Az 1000 évvel ezelőtti állapotokhoz képest, hogy tudott ekkorát fordulni a tudományos világnézethez való hozzáállás Európa és az Arab országok között?
1100:
Európa: "Jézus ellenségei a tűzben fognak égni."
Arábia: "Bármit is mondanak a hagyományok, és a próféták dörgedelmei, a dolgok alapos megfigyelése, és az ésszerű gondolkodás mellett, egyszerűen hitelüket vesztik."
2010:
Európa: "Le kell szögezni, hogy a Hadronütköztető nem okozhat feketelyuk-képződést, el kell oszlatni ezeket az áltudományos babonákat, mert különben nem tud fejlődni a fizika."
Arábia: "A kerékpár a Sátán lova! Nőknek tilos felülni rá!"
válasza: válasza:a kereszténységnek is megvolt az a korszaka, mikor a vallás és a hatalom összefonódott, ez pedig mindig beszűkült dogmatizmushoz vezet (és annak agresszív védéséhez), aztán idővel Európa ezt kinőtte, és szétvált a vallás és a hatalom.
A muszlim világban is eljött ez a fejlődési szakasz, remélhetőleg ők is kinövik idővel.
válasza:"Arábia: "Bármit is mondanak a hagyományok, és a próféták dörgedelmei, a dolgok alapos megfigyelése, és az ésszerű gondolkodás mellett, egyszerűen hitelüket vesztik.""
Az, hogy a XI. században volt néhány tucat szabad szellemű arab tudós, az nem jellemez egy egész kultúrát. Ugyanúgy, ahogy az, hogy Európában régen sok volt a fanatikus, nem tette Európát összességében fanatikusabbá és tudományellenesebbé, mint a Közel-Keletet.
A szelektív idézéseddel magadnak csinálsz rejtélyt oda, ahol nincs.
Az az elképzelés, hogy sokáig az "arab világ" közelebb állt a "tudományos világnézet"-hez (az meg mi?), mint Európa, nem más, mint egy 18. századi francia felvilágosodott elképzelés (konkrétan pl. Diderot és Condorcet műveiben jelenik meg), és arra használták, hogy az egyházellenes harcot ideologizálják meg vele. Egyébként nincs különösebb történeti alapja.
válasza: válasza:"Az arab világ a középkorban mérföldkövekkel fejlettebb volt, mint az európai. Talán az orvostudományokban volt ez a legfeltűnőbb."
Mindkét helyen ugyanazt csinálták: görög klasszikusokat őrizgettek-fordítgattak.
Egy nagyon rövid ideig (9.-10. század) igaz, amit pl. a járványmegelőzésről mondasz, mert erősebb, jól szervezettebb államaik voltak ekkoriban. De sohasem voltak olyan intellektuális fölényben, mint amilyenben a felvilágosodás korabeli szerzők láttatták őket.
válasza:ja, erősen támaszkodtak a görög klasszikusokra is, de Európában azokat se nagyon ismerték ebben az időben, csak később fedezték fel őket újra, a tudományos eredményeikkel együtt.
Amúgy saját maguk is elég sokat letettek az asztalra, pl. csillagászat és matematika terén, a későbbi európai tudományos felvirágzás nagyban támaszkodott az arab eredményekre.
"Az, hogy a XI. században volt néhány tucat szabad szellemű arab tudós, az nem jellemez egy egész kultúrát."
Az, hogy akkora szólásszabadság volt, hogy ilyesmit leírhatott és nem végezték ki érte, valamint az írását sem égették el, sokat elmond a kultúráról. Ugyanekkor Európában valaki ezt írta volna, szerintem ott helyben cincálják szét, a "pokoli" írást meg valami szent szertartással semmisítik meg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!