Miért nézik le sokan a bölcsészeket?
Mindenhol azt olvasom, hogy mert "nem lehet vele elhelyezkedni", büfé szak, h*lyék járnak oda, nem csinálnak semmit, bárki el tudja végezni.
Akik ezt állítják, azok szerint ez valóban így van? Tiszában vannak vele ezek az emberek, hogy pl. egy töri vagy magyar szakra mennyit kell olvasni, művelődni, tanulni, és mennyi időt kell eltölteni a könyvtárban, na meg magolással és tanulmányok írásával? Vagy az a problémájuk, hogy ezekből mind "csak" tanárok lesznek többnyire? De hát a legtöbb fizika, kémia, matek szakos hallgatóból is tanár lesz, ez nem probléma? Csak a bölcsész szakos tanár van lesajnálva? Mi van, ha ők ezt szeretnék csinálni, másoknak miért problém az, hogy ők mennyit fognak keresni, és mivel akarnak foglalkozni? Hozzáteszem ezenkívül még rengeteg elhelyezkedési lehetősége van ezeknek a hallgatóknak, csak a tanáros kifogás a legnépszerűbb. Csak hogy pár példát említsek:
magyar szakon: irodalmár, író, költő, nyelvész, újságíró, korrektor, szerkesztő, kulturális szervező (művelődési házak, iskolák részére, de akár cégeknek is), könyvtáros, hr-es, riporter. Ilyen emberekre ne lenne szükség?
töri: történész, régész, levéltáros, könyvtáros, muzeológus, néprajzkutató
Igaz, hogy sokkal több ember végzi el ezeket a szakokat, mint kellene, de ezért miért kell lenézni az ÖSSZESET? Szerintem jócskán találhatóak igencsak művelt és céltudatos emberek ilyen szakokon is, és még ha másoknak nem is kézenfekvő, mit fognak majd kezdeni ők az életükkel, nem hiszem, hogy le kellene sajnálni őket.
Aztán ott vannak még a nyelvészeti szakok is. Egyfolytában azt hallom, hogy mire megy vele az ember. Mindenki csak azzal van tisztában, hogy évente több száz anglisztika szakos hallgató végez (igen, többnyire feleslegesen, mert angolból maximum szakfordítókra lenne szükség, mind a tanári, mind a sima tolmács/fordítói szakma telített). De mi van a többi nyelvvel? Ha valaki azt hallja, hogy az ember bölcsész szakos hallgató, eszébe sem jut, hogy nem szabad bölcsész vagy magyar vagy anglisztika szakos, hanem esetleg klaszika-filológus, asszírológus, egyiptológus, vagy kínais, japános, koreais, arabos, törökös, hebrarisztikás, iranisztikás, svédes, norvégos, dános, hollandos, romanisztikás, szlavisztikás! Holott ezeket a nyelveket nem végzik el tömegek évente (talán romanisztikán és szalvisztikán végeznek többen, de ott sem túl magas az arány), és akik itt végeznek általában elhivatottak és az adott nyelvhez kiválóan értenek, és ilyen tolmácsokra, fordítókra, kapcsolattartókra (külföldi cégekkel) és nyelvtanárokra, esetleg az adott külföldi nyelven tudó idegenvezetőkre (persze ehhez továbbképzés szükséges) is van igény. Miért érnek ők kevesebbet, mint a mérnökök, vegyészek, közgazdászok? Miért "ciki" bölcsésznek lenni?
A pedagógia-pszichológia-andragógia hármas nem tudom, hogy a bölcsészkarokhoz tartozik-e még, de nyugodtan jöhetnek azokról is a vélemények.
válasza:"Mindenhol azt olvasom, hogy mert "nem lehet vele elhelyezkedni", büfé szak, h*lyék járnak oda, nem csinálnak semmit, bárki el tudja végezni."
1. Azért olvasod ezt mert valóban így van. Az én városomban például a McDonald's tele van bölcsészekkel de a többi bölcsész ismerősöm se tudott semmit se kezdeni a diplomával.
2. Nos most annyit tisztázzunk hogy a bölcsészkaron belül is van hierarchia, amiben legfelül szvsz a nyelvszakok állnak, legalul pedig a szabad bölcsészet és kommunikáció.
Utolsó kettőt nyugodtan nevezhetjük büfészaknak, ebben remélem nem fogsz vitatkozni velem.
3. "Ez a hülyék járnak oda" kijelentésed sem a legjobb megfogalmazás. Én azt tapasztalom hogy az olyan emberek, akik úgy vannak a továbbtanulással hogy "mindegy mi csak diplomám legyen" azok 99%-ka a BTK-ra adja be a jelentkezését hiszen a reál szakoknál nem úgy van hogy "nem tudom mi legyek elmegyek építőmérnöknek". Másik fontos szempont pedig hogy itt nincs matek.
