amúgy szerinted hülyeség volt megszakítani a kapcsolatot azzal a lánnyal?"
Azt kell higgadtan végiggondolni, hogy megérte-e. Tehát el tudom képzelni, hogy ez a szokásos történet volt, amiben egy fiú lóg egy lányon, áldozatokra (idő, pénz, meghallgatás, kedvesség) is hajlandó cserébe a semmiért, szóval folyamatosan majmot csináltat magából, és még azt is hiszi közben, hogy ez jó neki, mert a csodálatos nagyszerű zseniális nő környezetében tartózkodhat. Nyilván rájöttél, hogy ez téves megítélése a helyzetnek, és azt mondtad, hogy elég. Ugyanakkor ha egy kicsit önző módon fogod fel a kérdést (és mindenkinek önzőnek kell lenni bizonyos mértékig), akkor fel tudod mérni, jó-e valamire ez az egész. Lehet, hogy jó volt pl. arra, hogy olyan társaságokba vitt be, amikkel érdemes valamit kezdeni. De ha semmi ilyen előnye nem volt, akkor hagyni kell a fenébe.
13:18
Hát, összevisz 4-szer találkoztunk élőben, egy viszonylag közeli nagyvárosban él. Ez a lány szinte mindig megy valahová, mindenkivel megtalálja a közös hangot, de legtöbbször befolyásolható is és felveszi azoknak a stílusát akikkel van. Persze ez nem baj, mondhatni normális is ha úgy vesszük.. Ténylegesen bemutatott új embereknek, de ez nem sokat ért, mert nem alakult ki senkivel jobb barátság. De nem is emiatt döntöttem így, hanem mert egy eléggé szélsőséges és végzetes összjáték alakult ki kettőnk életstílusa, az ő viselkedése és az én gondolkodásom közt, ami rendszerint olyan helyzeteket eredményezett, ami miatt szenvedtem.
pl: jön a szünet, elsorolja nekem hová megy, miket fog csinálni és milyen jó lesz, de itt már akaratlanul is nő a feszültség és irigység bennem, bármennyire is próbálok ellenállni, mivel nekem meg semmi progim nincs, de oké túlteszem magam rajta, miért lenne az ő hibája ez az egész, stb.. megbeszéljük hogy megyek hozzá a szünetben, aztán eltelik 3 nap, majd közli hogy nem jó, majd jövő hétvégén (mindeközben ő ezer helyre megy, én meg egyedül), oké eljön a kövi hét, de akkor sem jó és ez így megy, aztán fél év múlva amikor már nem érdekel, egyszercsak elhív és az össze is jön..
Ezzel igazából az a baj, hogy valahogy csak rá hangolódom, gondolom a tapasztalatlanságom és az egyedüllét miatt, ráakaszkodom lélekben a csajra és azt, hogy lemondja meg másokkal van támadásnak érzem, csalódok. Persze ő egy jó lány, érdekes személyiség meg semmi gond nincs vele, imádja az életet, neten nagyon-sokat beszéltünk, de ez folytonos vágyódást kelt bennem, amit nem kaphatok meg.. Ezért döntöttem így. Most még úgy érzem jó döntés volt.
válasza:"megbeszéljük hogy megyek hozzá a szünetben, aztán eltelik 3 nap, majd közli hogy nem jó... aztán fél év múlva amikor már nem érdekel, egyszercsak elhív és az össze is jön.. "
Ő elfoglalt, te nem. És nem vagy számára fontos. Ha te is elfoglalt lennél, akkor esetleg azt válaszolnád neki, amikor hív, hogy bocs, de nem érek rá. Akkor nagyon ritkán találkoznátok, sőt, lehet, hogy sosem férne be az időtökbe. Mert nem lennétek elég fontosak egymásnak. Számára te egy laza ismeretség vagy, a te számodra meg ő borzasztó fontos, de csak azért, mert nincs más. Az utóbbit helyesen látod.
