Miért köt belém mindenki?

Egyszer egy nagyon hasonló helyzetben már segítettem egy lánynak, de ott habár az előzményeket nem ismertem személyesen, de egy éjszakát átbeszéltünk a dologról.

Rá egy évre találkoztam megint és nagyon hálás volt.

Csak általánosában mondhatok dolgokat így ismeretlenül, lehet nem is jókat, de legyél extra türelmes és empatikus, képzeld a másik helyedben magad adott esetben és az első pár sértés (ne több!) peregjen le rólad, de ne közönnyel hanem kedvességgel.

Ha feltételezzük, hogy nemtörődömség az ok (nem biztos) annak is van olyan árnyalata ami bunkózás nélkül is tud irritáló lenni. A közöny bizonyos foka a kölcsönös tisztelet érzésének hiányát is keltheti valakiben.

De tényleg csak vak találgatás innen egy másik gép előtt x kilométer távra. :)

Kitartás, ha akarod a kedves és pozitív hozzáállás sok kaput kinyit, bajod nem lehet belőle. ;-)

A 21:32-ben idézett beszólás tényleg etikátlannak tűnik, főleg ha tanártól jött.

TIF -kissné timea! Hát *MÉG* ezt *SEM* tudod...mennyi idős vagy...9.es??

én nem már 10.es

TIF *ÚRISTEN*... mind1 szólok...

Nem azzal van bajom, hogy nevelni akar, hanem azzal, hogy azt meg (ha már belekezd) miért félkézzel csinálja. Ha valaki mondjuk a közönséges törteket rosszul adja össze, akkor elmondom a módszert és a mögötte álló indítékot (pl. tortaszelet-modell, közös szeletelési minta), és kész. Ha meg nincs idő erre, akkor meg nem kezdek bele. Azért az az úristenezés meg az a ,,még ezt sem'' beszólás elég durva (pontosabban etikátlan), mert nevelő hatása nincs, azt meg, amit mondani akar a tanár, azt végülis nem beszéli át, így aztán csak arra ,,jó'' az egész, hogy rossz érzést keltsen, de lógva marad az egész a levegőben.

Meg még az zavar, hogy a tanár belelép a személyiség körébe (,,Úristen''), ez a frázis tényleg közvetlen a személyiséget célzó megjegyzés, pedig ebben az esetben erre nem volna szükség, a tanár mondanivalóját el lehetne mondani tárgyilagosan is, mint ahogy a törtek összeadását is.

Lehet hogy néhány tanár egyszerűen ki van égve az iskolában, és erről Te nem is tehetsz. (Lehet hogy ők sem, de ilyesféle szétfolyó megfoghatatlan rossz érzést akkor se kéne hagyniuk Benned).

Nem biztos, hogy csak Veled csináljá(k), csak gondolom nem ismered a többi érintettet, pontosabban szólva nem tudod róluk, hogy ők is éltek át ugyanilyeneket. Sok ember direkt mélyen hallgat is erről, mert szégyelli, ebben az a baj, hogy így nem derül ki, hogy ez nemcsak ővelük esik meg, hanem sok sorstárssal.

Az említett tanár nem ismert Téged, hiszen az évfolyamodat sem tudta (rá kellett kérdeznie), tehát valószínűleg nemcsak Neked szólt volna be. Lehet, hogy az ő osztályaiban sok ,,sorstársad'' van.

Nehéz ez ellen védekezni. Elvileg az ,,Úristen''-re az lehetne válasz, hogy ,,Magánvéleményt a kocsmába, ne munkaidő alatt'', de ezt még felnőtt ügyfelek sem nagyon merik elsütni az ügyintézővel szemben (legfeljebb az igazgató szól rá a saját alkalmazottjára, ha épp meghallja). Ha udvariasan kívánsz megfelelni a tanárnak, szakmai-etikai oldalról lehetne megközelíteni a dolgot, de ezt nehéz segítség nélkül jól megfogni (esetleg az érintettek együtt tudnának valamit csinálni, főleg felnőtt segítséggel).