"Tiszában vannak vele ezek az emberek, hogy pl. egy töri vagy magyar szakra mennyit kell olvasni, művelődni, tanulni, és mennyi időt kell eltölteni a könyvtárban, na meg magolással és tanulmányok írásával?"
Itt a nagy különbség. Amíg ti humánosok többnyire beseggelitek az anyagot addig nekünk reálosoknak inkább meg kell érteni.
"Vagy az a problémájuk, hogy ezekből mind "csak" tanárok lesznek többnyire? De hát a legtöbb fizika, kémia, matek szakos hallgatóból is tanár lesz, ez nem probléma?"
1. Nem az a problémám hogy tanár lesz belőlük. Sokkal inkább az hogy milyen tanár? Mint már korábban említettem sokan úgy mennek BTK-s szakra hogy fogalmuk sincs mit akarnak, ebből kifolyólag aztán olyan tanárok is lesznek akikből hiányzik a hivatástudat....
2. "De hát a legtöbb fizika, kémia, matek szakos hallgatóból is tanár lesz, ez nem probléma?"
Ez sem probléma, csak a különbség annyi hogy aki ezekre a szakokra megy, az pontosan tudja mire vállalkozik. Aki nem elég kitartó és elhivatott az 100% hogy nem végzi el ezeket a szakokat míg egy humán szaknál ez megoldható.
"Csak a bölcsész szakos tanár van lesajnálva? Mi van, ha ők ezt szeretnék csinálni, másoknak miért probléma az, hogy ők mennyit fognak keresni, és mivel akarnak foglalkozni?"
Nincsenek lesajnálva, csak mint korábban is említettem, a hallgatók nagy része /tisztelet a kivételnek/ nem azért megy bölcsészkarra mert tanár akar lenni, hanem 1. Örül, hogy itt nincs matek, 2. Nem tudja mihez kezdjen magával. Belőlük nem lesznek jó tanárok.
"Csak hogy pár példát említsek:
magyar szakon: irodalmár, író, költő, nyelvész, újságíró, korrektor, szerkesztő, kulturális szervező (művelődési házak, iskolák részére, de akár cégeknek is), könyvtáros, hr-es, riporter. Ilyen emberekre ne lenne szükség?
töri: történész, régész, levéltáros, könyvtáros, muzeológus, néprajzkutató"
Van ilyen emberekre szükség de nem ennyire, mint amennyit ma képeznek és itt főleg ezen van a hangsúly szerintem!!
"Igaz, hogy sokkal több ember végzi el ezeket a szakokat, mint kellene, de ezért miért kell lenézni az ÖSSZESET? Szerintem jócskán találhatóak igencsak művelt és céltudatos emberek ilyen szakokon is, és még ha másoknak nem is kézenfekvő, mit fognak majd kezdeni ők az életükkel, nem hiszem, hogy le kellene sajnálni őket."
Ebben viszont nem értek egyet veled. Az szerintem rohadtul szánalmas és sajnálatos dolog, ha valaki ott áll huszonakárhány évesen egy diplomával a kezében és fogalma sincs mihez kezdjen vele és úgy konkrétan az egész életével...
"Aztán ott vannak még a nyelvészeti szakok is. Egyfolytában azt hallom, hogy mire megy vele az ember. Mindenki csak azzal van tisztában, hogy évente több száz anglisztika szakos hallgató végez (igen, többnyire feleslegesen, mert angolból maximum szakfordítókra lenne szükség, mind a tanári, mind a sima tolmács/fordítói szakma telített). De mi van a többi nyelvvel? Ha valaki azt hallja, hogy az ember bölcsész szakos hallgató, eszébe sem jut, hogy nem szabad bölcsész vagy magyar vagy anglisztika szakos, hanem esetleg klaszika-filológus, asszírológus, egyiptológus, vagy kínais, japános, koreais, arabos, törökös, hebrarisztikás, iranisztikás, svédes, norvégos, dános, hollandos, romanisztikás, szlavisztikás! Holott ezeket a nyelveket nem végzik el tömegek évente (talán romanisztikán és szalvisztikán végeznek többen, de ott sem túl magas az arány), és akik itt végeznek általában elhivatottak és az adott nyelvhez kiválóan értenek, és ilyen tolmácsokra, fordítókra, kapcsolattartókra (külföldi cégekkel) és nyelvtanárokra, esetleg az adott külföldi nyelven tudó idegenvezetőkre (persze ehhez továbbképzés szükséges) is van igény."