"vágyódást kelt bennem, amit nem kaphatok meg."
Mi az, hogy megkapni, meg megkaphatod? Annyi, hogy a következő hetedet telerakod programokkal. És kész. Ezt nem "megkapni" kell, hanem csinálni.
Persze lehet, hogy nincs kedved semmihez, és igazából rohadtul nem érdekel a bulizás meg a többi hülyeség, amivel mások az idejüket töltik. Ez is lehetséges, de akkor meg irreális az, hogy irigyled őket. Irigyled őket az unalmas elfoglaltságaikért?
"én magamban már kialakítottam egy belső harmóniát amiben ő nincs benne, aztán újra beszélünk, majd mindez felborul ennek hatására..."
Aki máshogy él és gondolkodik, mint te, annak a jelenléte persze hogy provokáció, de ez nem baj, mert mondjuk ráébreszt arra, hogy vannak lehetőségek azon kívül is, amik az életedben megvalósultak.
"Van egy olyan érzésem, hogy nekem senkihez nem szabad közel kerüljek"
Ez csak egy szlogen. Nem hiszem, hogy komolyan gondolod, ha igen, akkor meg kompenzáció és tévút.
"csak közepesen felszínesen kell megéljek, következtetéseket levonjak, élvezni nők társaságát, szexelni velük, de nem több"
Akkor "szexelj". Jelenleg nem hiszem, hogy erre gyakran sor kerül, mert ha sor kerülne rá, nem írnál kérdéseket a gyk-ra, nem kínoznának mindenféle filozófiainak hitt problémák stb.
"És nem vagy számára fontos. "
Szerintem sem, bár ez fura, mert tényleg így jön le, de van mikor meg sírt, hogy ő tökéletesen megszervezte a programunkat én meg szemét vagyok.. szóval olyan kettős, de már felesleges ezzel foglalkozni.
"Annyi, hogy a következő hetedet telerakod programokkal. És kész. Ezt nem "megkapni" kell, hanem csinálni. "
Jah, következetesség. Csak... ahj esküszöm neked, hogy nem élvezem a panaszkodást, bármennyire is így jön le, nem élvezem.. és amikor azt mondom, hogy fingom sincs milyen programokra menjek el akkor ez nem kifogás, hanem komolyan gondolom. Egyrészt vidéken lakom, ahol a megyeszékhely lakossága is 50 ezer alatt van, ebben a megyében hiány van a programokból röviden és tömören. Pesten egy nap akár kettőre is mehetnék és ne mond, hogy költözzek pestre mert még 1 évem vissza van a suliból :D. Vagy szerinted hagyjam itt és menjek 1 pesti suliba az utolsó évre? :DD
"és igazából rohadtul nem érdekel a bulizás meg a többi hülyeség, amivel mások az idejüket töltik"
Ez a másik.. szerintem olyan emberekkel akiket kedvelek lenne kedvem. Nem is a program a fontos mindenben, hanem az emberek, attól függően jó vagy rossz egy program, hogy milyen emberek vannak benne.
"mert mondjuk ráébreszt arra, hogy vannak lehetőségek azon kívül is, amik az életedben megvalósultak. "
Igen ráébreszt és utána szenvedek, mert nem tudom hogyan érjem el.. Érted ez olyan, hogy látod a jót, de te nem vagy benne..
"Ez csak egy szlogen. Nem hiszem, hogy komolyan gondolod, ha igen, akkor meg kompenzáció és tévút. "
Nem, nem.. ez tényleg így van, ha valakihez közel kerülök akkor túlzottan is ragaszkodom és ez hatással van a karrieremre, befolyásol, olyan érzést ad, hogy már semmiért nem kell küzdjek, mert révbe értem és ez nem jó. Nem hinném, hogy tévút lenne.
válasza:"Egyrészt vidéken lakom, ahol a megyeszékhely lakossága is 50 ezer alatt van"
Nos, ez kifogás, mivel lehet utazni. Ha lenne az ország másik végében valami, amire roppant mértékben kíváncsi vagy, akkor mindenképpen odautaznál, nem? Abba az állapotba kellene helyezned magad, hogy valami érdekel. Ha nem tudod, akkor viszont nem reális, hogy irigyled azokat, akiknek programjaik vannak. Akkor te nem őket irigyled, csak valamiféle külsődleges gesztust, életérzést, kb. mintha valami reklámplakáton ábrázolt szituáció tetszene meg.
"ne mond, hogy költözzek pestre mert még 1 évem vissza van a suliból :D. Vagy szerinted hagyjam itt és menjek 1 pesti suliba az utolsó évre? :DD"
1 évet ki lehet bírni, utána meg menj Pestre vagy más nagyvárosba, mert úgy tűnik, hogy erre szükséged van. Akkor viszont nehogy kifogásokat keress a költözés ellen! :)))
"szerintem olyan emberekkel akiket kedvelek lenne kedvem. Nem is a program a fontos mindenben, hanem az emberek, attól függően jó vagy rossz egy program, hogy milyen emberek vannak benne."
Mivel ezzel elég sokan így vannak, pont ezért elég egyszerű megfelelő társaságot találni. Minden csak a próbálkozásoktól függ.
"ha valakihez közel kerülök akkor túlzottan is ragaszkodom és ez hatással van a karrieremre, befolyásol"
Jó, de ahogy gyűlnek a tapasztalataid, stabilabb leszel és ez egyre kevésbé lesz így. A megoldás nem félúton megijedni és visszafordulni.
"Nos, ez kifogás, mivel lehet utazni."
Hát.. igen. Valahogy olyan előrelátóan gondolkodom, hogy "ha lenne egy hely ami megtetszene, akkor az állandó törzshelyem lehetne, de erre itt esély sincs", de miért kellene nekem törzshely? Ilyen hülyeséget :D. Jobban belegondolva én ellennék így abban az esetben, ha mondjuk 500 vagy 1000 évig élnék, de a realitás talaján maradva már merész húzás semmittevéssel tölteni az időt. És annyi mindent ki kell próbálni, és itt jön az a rész, hogy akkor nevezzek meg párat, ezután pedig az a rész jön, hogy "ajajj" :D.
"Jó, de ahogy gyűlnek a tapasztalataid, stabilabb leszel"
Vagy egyre érzelemmentesebb és óvatosabb.
"Nagyon elvarázsolt társaság esetén nem fogod tudni elhívni bulizni a többi matekzsenit, de egy közös projekt jobb is, mint egy buli."
Tényleg otthonülősek (nem lehet nagy meglepetés, a hasonló a hasonlót vonzza) és elvarázsolt is az a pár ember, de matekzsenialitásról szó sincs. Nemtudom emlékszel e arra a kérdésre(mert oda is kommenteltél), de én vagyok az aki be akarta perelni a matektanárát.. Igen, olyan szerencsétlenül alakult ez az év, hogy kezdek átmenni kitűnő tanulóba, de a matekom 1,8.. (pedig fizikából is kaptam 4-es 3-asokat) az egész szünetet áttanulom, de elképzelheted milyen szar szitu, amikor + mindemellett bevállaltam egy angol előrehozottat és akkor a tetejében még itt ez az agyalás amiről a kérdés szól. Az előző években, nemtörődömségből is összejöttek a 2-es 3-asok évvégén matekból, most amikor már AKAROK is valamit az élettől, megkapom, de az egész mehet a süllyesztőbe, ha a matek betesz..
válasza:"És annyi mindent ki kell próbálni, és itt jön az a rész, hogy akkor nevezzek meg párat"
Hát tényleg az a rész jön. Szóval csinálj egy listát, aztán választhatsz róla akár dobókockával is.
"Vagy egyre érzelemmentesebb és óvatosabb."