Először úgy általánosságban:
Nekem a nyelvszakokkal az a bajom leginkább, hogy nyelvek megtanulásához /hiszen ugye a nyelvszaknak ez az egyetlen értelme/ nem feltétlenül szükséges egyetemre járni. Ez a többségnek szerintem otthon is megoldható lenne.
1. Angol-Német:
Igazad van, ezekre teljesen felesleges jelentkezni akkora túlképzés van belőle.
2. Klaszika-filológus, asszírológus, egyiptológus, törökös, hebrarisztikás, iranisztikás, svédes, norvégos, dános, hollandos:
Az első pár darabnak semmi értelmét látom. Ilyenből az ember csak akkor él meg, ha piszok nagy mázlija van. A skandináv nyelveknek és a hollandnak még talán lehet valami gyakorlat haszna, de mint mondtam és ezt továbbra is fenntartom, a nyelvtanuláshoz továbbra sem kell szerintem 3-5 évig egyetemre járni.
"Miért érnek ők kevesebbet, mint a mérnökök, vegyészek, közgazdászok?"
Most őszintén, ugye azért te is érzed a különbséget egy vers/cikk/újság/fordítás megírása és mondjuk egy épület megtervezése között? Ne mond hogy nem!
Miért "ciki" bölcsésznek lenni?
Nem ciki, csak nem éri meg. Ráadásul való igaz amit az egyik korábbi válaszoló írt, azazhogy messziről látszik ki a bölcsész. Én sokszor úgy érzem még ti néztek le mindenkit aki nem bölcsész....
Ráadásul /és ezt most vehetitek sértésnek akkor is igaz/ nem tudtok logikusan gondolkodni. Például sokan úgy mentek el bölcsész szakokra, hogy azért számítani lehet rá, hogy nagyon-nagyon-nagyon nehéz lesz az elhelyezkedés. Aztán mikor lediplomáztok és valóban nem találtok munkát akkor mindenki sír /mint te is például/hogy "minket mindenki lenéz". Miért nem csináltok mellette még valami szakmát pluszban, szerintem ez bölcsészkar mellett teljesen megoldható.
"A pedagógia-pszichológia-andragógia hármas nem tudom, hogy a bölcsészkarokhoz tartozik-e még, de nyugodtan jöhetnek azokról is a vélemények."
Pedagógia: erről a tanár témáról korábban már írtam.
Pszichológia: Én ezt nem sorolnám a bölcsészethez.
Andragógia: Én büfészaknak tartom, tipikusan "fogalmam sincs mi legyek" mmberek járnak ide.
Ez lenne az én véleményem a témáról illetve a kérdéseidről. A helyesírási hibákért előre is elnézést kérek. Remélem nem fogalmaztam túl bántóan. ettől függetlenül továbbra is azt javaslom szállj le kicsit a magas lóról mert továbbra sem a bölcsész szakok a legnehezebbek bármennyire is ebben a hitben élsz.
Üdv 19/F Pénzügy-számvitel szakos
válasza:Amúgy az szép, hogy te 2 szakot csinálsz egyszerre, míg ott, ahol én tanulok az egész évfolyamból 32 ment csak át matek ZH-n (120 fő). Ez még csak az első félév.
Sok bölcsész szakot én is büfészaknak tartok, de azért van köztük értékes és érdekes. Sőt, akár hiszed, akár nem, szívesen tanulnék kommédián kommunikáció irányába, mert szimplán érdekel engem az emberek viselkedése, és szívesen lennék viselkedés elemző, vagy indítanék kommunikációs tréningeket, mert szerintem nagyon érdekesek. De azért minden bizonnyal jobban járok mérnökivel főleg úgy, hogy ez a szak is érdekel engem.
19/f
válasza:Írtam egy szép hosszú választ, de lefagyott a drágalátos gépem, így eltűnt, tehát csak a lényeget írom újra.
Egyrészt, nem vagyok magas lovon. Főleg, hogy ha jobbna elolvasod, amit írtam, sehol nem bizonygattam, hogy bölcsésznek lenni a legnehezebb, hanem csupán azt, hogy nem olyan a legtöbb bölcsész szak, hogy röhögve végig lehet csinálni. Pl. francia szakon az első körben felvett 80-100 emberből több, mint a fele kihullik első félévben, vagy vegyük a japánt, ahol 80 elsősből átlagosan 20-30 másodikos lesz. Azt én sem kétlem, hogy az anglisztika, a kom-média és a filozófia olyan szakok, ahol túlképzés folyik, és büfé szakok, mert a tudás sem valami hasznosítható. Viszont ha megnézitek a statisztikát, egyáltalán nem vészesen a bölcsészek elhelyezkedési lehetőségei.