Mindkettő értékes tulajdonság. Persze van hátránya is. És ez a lényege annak, amit itt hetek óta próbálok elmagyarázni. Ahogy az ember "fejlődik" (öregszik), úgy nyer bizonyos tulajdonságoka, és elveszít másokat. Mondjuk pl. okos lesz, ami azt is jelenti, hogy elveszíti a 2 éves gyereknek azt a tulajdonságát, hogy triviális dolgokon csodálkozzon. Az optimális megoldás ennek megfelelően az, ha valaki kihasználja az egyes korokban rejlő lehetőségeket. 18 éves korban pl. az ember agya alkalmatlan bizonyos dolgokra, anatómiailag kimutatható, hogy még nincs teljesen készen. Ezért egy 18 évesből sose lenne pl. jó politikus, jó vállalatvezető, jó író stb. Viszont egy 18 éves bírja az italt, bírja az éjszakázást, bírja a szexet, bírja a fizikai megterhelést és kényelmetlenséget, tudja gyártani a hülye poénokat és tud rajtuk röhögni, tud lelkesedni, tud érdeklődni stb. Ennek megfelelően most csajozni, bulizni, barátkozni, utazni stb. kell. A többi ráér 10 év múlva.
"Tényleg otthonülősek ... de én vagyok az aki be akarta perelni a matektanárát.. Igen, olyan szerencsétlenül alakult ez az év, hogy kezdek átmenni kitűnő tanulóba, de a matekom 1,8.."
Ne művelj őrültséget, hanem gyakorold a matekot.
"most amikor már AKAROK is valamit az élettől, megkapom, de az egész mehet a süllyesztőbe, ha a matek betesz.."
Középiskolás szinten a matematika nem okoz lebírhatatlan nehézségeket. Ha valamit nem értesz, nézz körül a neten, gyakorolj napi 1-2 órát is, ha kell. A legjobb akkor lesz az eredmény, ha van motiváció (nem az, hogy jó jegyet akarsz, hanem az, hogy a matematikai fogalmakat tudod valamihez kötni, konkrétan érdekelnek problémák, ahova matek kell).
"hanem gyakorold a matekot. "
Tegnapelött este 10-től hajnali 1.ig, tegnap fél 12-től hajnali 3-ig matekoztam és napközben is csinálgatom, neten is. Nem ezzel van a gondom, hanem azzal, hogy eddig is készültem óráról órára, a feladatokat mégis elszúrtam a dolgozatba, mert geometriánál mindig más és más a szöveg hiába értem az eddig megcsináltakat vagy gyakorlok.
"Ne művelj őrültséget, "
Efelé csak az a kényszer hajt, hogy öregszem és nem szeretnék évet ismételni, gyakorlatilag ellopna az életemből egy évet a tanár.. ez bosszantó.
"Középiskolás szinten a matematika nem okoz lebírhatatlan nehézségeket. "
Tényleg nem, eddig 1 tz-m, sem lett egyes, viszont számtalan különféle számonkérésből van körülbelül 18 jegyem, és ennek az átlaga nem éri el a 2 egészt.
"a matematikai fogalmakat tudod valamihez kötni"
Igen, pontosan erről beszélgettem emberekkel, hogy ha lenne egy konkrét fizikai probléma, amit a matek segítségével kéne legyűrnöm, akkor szerintem rögtön érthetőbb lenne. De most az, hogy kapok egy papírt és van 40 percem kibogozni mit is akar a tanár már kevésbé humoros..
"Ennek megfelelően most csajozni, bulizni, barátkozni, utazni stb. kell. A többi ráér 10 év múlva. "
És egyébként van egy mérce, hogy mikortól mondjuk azt, hogy xy kiélte teljesen a fiatalkorát? Ha mondjuk elutazok 25 éves koromig 6 helyre és lefekszek 2 nővel az már nevezhető az életkoromban rejlő lehetőségek kihasználásának? Kicsit idióta kérdés, de kíváncsi vagyok a véleményedre erről.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!