" Most őszintén, ugye azért te is érzed a különbséget egy vers/cikk/újság/fordítás megírása és mondjuk egy épület megtervezése között? Ne mond hogy nem! "
Ehhez szeretnék még hozzáfűzni annyit, hogy én látok különbséget, de csak a munkában, amit végeznek. Szerintem épp annyira fontos, hogy egy épület ne dőljön össze, mint az, hogy tudjunk a külföldi hírekről, irodalomról, szót érthessünk más országokkal, legyen reggeli újság, legyen hírek a tévében, de még a reklámok is, az is fontos, hogy felkutassuk a történelmet, és a nyelvünk eredetét is. Talán nem olyan "gyakorlati" haszna van, mint egy új épületnek, de a bölcsészek nélkül elég szegényes lenne az élet szerintem. Bár a nyelvszakoknak van gyakorlati haszna is.
Amivel még nem értek egyet, hogy kétségbe vonod bizonyos nyelvek hasznosságát (főleg azokét, amikhez régészeti kutatásokhoz vagy nyelvtörténeti kutatásokhoz van szükség). Ezekből egyébként is csak pár ember diplomáik évente, és biztos vagyok benne, hogy konkrét céljuk is van, miért ezeket a ritka nyelveket választják, mert az ember nem megy poénból asszírológusnak, ha csak nem ez az életcélja. Mivel én is keletis szakokon vagyok, ismerek ilyen embereket, többnyire komoly történet/vallástudományi/művészettörténeti kutatási terveik vannak ezeknek a nyelveknek a segítségével. A másik, hogy nem igaz, hogy céltalanok vagyunk, csak azért, mert a diplománk nem ad konkrét megnevezést, mint a "mérnök". A bölcsész diplomával sokféle elhelyezkedési lehetőség van, van aki csak azt tudja, hogy az adott nyelvvel akar foglalkozni, de sokan vannak, akiknek konkrét terveik vannak.
Egyébként a nyelvszakok nem csak nyelvet tanítanak, sőt. Minden nyelvszakon meg kell tanulnod legalább 2, de jobb, ha 3 nyelvet, de ezeknek az eredetét, a népük történelmét, irodalmát, művészetét, kultúráját, vallását, szokásait, szakszöveget kell olvasnod és fordítanod, könyvekről és történelemről kell előadásokat tartanod az adott nyelven, még a nyelvtant is azon a nyelven tanulod. Ezeknek a képzéseknek nem _csak_ a nyelv megtanítása a célja, hanem komplett kulturális ismeretek nyújtása, így lesz valaki alkalmas tolmácsnak, fordítónak, nyelvtanárnak, idegenvezetőnek az adott területen, művészettörténésznek vagy irodalmárnak, idegen nyelvű kapcsolattartónak vagy akár nagykövetnek is (ha tudnátok mennyi bölcsész nagykövet van:D).
válasza:Ösztöndíj átlagokat kértél, tessék:
Egyébként nem attól leszel jó BTK-s, és művelt ember, hogy 42 soron keresztül beszélsz a semmiről, hanem, hogy röviden, tömören is ki tudod fejezni magad.
Egyébként nem nagy kunszt cikkeket írni, én nem BTK-sként is megtettem.
A szótárakhoz nem kellettek BTK-sok (pláne nem évi 2-3000), sőt szerintem csomóan max hobbi szinten csinálták, és volt mellette tisztességes munkájuk, és jövedelmük.
És szerintem a kommentjeid 90%-át senki nem olvasta el, mert irritáló stílusban írsz, hosszan, és átláthatatlanul... Olyan lehetsz, mint "lelkes Emese" a reklámban.
válasza:"Egyébként nem nagy kunszt cikkeket írni, én nem BTK-sként is megtettem. "
Ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy cikket írni tényleg nem az. Jó cikket írni viszont az, azt nem tudja bárki megtenni.
Egy szintén nem btk-s cikkíró.
válasza:Szerintem ez a kérdés egyértelmű. :D
A jogászinduló második versszaka így van:
Kőőőőrúton a TTK-sok meg a b*zi közgazdászok
kúúúúrva hülyék még is tudják, hogy a bölcsészek nullák, NULLÁK. xD
És mint tudjuk, a jogászok szava szenet, ők írják a törvényeket, ergo az az igazság is. :DD
válasza:A ttik induló pedig:
Erdő szélén a jogász disznószarra játszik, úgy összekente magát, hogy bölcsésznek látszik.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!